Az átlagbér 50%-ára szeretné felemelni a kormány a minimálbért, legkésőbb 2027-ig. Az elmúlt 30 évben sosem volt ilyen magas a minimálbér aránya az átlaghoz képest. Erre csak úgy van esély, ha extrém mértékben emelik a minimálbért a következő években. Ez azonban igencsak kockázatos.
A nyugdíjemelés nem garantálja a nyugdíjasok vásárlóerejének (a nyugdíj reálértékének) a tényleges megőrzését. A nyugdíjasok relatív elszegényedése az idén is folytatódik - írja legfrissebb szakértői elemzésében Farkas András Nyugdíjguru.
Magyarországon lassabban nőtt a minimálbér az elmúlt tíz évben, mint Romániában, Lengyelországban, vagy éppen Csehországban. A magyar minimálbér így már csak Bulgáriát előzi meg. Ugyanakkor az effektív minimálbér magasabb, abban sokkal jobb helyezést értünk el.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatok körében az egyik legtöbbet hivatkozott statisztika a keresetekre vonatkozó publikáció. A társadalom jelentős része egyfelől örömmel veszi tudomásul a jóformán folyamatosan emelkedő bérekről szóló híreket, másfelől sokan meglepődve húzzák fel a szemöldöküket, amikor szembesülnek vele, hogy saját fizetésük alacsonyabb az átlagosnál. Utóbbi jelenségre is van magyarázat, éppen ezért a KSH folyamatosan bővíti a közölt adatok körét: ma már a mediánkeresetet, a keresetek változását és a kereseti ötödök (kvintilisek) szerinti kimutatást is rendszeresen közzéteszi. Hogyan lehetséges, hogy idén május végéig a hazai bruttó havi átlagkereset 633,3 ezer forint volt, míg a mediánkereset csak 510 ezer forint? Miért nem szerepelnek az egyéni vállalkozók ebben a statisztikában? Az alábbi cikkünkben tiszta vizet öntünk a pohárba.
Az idei év elején jelentősen nőtt a bruttó átlagbér, de a dolgozók között hatalmas különbségek vannak. A munkavállalók közel 90%-ának nőtt a keresete, de olyanok is voltak, akiknek visszaesett. Az alacsony infláció közepette is tízből két dolgozónak csökken a reálbére. A legjobban az oktatásban dolgozók örülhetnek, a legnehezebb a helyzet az építőiparban és a kereskedelemben.
A Dettol-tulajdonos Reckitt Benckiser bejelentette, hogy eladja otthoni ápolással és táplálkozással foglalkozó részlegének több márkáját, hogy erőforrásait a "nagy növekedést és magas árbevételt hozó" termékeire összpontosíthassa. Az FMCG óriás tervei szerint 2025 végéig megválik olyan népszerű háztartási márkáktól, mint az Air Wick, a Calgon és a Cillit Bang - írta a Grocery Gazette.
Nagy meglepetést okoztak a májusi magyar béradatok. Elemzők szerint amennyire kedvező ez a hír, annyira jelent kockázatot is.
Májusban csaknem 15%-kal nőttek a keresetek Magyarországon az előző év azonos időszakához képest. Ez nagy meglepetést jelent, hiszen a szakértők a bérdinamika lassulására számítottak, ezzel szemben nagyobb béremeléseket látunk, mint az elmúlt hónapokban.
Ironikus, de az, hogy bizonyos szakmák képviselőit heroizálja a társadalom, oda vezet, hogy ezek az emberek sokkal kevesebbet keresnek, és az átlagosnál is jobban kizsákmányolják őket.
Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben a fizetések vásárlóereje az elmúlt négy évben az OECD-országok körében, miközben számos országban továbbra sem érte el a Covid-válság előtti szintet a reálbér – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkaerőpiacot vizsgáló kiadványából. A minimálbér terén is gyors a növekedés, a világjárvány előtti szinthez viszonyítva csak néhány ország van előttünk a dinamikát tekintve.
