Még idén 15%-kal emelkedik a minimálbér - jelentette be a Facebookon Hollik István, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. Ezzel megerősítette Czomba Sándor államtitkár szavait, aki a napokban arról beszélt, hogy a 100 ezer forintos bérkompenzáció helyett (amelyet a kormány nem fogadott el) előre hozzák a minimálbér emelését.
Frissítés: később Hollik István "emelkedik" helyett már azt írja, hogy "emelkedhet" a minimálbér.
Augusztusban már "csak" 1%-kal esett vissza a keresetek reálértéke Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami a legkisebb csökkenés közel egy éve. Szeptemberben pedig már fordulhatott a bérindex, és egy év után újra pozitív lehetett a reálbér. Ennek azonban még nem fognak örülni a dolgozók.
A Központi Statisztikai Hivatal az üzleti szférában 17,8 százalékos átlagos bérnövekedést jelentett 2023 első félévben. A Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a gazdaság minden ágában, a tagvállalatai körében elvégzett szeptemberi tanulmánya azonban azt mutatja, hogy a felmért vállalatok béreikben nem tudják követni az inflációt. Mi a különbség oka és mikor érik utol a bérek az inflációt?
Újabb tárgyalás volt az idei és a jövő évi bérekről a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között. Mindkét fél arról beszélt a Portfolio-nak, hogy októberre, esetleg novemberre nemcsak az idei bérkompenzációról, vagyis a minimálbéresek és a garantált bérminimumból élők számára egy "pótlólagos fizetésemelésről" dönthetnek, de közel a megállapodás a jövő évi legkisebb bérekről is. Sőt, a felek egy 3-4 éves béremelési javaslatcsomagját is kidolgozták, és elküldik a kormány számára.
Júliusban 559 ezer forintra nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami 15,2%-os béremelkedésnek felel meg. A bruttó keresetek emelkedése az elmúlt hónapokban lassult, ez azonban nem látható a rendszeres (jutalmaktól tisztított) fizetéseknél. Miután az infláció nyáron is meghaladta a bérek növekedését, így a keresetek vásárlóereje közel egy éve csökken. Augusztusban már stagnálás közelében lehet a reálbér, szeptembertől pedig némi növekedésre is van esély.
Nem csoda, hogy két számjegyű visszaesést mutat a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, hiszen a fizetések reálértéke a 2008-2009-es világgazdasági válság óta nem esett akkorát, mint most.
A nagyvállalatoknál csaknem kétszer annyi pénzt keresnek a dolgozók, mint a legkisebb cégeknél, legalábbis papíron - küldte meg a KSH a Portfolio-nak a vállalatméret szerinti béradatokat. Annyi biztos, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb a bejelentett jövedelem, a különbség azonban vélhetően a hivatalosan mértnél kisebb, mégpedig a feketegazdaság miatt. A fehér borítéknak most örülhetnek a kisebb cégeknél dolgozók, azonban legkésőbb a nyugdíjnál jön a keserű pirula.
A béremelkedési ütem minden várakozást meghalad Magyarországon, a keresetek emelkedése azonban így is elmarad az inflációtól.
Márciusban gyorsult a keresetek növekedése Magyarországon, miután az évtizedes rekordokat döntő infláció miatt az emberek egyre nagyobb béremelést szeretnének elérni. Ez pedig azt sejteti, hogy az ár-bér spirál, ami az elmúlt néhány hónap adatai alapján mintha szunnyadóban lett volna, most felébredni látszik.
A műszaki felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók kiemelkedő mobilitási jellemzőkkel bírnak: 75 százalékuk kész belföldi költözésre karrierjének építése érdekében, miközben 64 százalékuk a diploma megszerzését követően külföldi munkakeresést is tervez. 72 százaléknyian legalább nettó 650 ezer forintos kezdőbérre tartanak itthon igényt – derült ki a Trenkwaldernek a héten zajló Automotive Hungary kiállításon végzett felméréséből.
Szinte beláthatatlanok a következményei az EU átlátható bérezést erőltető jogszabálytervezetének. Jókora munkahelyi konfliktusok, tisztázatlan jogi helyzetek, GDPR-problémák várhatók. A cél nemes, de a valóság és a munkaerőpiac ennél sokkal bonyolultabb.
A 2022-es év az ár-bér spirál bűvöletében telt. Manapság ez a téma feledésbe merült, látva a vásárlóerő elporladását. De mi történik majd akkor, ha tényleg elérjük az egyszámjegyű inflációt az év végére és közben a bérnövekedés 10 százalék felett ragad? A jó hír, hogy az ár-bér spirál elkerülhető. Cserébe a rossz hír, hogy a visszatérő pozitív reálbérek aligha támogatják majd a gazdasági növekedést.
Öt vizsgált ország közül négyben a legtöbb alkalmazott azt mondta, hogy 20-30%-os béremelésre van szüksége idén, hogy fizetése megtartsa vásárlóértékét, írja a Wherewework Group közleménye. A kivétel Görögország, ahol kedvezőbb inflációs adatok miatt a munkavállalók többsége szerint 10-15%-os emelés is elegendő lenne.
Nem igaz, hogy a nyugdíjasok terhet jelentenek a költségvetés számára, hiszen jellemzően többet fizetnek be életük során, mint amennyit a nyugdíjba vonulás után kapnak az államtól - írja a 24.hu.
Idén 16-17%-os lehet az átlagbérek növekedése az elemzők szerint, ugyanakkor az infláció ezt meghaladó mértékben, 18-19%-kal nőhet. Ennek alapján a reálbérek visszaesése várható. Ráadásul könnyen megeshet, hogy az infláció tartósan magas marad.
Idén januárban 16,1%-kal nőtt a bruttó átlagkereset, amelynek hatására a bruttó bérek 528 ezer forintra nőttek. A rekordmagas infláció miatt azonban a reálbérek 7,6%-kal zuhantak egy év alatt, ezért nem meglepő, hogy zuhan a fogyasztás. Utoljára a 2008-2009-es világgazdasági válság időszakában láthattunk ekkora visszaesést.
Mostantól nemcsak az 5 fő feletti vállalatokról, a költségvetési szektorról és a nagyobb nonprofit cégekről ír a KSH a havi tájékoztatóiban, hanem a teljes nemzetgazdaságról.
Amíg Budapesten 420 ezer forint felett volt tavaly a nettó átlagkereset, addig Szabolcs-Szatmár-Beregben alig több mint 240 ezret vihettek haza az emberek.
Januártól a KSH megújítja a kereseti adatközlési statisztikáját.
Hiába emelkednek jelentősen a bérek Magyarországon, az infláció ennél is gyorsabban növekszik. A bérek vásárlóereje tavaly decemberben már 5%-os visszaesést mutatott, így nem meglepő, hogy a kiskereskedelmi forgalom is zuhan. Miután az infláció most új rekordot döntött, így az idei év eleje is nehéz lehet.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
