Az óvatos kamatcsökkentés addig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja - áll a jegybank közleményében, amit szokás szerint egy órával a kamatdöntés után jelentetett meg. A monetáris tanács 15 bázispontos vágással indította újra a kamatcsökkentési sorozatát, elsősorban az inflációs megfontolások miatt. Az alábbiakban a közleményt ismertetjük szerkesztett formában.
Minden adott ahhoz, hogy hamarosan felfordulás alakuljon ki a pénz- és tőkepiacokon, pont, ahogy tavaly májusban a tapering felmerülésekor is történt. Azt várják ugyanis a piacon, hogy a Federal Reserve ma már kihagyja a "türelmes" szócskát az iránymutatásából, ami megnyitja a júniusi kamatemelés előtti lehetőséget, miközben a befektetői tábor másik része szerint ez csak szeptemberben történhet meg. Ha ma valóban megváltozik a jegybanki iránymutatás, akkor az azt jelenti, hogy a makroadatok függvényében már tényleg bármikor jöhet a kamatemelés, ez pedig jelentősen növelheti a pénz- és tőkepiaci volatilitást a következő hónapokban. Ráadásul a történet szerintünk még ennél is sokkal bonyolultabb: nyomós érveket lehet felhozni úgy en bloc az idei kamatemelés ellen. Nehéz megjósolni, hogy például egy meglepő üzenetre, mit reagálna a piac, de ehhez szerencsére már nem kell sokat várnunk.
Mai ülésén tovább vágta az árfolyamválság során égbe emelt irányadó rátáját az orosz jegybank. A jó hír, hogy a piac már nem ideges, elfogadta a korrigáló monetáris politikát. A rossz hír, hogy az oroszoknak alapos okuk van nem félni az inflációtól: mégpedig a közelgő mély recesszió az.
Elkerülhetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank márciusban kamatot csökkentsen - hangzik az egységes piaci vélemény, amit a jegybank felkészítő jellegű megszólalásai is megerősítenek. Valóban ennyire egyértelmű a helyzet?
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a beérkezett adatok alapján további elmozdulás történt a decemberi Inflációs jelentés lazább monetáris politika felé mutató kockázati pályáinak irányába, és növekedett a valószínűsége a dezinflációs folyamatok nyomán, az inflációs várakozások módosulásával érvényesülő másodkörös hatások kialakulásának. - ez a "szép" összetett mondat a legutóbbi monetáris tanácsülés rövidített jegyzőkönyvében szerepel. Ez amúgy a kulcsmondat, hiszen így a ma megjelent dokumentum erősíti azt a nézetet, mely szerint a jegybank elszánta magát arra, hogy újrakezdje a tavaly nyáron leállított kamatcsökkentési sorozatát.
Mario Draghi EKB-elnök a mai kamatdöntésüket követő sajtótájékoztatón bejelentette: az államkötvényvásárlások jövő hét hétfőn indulnak. A havi keret a korábbi iránymutatásnak megfelelően 60 milliárd euró lesz és jövő szeptemberig tart majd a program. Görög és ciprusi kötvényeket egyelőre nem vásárolnak ennek a keretében, de ez később még változhat. A görög bankrendszernek nyújtott ELA-keretet tovább emelték, és az elmondottak alapján nem valószínű, hogy ezt megvétóznák. Az eurózónás infláció jövőre már jócskán emelkedhet, a várakozások süllyedése pedig végre megállt, ami Draghi szerint megnyugtató.
Ma még nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank az irányadó kamatán, így az márciusig 2,1 százalékon marad. Az elemzőket a mai döntés nem lepte meg, ugyanakkor már mind arra számítanak, hogy a következő hónaptól újraindulhat a kamatcsökkentési ciklus, mivel az inflációs folyamatok túlságosan gyengén alakulnak. A délután megjelent jegybanki közlemény valóban új iránymutatást adott: ebből kiderült, hogy a márciusi inflációs jelentés fényében megfontolják majd a kamatcsökkentés újraindítását.
Igenis, be fogja indítani az újabb kamatcsökkentési ciklusát az MNB, igaz, nem holnap, hanem márciusban - így összegezhetők a Portfolio piaci felmérésének eredményei. Ezzel egyébként az utóbbi egy hónapban óriási változás állt be a kamatvárakozásokban, az első kamatemelés ideje is a távoli jövőbe tolódott.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az irányadó rátát, így holnap is 2,1%-os az alapkamat. A döntés megegyezik a várakozásokkal, a piac számára a 15 órakor megjelenő indoklás tartogathat érdekességeket.
A kamatcsökkentésre egyáltalán nem utal a jegybank ma kiadott közleménye, ami megerősíti azokat a véleményeket, miszerint a támogató külső és belső környezet ellenére nem kívánja újraindítani a lazító ciklust. A fő cél a stabil alapkamat lehet, illetve arra számíthatunk, hogy hitelezésélénkítő lépésekkel próbál hatni a belső keresletre. Az alábbiakban a közleményt teljes egészében közreadjuk, a kiemelések tőlünk származnak.
Hónapról hónapra eloszlatja a kamatcsökkentési várakozásokat a jegybank, de vajon így lesz-e ma is? Az Európai Központi Bank lazító programja, a csökkenő infláció, a beragadó olajár, visszaerősödő forint talán elég indok lehetne a kamatvágásra, de úgy tűnik, az MNB máshol keresi a megoldást.
