Nagy volt az esés az elmúlt hetekben a részvénypiacokon, ráadásul a felszín alatt az eladási hullám még súlyosabb, mint az távolabbról nézve látszik, emiatt a JP Morgan elemzői szerint alacsonyan van a léc, és a Fed könnyen pozitív meglepetést okozhat ma, írja a MarketWatch.
Elsősorban az amerikai jegybank közelgő kamatdöntése és az ukrán-orosz konfliktussal kiéleződő geopolitikai kockázatok miatt kifejezetten rossz hangulatú kereskedést láthattunk a mögöttünk álló hetekben a világ tőzsdéin, az esés azonban a múlt héten gyorsult be igazán, a részvények mellett a kriptovalutákat sem kímélték a befektetők. Az öniróniára mindig is hajlamos kisbefektetői közösségek persze ismét fanyar módon reflektáltak a hatalmas mínuszokra amiket a portfólióikban okozott ez a pár nap, cikkünkben összegyűjtöttünk néhány vonatkozó megnyilvánulást.
Mozgalmas hetünk lesz: a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntő ülést tart, emellett megtartja szokásos egyhetes betéti tenderét is. Kedden a kamatdöntő ülésen a Monetáris Tanács szinte biztosan megemeli az alapkamatot és a kamatfolyosót, és jelzést adhat arra, hogy csütörtökön folytatja-e az irányadó, egyhetes betéti kamatának emelését. Lesz a héten Fed-kamatdöntés is, amelyre nagyon odafigyel a piac, hiszen a legutóbbi tőkepiaci hangulatromlást épp a jegybank üzenete eredményezte. Ezen kívül GDP- és egyéb konjunktúraadatok is érkeznek. Nem fogunk unatkozni.
Gyengül a forint az euróval szemben kedden, a jegyzés 358 fölött van. Az év első napjainak erősödése egyelőre kifutott, az előző napok nem a forintról szóltak, ahogy elromlott a befektetők hangulata.
A Monetáris Tanács áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatokat. Meghirdetett ülésezési rendjének megfelelően nem tárgyalta a jegybanki alapkamatláb megváltoztatását - jelentette be közleményében a Magyar Nemzeti Bank. A rendkívüli döntés hiányában a következő két kamatdöntés mértéke kiszámíthatóbbá vált.
Újabb 20 bázisponttal 4%-ra emeli az irányadó kamatot csütörtökön az MNB – derül ki az egyhetes betéti tender meghirdetéséből. A következő négy hétben még 40 bázispont emelésre van lehetősége a jegybanknak a kamatfolyosó változtatása nélkül.
A jegybankok túl vannak az év utolsó kamatdöntésén, az EU-s országok vezetői az utolsó uniós csúcson átbeszélték a fontos dolgokat, a legfontosabb konjunktúraindexeket is közzétették múlt héten, így ez a hét már az ünnepi készülődés és az év végi pihenés jegyében telik. Lesznek azért fontos adatközlések, az amerikai inflációs adat például még borzolhatja a kedélyeket karácsony előtt, és a Magyar Nemzeti Bank szokásos heti kamatdöntésére is oda kell figyelni.
Az EKB és a Fed is megingathatatlannak tűnt a magas infláció kapcsán, mindkét nagy jegybank határozottan állította, hogy az infláció átmeneti lesz. Ennek azonban vége: ezen a héten tartotta kamatdöntő ülését mindkét jegybank, és sem a közleményekben, sem a sajtótájékoztatókon nem szerepelt egy szóval sem az átmeneti jelző. A Fednél már tudni lehetett, hogy megváltozott a kommunikáció, az EKB viszont még múlt héten is ragaszkodott az átmeneti inflációs narratívához. De nemcsak a kommunikáció változott: mindkét jegybank szigorított, és az előrejelzéseikben is olyan inflációs számok jelentek meg, amilyenre az őszi érvelések után nem számítottunk tőlük. Honnan jött ez a gyors fordulat? - ezt járjuk körbe a cikkben.
