A januári meglepő béradatok után kitartott a lendület februárban is. A bruttó átlagbér 14%-kal nőtt, ami majdnem 10%-os reálbéremelkedést jelent. A közszférában gyorsabban, míg a vállalatoknál némiképp lassabban nőttek a keresetek.
2023 negyedik negyedévének végére 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19,8 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1630 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 negyedik negyedévéhez képest 10,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
A legalacsonyabb keresetűek tavaly bruttó 244 ezer forintot kaptak, míg a legjobban kereső 20% bruttója 1 millió 240 ezer volt. A különbség kissé csökkent: az első ötöd bére 17,5%-kal nőtt, míg az ötödik ötödben lévőké 12%-kal emelkedett.
Megkezdte a Lidl a nyári szezonra való toborzást és összesen közel 200 új pozícióra keres munkavállalókat a Balaton és a Velencei-tó partján található nagy forgalmú áruházaiba. A vállalat nem csak kiemelt bérezést, de szállást is biztosít a kiválasztottak számára.
Megjelent a Kopint-Tárki konjunktúrakutató friss előrejelzése, amely kifejezetten dinamikus bérnövekedéssel számol. A kutatócég szerint majdnem olyan gyors lehet a reálbérek növekedése (a vártnál sokkal gyorsabb bérdinamika miatt) idén, mint amekkora nominális béremelkedésre számított korábban a piac.
A minden várakozást felülmúló januári béradat miatt a korábban várt 8-10% közötti emelkedés helyett 12-14%-kal nőhetnek a keresetek 2024-ben – derült ki a Portfolio által megkérdezett közgazdászok várakozásából. Ezek alapján az idei évben jóval nagyobb mértékben nőhetnek a reálbérek, mint ahogy azt sokan várták.
Januárban 14,6%-kal nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon, ami kifejezetten erős dinamikát jelent. Az adat nemcsak a toborzócégek és a vállalati képviseletek visszafogott várakozásait, de a makrogazdasági elemzők előrejelzését is meghaladja. A januári béradat a legfontosabb minden évben, ugyanis fontos indikációt jelent arra nézve, hogy milyenek lesznek a bérkilátások.
Megjelentek az életkor szerinti béradatok Magyarországon. Ebből kiderült, hogy már 20 év alatt is 350 ezer felett van az átlagkereset.
Kevesebb munkaadó tervez emelni a fizetéseken, mint amennyi az előző évben emelt - derült ki a Profession.hu legfrissebb kutatásából. Az idei felmérésben részt vevő több mint 500 cég válasza alapján elmondható, hogy tízből hat cég jelezte ez irányú tervét.
Tavaly csaknem 3%-kal csökkent a reálbér Magyarországon. Ilyen jelentős visszaesésre több mint egy évtizede nem volt példa. Az egyes szektorok között azonban óriási különbségeket láthatunk: volt, ahol nagyot zuhant a reálbér, de találunk olyan szektort is, ahol kismértékben emelkedett a keresetek reálértéke. Most azonban már mindenkit az érdekel, hogy idén mi várható: amíg egyes előrejelzések visszafogott bérdinamikát sugallnak a tavalyi recesszió és az idei bizonytalan kilátások miatt, addig a gazdaság kilábalása, a munkaerőhiány várható növekedése, a minimálbér és a bérminimum jelentős emelése, illetve a bértorlódás elkerülése magas béremelkedési ütemet vetít előre.
Decemberben megugrott a bérdinamika, miután a minimálbér és a garantált bérminimum kivételesen nem idén januártól, hanem már a tavalyi év utolsó hónapjától nőtt. A fizetések központi emelése nemcsak a legalacsonyabb bérszinten hatott, a mediánbér növekedési üteme is megugrott.
A héten számos kulcsfontosságú makrogazdasági adat várható mind a magyar, mind a nemzetközi gazdaságból. Magyarországról a kereseti és munkanélküliségi KSH-jelentések lehetnek a legizgalmasabbak, míg az Egyesült Államokból a Fed legutóbbi kamatdöntésének jegyzőkönyve, valamint a segélykérelmekről szóló beszámoló hozhat izgalmakat. A hét második felében záporoznak majd a bmi-adatok Európából és a tengerentúlról.
Tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 428 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset 14,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Ha a tényleges infláció idén 6 százalék alatt lesz, akkor végre egy jó évük lehet a nyugdíjasoknak - mondta Farkas András nyugdíjszakértő az RTL Klub műsorában.
Miután decembertől 15 százalékkal emelkedett a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum, egy hónapig bizonyosan bértorlódás várható a legalacsonyabb fizetések és az alacsony vagy közepes jövedelmű dolgozók bérei között. Ráadásul úgy tűnik, hogy a legtöbb dolgozónak kisebb emeléssel kell beérnie, mint amennyivel a minimálbér nő.
A legalsó ötödben bruttó 243 ezer forintot keresnek a dolgozók, míg a csúcson havi 1 millió 200 ezer forint a fizetés.
A NAV adatai szerint 2022-ben bruttó 418 ezer forint volt az átlagos havi kereset – munkaviszonyból származó jövedelem –, ami nettó havi 285 ezer forintot jelentett, derült ki a GKI kutatásából.
Még idén 15%-kal emelkedik a minimálbér - jelentette be a Facebookon Hollik István, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. Ezzel megerősítette Czomba Sándor államtitkár szavait, aki a napokban arról beszélt, hogy a 100 ezer forintos bérkompenzáció helyett (amelyet a kormány nem fogadott el) előre hozzák a minimálbér emelését.
Frissítés: később Hollik István "emelkedik" helyett már azt írja, hogy "emelkedhet" a minimálbér.
Augusztusban már "csak" 1%-kal esett vissza a keresetek reálértéke Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami a legkisebb csökkenés közel egy éve. Szeptemberben pedig már fordulhatott a bérindex, és egy év után újra pozitív lehetett a reálbér. Ennek azonban még nem fognak örülni a dolgozók.
A Központi Statisztikai Hivatal az üzleti szférában 17,8 százalékos átlagos bérnövekedést jelentett 2023 első félévben. A Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a gazdaság minden ágában, a tagvállalatai körében elvégzett szeptemberi tanulmánya azonban azt mutatja, hogy a felmért vállalatok béreikben nem tudják követni az inflációt. Mi a különbség oka és mikor érik utol a bérek az inflációt?
Extrém szintre ugrott a félelem indexe.
Jöhetnek a nélkülözhetetlen termékek és anyagok exportkorlátozásai.
Kovács Hermant és Czinege Lászlót az átállás okairól és a technológiai fejlesztésekről kérdeztük.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