Mario Draghi ma bejelentette azt, amit a piac már igen régóta várt: indul az európai QE. Kiterjesztik az eszközvásárlási programjukat, ami így már államkötvényeket is tartalmazni fog. A piaci híreknél is nagyobb, 60 milliárd eurós keret jön, ami legalább 2016 szeptemberéig fennmaradhat. A bejelentésre az euró hirtelen tovább gyengült a dollárral szemben, míg a német DAX 100 pontot ingadozott fel majd le. Összességében tehát mérsékelten pozitív hatást váltott ki az EKB lépése.
A nyolc jelen lévő tag egységesen szavazott a kamatszint 2,1%-on tartására a monetáris tanács legutóbbi ülésén - derül ki a ma közzétett rövidített jegyzőkönyvből. Eszerint kisebbségi álláspontként sem jelent meg a szavazáson az a vélemény, hogy az alacsony infláció miatt fel kellene újítani a kamatcsökkentési ciklust.
A várakozásoknak megfelelően 2,1%-on hagyta irányadó kamatát a jegybank. Ha volt is esetleg halvány hajlandóság az infláció miatt a kamatcsökkentési ciklus felújítására, az orosz krízis feltehetően minden ilyen elképzelést háttérbe szorított.
Az inflációs cél elérését biztosítják a jelenlegi monetáris kondíciók - áll a kamatdöntés után megjelent közleményben. A dokumentumban halvány utalás sincs arra, hogy az alappálya szerint esetleg alullőheti a jegybank a célt, vagyis a kamatcsökkentés fel sem merül. Pontosabban: az összes olyan tényezőt, ami miatt mégis szükség lehet a kamatcsökkentésre, kockázati forgatókönyvekbe pakolta a jegybank. Ilyen például a tartósan alacsony olajár, illetve a külső kereslet romlása. (Vagyis az alappálya szerint az olajár visszaemelkedik, illetve a külső környezet esetében is el tud képzelni az alappályánál rosszabb helyzetet.) Így egy kicsit úgy néz ki, mintha a jegybank a mindenképpen az inflációs célkövetés logikájába kívánta belegyömöszölni a kamatdöntés indokait, a lefelé mutató kockázatokat pedig egyelőre "kiszervezte" az előrejelzésből. Finom utalást azért a közlemény elejére beszúrt a jegybank, nevezetesen, a jegybank a pénzügyi stabilitásra is odafigyel.
A jegybank amúgy nincs könnyű helyzetben, a bizonytalanságot jellemzi, hogy három alternatív forgatókönyvre is felhívja a figyelmet a közlemény.
A közleményt szó szerint közöljük, a vastag kiemelések tőlünk származnak.
A Magyar Nemzeti Bank november 25-i üléséről szóló jegyzőkönyvből kiderült, hogy a döntéshozók továbbra sem látják indokoltnak a kamatok megváltoztatását. Ezzel tehát a jegybank iránymutatása semmit sem változott a korábbiakhoz képest, annak ellenére sem, hogy sok piaci elemző az olajára esése miatt már a magyar kamatcsökkentési ciklus újraindulásáról gondolkozik. A Monetáris Tanács továbbra is azt hangsúlyozza, hogy hosszan a jelenlegi szinten akarják tartani a kamatkörnyezetet, és szerintük emellett az infláció visszatérhet a középtávú céljához. Az alábbiakban a jegybanki közleményt tesszük közzé.
A várakozásoknak megfelelően 2,1%-os szinten tartotta az irányadó rátáját mai ülésén a jegybank. Bár a piacon továbbra is jelen van az a kisebbségi vélemény, hogy kamatot csökkent a jegybank, ám a monetáris tanács láthatóan most is tartotta magát ahhoz az álláspontjához, hogy a jelenlegi kamatot kívánja tartósan fenntartani.
A Magyar Nemzeti Bank 2,1 százalékon tartotta a kamatokat, tehát a várakozásoknak megfelelően döntött. Az októberi kamatdöntő ülés egyébként kifejezetten érdekes környezetben ment végbe, hiszen a szeptemberi inflációs számunk alacsonyabb lett a vártnál, sőt más gazdasági adatok is okot adhattak volna arra, hogy újra felmerüljön a kamatcsökkentés lehetősége. Ez ugyanakkor egyelőre nincs terítéken, mivel a jegybanki közleményben megfogalmazott üzenetek nem változtak meg: az aktuális alapkamat szerintük összhangban van a céljaikkal.
Mai ülésén 50 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát a lengyel jegybank, ezzel az alapkamat a magyar szint alá, 2%-ra süllyedt. A lépés hatására újból felerősödhetnek a magyar kamatcsökkentési várakozások a piacon.
Mai ülésén sem változtatott az irányadó rátán a monetáris tanács, így maradt 2,1%-on az alapkamat. A döntés megegyezik a piaci várakozásokkal, a befektetők az MNB kommunikációjának megfelelően a kétéves lazító ciklus után tartósan az alacsony kamatszint fenntartását várják. Ma megismerhetjük a csütörtökön megjelenő inflációs jelentés főbb számait is, előzetesen arra lehet számítani, hogy a növekedési prognózist felfelé mozdítja a jegybank, az inflációs előrejelzésben nem várható jelentős változás.
A három indikátorból álló mutató a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi.
Az Útinform szerint az utak burkolata havas, latyakos.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre még Ukrajna sem képes.
Izgalmakban most sincs hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