Eddig halogathatta a döntést az Európai Központi Bank az eddigi legjelentősebb eszközvásárlási programról. A jegybank ma délután ismerteti kamatmeghatározó ülésének döntéseit, a legnagyobb kérdés pedig az, hogy milyen megoldást talált ki a jegybank a pandémiás eszközvásárlási program pótlására. Persze csak akkor, ha egyáltalán megszűnik a program, mert valamilyen kötvénypiaci jelenlétre a déli országok sérülékenysége és a reálgazdasági igények miatt szükség van. Bár több jegybankár (élükön a németekkel) ellenzik a kötvényvásárlások fenntartását, azonnali megszüntetésre nem sok esély van. De nemcsak a mennyiségi lazítás van terítéken: új előrejelzéseket és közzétesz a jegybank, és azt is megtudjuk, hogy még mindig átmeneti-e az infláció.
Ma este tartja az év utolsó kamatdöntő ülését az amerikai jegybank, amelyen várhatóan bejelenti, hogy a jelenleginél gyorsabban vezeti ki a világtörténelem leggrandiózusabb monetáris eszközét. A kötvényvásárlási program gyors kivezetésének hatásait egyelőre nem ismerjük, csak sejtjük. De nem is az elsőkörös hatások miatt van szükség a kivezetés felgyorsítására: a jegybank ezzel akarja megteremteni a lehetőséget egy másik eszköz használata előtt, amellyel hatékonyabban felveheti a harcot az egyre súlyosbodó inflációs nyomással. Az áremelkedés valóban döbbenetes, és sokak szerint elkésett a lépéssel a Fed - de visszatekintve meg lehet érteni, hogy miért halogatta a szigorítást a jegybank. A reálgazdasági fejlemények látszólag akár türelmességre is bírhatnák a jegybankot, de valójában nincs ok a hezitálásra: az omikronnal kapcsolatban túl sok a bizonytalanság, a relatíve magas munkanélküliségre pedig a jegybank többé nem tud hatni.
A Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program lezárásáról is döntött, amely értelmében a jegybank leállítja a kötvényvásárlásait - derül ki a jegybanki közleményből. Ezzel együtt a Tanács a mai ülésén a Növekedési Kötvényprogram befejezését is elhatározta.
A múlt hét végén ismét az infláció kerülhetett a piaci szereplők fókuszába, megérkezett ugyanis az amerikai inflációs index, ami 0,1 százalékponttal meghaladva az elemzői konszenzust csaknem 40 éve a legmagasabban alakult. Ami pedig ezt a hetet illeti, a jelentős áremelkedésekre reflektálva érkeznek a fontosabbnál fontosabb kamatdöntések a jegybankoktól, számunkra az MNB Monetáris Tanácsának holnapi ülése lesz a legfontosabb – ma azonban még nem várhatunk fontos kamatdöntést. Az ázsiai tőzsdék ma többnyire jól teljesítettek, kisebb kilengések mellett jellemzően oldalazást láthatunk az európai tőzsdéken, míg a tengerentúlon kisebb eséssel indult a nap.
Gyengüléssel kezdi a napot a forint az euróval szemben, a 366-ot közelíti a jegyzés. A régiós devizák is gyengülnek az euróval szemben, a dollár erősödik.
Ma este jön a Mikulás, de idén szinte biztosan korbácsot hoz mindenkinek: rég nem látott áremelkedéssel nézünk ugyanis szembe. A héten közli a KSH a magyar inflációt, az októberi 6,5% után novemberben vélhetően tovább gyorsult az áremelkedés idehaza. Nemcsak a magyarok számára rejteget kellemetlenségeket a Mikulás zacskója: a cseh, az amerikai, a kínai inflációt is a héten teszik közzé, egyik sem lesz alacsony. Ezen kívül is lesznek fontos események a héten, nem fogunk unatkozni.
