Az ukrán gazdasági tárca előrejelzése szerint 2020-2022 között évente mintegy kétezer hrivnyával, azaz körülbelül 23 ezer forinttal fog növekedni az átlagbér Ukrajnában, és 2022-re meghaladja a 16 ezer hrivnyát (184 ezer forintot) - közölte szerdán Timofij Milovanov gazdasági miniszter a Facebookon.
A júliusi 7,2%-ról augusztusban 8,1%-ra, fél éve a leggyorsabb ütemre pörgött fel a nemzetgazdaságban a reálkeresetek éves szintű emelkedése – derült ki a KSH kereseti statisztikájából.
Az idei év első felében is kitartott a keresetek gyors növekedése Magyarországon, amit a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus emelése mellett a munkaerőhiány is támogat. Azonban továbbra is igen nagy különbségeket láthatunk az egyes megyék között. Budapesten 1,8-szor annyit lehet keresni, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Bruttó 1,3 millió és 2,7 millió forint között keresnek havonta az állami felsőoktatási intézmények rektorai, a kancellárok havi keresete pedig 1,1 és 2,6 millió között mozog - ismerteti a Magyar Nemzet a hétfői lapszámában az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott béradatok alapján.
Nagy port kavart az egységes európai minimálbér kérdése az utóbbi hónapokban, miután Ursula von der Leyen lett az Európai Bizottság új elnöke. A korábbi német munkaügyi minisztertől sokan várják, hogy komoly munkaerő-piaci reformokat hajt végre. Szavai alapján valóban nagy fába vágja a fejszéjét, de egységes, központi minimálbérre (szerencsére) nem igazán van esély.
Magyarországon bruttó átlagkereset 364 800 forint volt júniusban, 10,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH adataiból. A gyors béremelkedés tehát nyáron is kitartott, amit a minimálbér és a garantált bérminimum idei jelentős emelése mellett a munkaerőhiány is támogatott.
Az idei második negyedévben 1165 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére - derül ki a Trenkwalder több mint 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez több mint 16 százalékos növekedést jelent a cég által 2018 hasonló időszakában tapasztalt 1000 forinthoz képest. Ugyanebben az időszakban a felsőbb foglalkoztatási kategóriákban jóval visszafogottabb, 5,1 százalékos béremelkedési ütemet tapasztalt a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetőjének adatait vizsgálva.
Óriási különbségek vannak az egyes ágazatokban dolgozók keresete között, a legjobban fizető szektorban több mint négyszer annyit lehet keresni, mint a legrosszabbul fizetőben. A versenyszférában dolgozók összességében boldogabbak lehetnek, mint a közszférában.
Az állást kereső európaiak negyede hazudik az állásinterjún arról, mennyit keres jelenlegi munkahelyén - ez derült ki az Inteliigence Group friss kutatásából. Öt jelentkezőből egy 10%-kal vagy annál is nagyobb mértékben turbózza fel jelenlegi fizetését, és kiderült az is, hogy a férfiak ezt inkább szeretik eljátszani, mint a nők.
Habár a kánikulában mindig arról szólnak a hírek, hogy a vendéglátásban akár nettó 500-700 ezer, vagy 1 millió forintot is lehet keresni a felkapott nyaralóhelyeken, a valóság ennél mindig sokkal bonyolultabb és kiábrándítóbb. Mutatjuk, hogy a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén milyen keresetekre lehet számítani az egyes megyékben.
Kevés a bádogos Magyarországon, sokan vállalnak külföldön munkát, a szakmai szervezet szerint pedig csak jelentős béremeléssel, 600 ezer forint körüli havi átlag nettóval lehetne a szakembereket Magyarországon tartani.
Áprilisban hosszú idő után már csak egyszámjegyű béremelkedést mért a KSH a nemzetgadzaságban, ami az állami szféra számlájára írható. Nem csoda, hogy a költségvetési szektorban egyre nő a munkaerőhiány: a keresetek emelkedése először lelassult, mostanra a nominálbérek már alig nőnek, a reálbérek ennek hatására jelentősen csökkentek ebben a hónapban.
Két éve nem nőttek olyan lassan a reálbérek Magyarországon, mint idén áprilisban. Ez azzal függ össze, hogy a béremelkedés kissé lelassult, miközben az infláció több mint hatéves csúcsra emelkedett.
Az idei első negyedévben 1115 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére - derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez több mint 16 százalékos növekedést jelent 2018 hasonló időszakában tapasztalt 959 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban is gyorsult a béremelkedés üteme: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében ugyanebben az időszakban 5,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt, szemben az egy évvel korábbi, 4,5 százalékos emelkedéssel.
Nincs vége a magyar bérrobbanásnak a magyar gazdaságban - írtuk kedd reggeli cikkünkben a februári kereseti adatokról. Kivéve két ágazatban - tehetjük hozzá azonnal. Az egészségügyi ágazatban ugyanis egy év alatt csupán 2,2%-kal emelkedtek a bérek, ami még az éves inflációtól is elmaradt, de az oktatásban sem sokkal jobb a helyzet.
A magyar vállalatok bérköltsége nem tér el a cégek termelékenységétől, azonban a külföldi tulajdonú vállalatok képesek még bért emelni - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. A bérek gyors emelkedése idén is fennmaradhat a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt, így könnyen megeshet, hogy egyes vállalatok nem fogják bírni ezt a nyomást.
Idén sem ért véget a bérrobbanás Magyarországon, a KSH adatai szerint januárban 10% feletti emelkedést láthattunk. Milyen hatása lesz a kitartóan gyors béremelkedésnek? Mire számíthatnak a munkavállalók és mire a vállalatok? És mekkora béremelkedést várhatunk a következő években? Videónkból ez is kiderül!
Az utóbbi hónapokban számos közgazdász hívta fel a figyelmet a bérnövekedésről számot adó statisztikák ellentmondásaira. A munkaügyi statisztikák - amelyek a gazdasági híradások alapjául szolgálnak - a mögöttünk lévő nyolc évre olyan mértékű bérnövekedést mutatnak, ami a gazdasági teljesítményünk alapján a valós béremelkedésnek a közelében sem lehet. A nemzeti számlás béradatok ezzel szemben jóval kisebb növekedést jeleznek, ám ezekkel kapcsolatosan Oblath Gábor a közelmúltban arra mutatott rá, hogy ezek az adatok valószínűleg némileg alábecsülték a tényleges bérnövekedés mértékét. Minderre tekintettel érdemesnek tűnik a közgazdasági elméletre támaszkodva a bérnövekedés felső határát megbecsülni, s az egyes statisztikák adatait ahhoz viszonyítva vizsgálni. Ez alapján pedig meglehetős biztonsággal leszögezhetjük:
Kisebb kamat, több hitel, több beruházás.
Így változtak egy év alatt északi szomszédunk lakásárai.
A migrációs paktum alkalmazásával bekeményítene Brüsszel.
A pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén voltak hiányosságai.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Mik a vámok deviza- és részvénypiaci hatásai?
Hol tart az AI-csata?