Minden várakozást felülmúlnak az idei magyar béradatok. A vállalatoknál és az állami szerveknél is magas a bérdinamika, ami azt mutatja, hogy az inflációs válság és a munkaerőhiány miatt mindenkinek újra kellett gondolnia a korábbi bérterveket. Az áprilisi béradatok megérkezése után érdemes áttekinteni a folyamatokat, mert mostanára már azok is emeltek, akik rendszeresen tavasszal rendezik a béreket. Miért okozott ilyen nagy meglepetést a bérdinamika? Milyen bérfolyamatok várhatóak? Mely szektorokban a leggyorsabb az emelkedés?
Idén gyorsan nőhetnek a reálbérek az elemzők szerint. A bérnövekedés azonban kockázatokat is rejthet.
Áprilisban is bőven két számjegyű mértékben nőttek a bruttó átlagbérek Magyarországon, azonban az már látszik, hogy némiképp lassul a bérdinamika. A gyors emelkedés összességében azt jelzi, hogy azok a vállalatok is érdemben növelték a béreket, amelyek nem januárban, hanem tavasszal döntöttek a bérekről.
Minden tizedik munkavállalónak csökkent a keresete egy év alatt, minden huszadiknak azonban kiemelkedő mértékben, 50%-kal vagy annál nagyobb mértékben nőtt a bére tavaly. Az is kiderült, hogy a dolgozók 60%-ának csökkent a reálbére.
Magyarországon a dolgozók több mint kétharmada az átlagbér alatti összeget visz haza – derült ki a KSH adataiból, amelyet a Portfolio kérésére közölt a hivatal. Az exkluzív adatok azt mutatják, hogy népesség legjobban és a legrosszabbul kereső 10%-ának bére között nyolc-kilencszeres a különbség, de még a kilencedik decilis (második legjobban kereső tized) és a tizedik között is kétszeres. Cikkünkben bemutatjuk, hogy ki mennyi pénzt vihet haza, és azt is, hogy mi az oka a nagynak látszó szakadéknak.
Minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb bért fizet a dolgozóknak, ráadásul a legkisebb és a legnagyobb cégek közötti bérkülönbség tavaly csaknem kétszeres volt – derült ki a KSH adataiból, amelyeket a Portfolio-nak küldött meg a hivatal. Egyelőre semmi sem utal arra, hogy csökkenne a különbség. A szakadék azonban vélhetően a hivatalosan mértnél valamivel kisebb, mégpedig a feketegazdaság (fehér boríték) miatt.
A mesterséges intelligencia (MI) által érintett ágazatokban ugrásszerűen nőtt a termelékenység, az MI-t használó állások egyre nagyobb számban jelennek meg és akár 25%-os bérprémiumot kínálnak - derül ki a PwC Global AI Jobs Barometer felméréséből, mely 15 ország több mint félmilliárd álláshirdetését elemezte.
Délelőtt közzétette a márciusi béradatokat a KSH, amely arról tanúskodott, hogy jelentősen nőttek a keresetek. Késő délután pedig frissült a jövedelmi ötödök szerinti adatsor is. Ebből kiderült, hogy a felső ötödbe esők bruttó átlagkeresete közel ötszöröse a legalsó kereseti ötödben lévők átlagának. A legrosszabbul keresők bére azonban 19,4%-kal nőtt, míg a legjobban keresőké 13,3%-kal.
Kit érdekel a GDP? Hogy Románia megelőzte Magyarországot? Ez csak egy ködös, az átlagember számára megfoghatatlan gazdasági mutatószám! Nézzük inkább a béreket, hiszen az embereket ez érdekli! Mert a bérek Magyarországon magasabbak, mint Romániában, ugye? Sajnos már nem. A románok ugyanis az árszinttel korrigált bérekben is előztek tavaly. Vagyis a románok - immár minden mutatószám alapján - többet tudnak vásárolni, mint a magyarok.
A januári meglepő béradatok után kitartott a lendület februárban is. A bruttó átlagbér 14%-kal nőtt, ami majdnem 10%-os reálbéremelkedést jelent. A közszférában gyorsabban, míg a vállalatoknál némiképp lassabban nőttek a keresetek. Elemzők szerint a következő hónapok bérmegállapodásai azonban sokkal alacsonyabb növekedést jelezhetnek, mint a mostaniak.
Nem sok jót jósoltak Oroszországnak.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár.
Az elnök elég egyértelműen látja a helyzetet.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Már csak az a kérdés szerintük, felkészültünk-e.
Komoly mozgásokat hoztak Trump bejelentései a világban.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