A Magyar Nemzeti Bank ma számos döntést hozott, ezeket nem is egyidőben ismerhettük meg (sőt, még nem is mindegyiket ismerjük pontosan), ezért érdemes áttekinteni, milyen jelentőségűek a monetáris politika ma bejelentett változtatásai.
30 bázispontos kamatemelésével visszatért korábbi szigorítási tempójához a Magyar Nemzeti Bank. Emellett több olyan eszköztár-átalakító lépést jelentett be a jegybank, ami a forintárfolyam-menedzselését célozza, illetve bejelentette, hogy az irányadó kamatot újra eltéríti az alapkamattól. A jegybank közleménye megerősíti a növekvő szigort: "a külső inflációs hatások tartós megemelkedése és a másodkörös inflációs kockázatok erősödése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesznek szükségessé" - írják.
Virág Barnabás a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetés tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről ma 15 órakor - jelezte közleményében a Magyar Nemzeti Bank. Az esemény apropója természetesen a mai kamatdöntés.
Mérsékelt hangulatromás volt szerdán az amerikai tőzsdéken, ma reggel az ázsiai részvénypiacokon is esés látszott, ez azonban egyelőre még kisebb korrekciónak sem nevezhető, főleg annak fényében, hogy mekkora ralin vannak túl a világ vezető részvényindexei, az amerikai benchmarkok továbbra is történelmi csúcsuk közelében állnak. A Nasdaq és az S&P 500 nap végére új csúcson is zárt. A befektetők ma elsősorban az EKB kamatdöntő ülésére, a délután megjelenő harmadik negyedéves amerikai GDP-adatra és a vállalati gyorsjelentésekre figyeltek.
Ma közzétette az Európai Központi Bank októberi kamatdöntő üléséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy a jegybank ezúttal sem változtatott a kamatokon. Meglepetés viszont, hogy az EKB a negyedik negyedévre tovább csökkenti a pandémiás eszközvásárlási program havi keretösszegét. Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón ismét elmondta, hogy a jegybank szerint a magas infláció átmeneti lesz, a következő év során mérséklődhet. Nem változott a jegybank előretekintő iránymutatása sem, és az EKB elnöke ismét kiállt korábbi állítása mellett, mely szerint a piaci várakozások a 2022-es kamatemelésről nincsenek összhangban a jegybank várakozásával. Lagarde szerint bár lassul a gazdaság, stagflációtól nem kell tartanunk.
Kiemelten érdemes lehet ma odafigyelni kriptovaluta-piacra, ha ugyanis az amerikai tőzsdefelügyelet nem kifogásol semmit, akkor megkezdődhet az első amerikai bitcoin ETF kereskedése. Az ázsiai tőzsdék ma jól teljesítettek, iránykeresés jellemzi az európai tőzsdéket. Egy kedvezőtlen makrohír befolyásolhatja a befektetői hangulatot, csökkent ugyanis az építőipari termelés az euróövezetben és az EU-ban augusztusban. Idehaza az MNB Monetáris Tanácsa a jegybank korábbi jelzésének és az elemzői várakozásoknak is megfelelően 1,8 százalékra emelte az alapkamatot a mai ülésén. A rövid távú kérdés az lehet, hogy miként értékeli a piac, hogy a tartósan gyenge forintárfolyam és a kilencéves csúcsra emelkedő infláció közepette a jegybank a nyári 30 bázispontos emelések után áttért a 15-ös ütemre. Egyelőre heves reakciókat nem láthatunk a tőzsdéken, a BUX enyhe mínuszban áll - a forintot azonban azonnal megütötték a továbbra is visszafogott kamatemelés hírére. A tengerentúli tőzsdéken kifejezetten jó hangulatban indult a kereskedés a többnyire jól sikerülő negyedéves gyorsjelentések közepette.