Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázispontos lépésekben folytatja a jelenlegi kamatemelési ciklust, de erősödhet a jegybankra nehezedő piaci nyomás az agresszívabb szigorító lépések végett.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,8%-ra emelte az alapkamatot a mai ülésén. A kamatfolyosó két szélét (egynapos betét és hitel) ugyanilyen mértékben változtatta az MNB. A döntés megfelelt a jegybank korábbi jelzésének és az elemzői várakozásoknak. Az elemzők egyetértenek abban, hogy az inflációs folyamatok akár nagyobb kamatemelést is indokolhattak volna. Úgy vélik, hogy a következő hónapokban is folytatódhat a kamatok emelése.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a korábbihoz képest valamelyest héjább hangvételű üzeneteket fogalmazott meg a kamatdöntés utáni közleményében, azonban ezek mindössze halvány utalások. Tartósabb inflációs kockázatokat hangsúlyoznak, és havi kamatemeléseket vetítenek előre, ez összhangban van az elemzői várakozásokkal. A közleményből viszont kikerült a "kisebb lépésközökkel történő" kamatemelési ütem, ami akár azt is sugallhatja, hogy az MNB visszatérhet ahhoz a gyorsabb szigorítási tempóhoz, amit nyáron folytattak.
Szeptember 22. óta tudjuk, hogy az amerikai jegybank még idén elkezdi kivezetni a világ egyik legnagyobb hatású monetáris politikai eszközét, a mennyiségi lazítást. Ennél többet viszont nem tudtunk, egészen a hét szerdáig, amikor is megjelent a Nyíltpiaci Bizottság ülésének összefoglaló jegyzőkönyve. A FOMC-jegyzőkönyv eddig nem ismert konkrétumokat árul el a tervezett taperingről, és azt is láttatni engedi, hogy a döntéshozó urak jobban aggódnak az inflációs nyomás miatt, mint azt kifelé láttatják. Pedig a neheze még csak most jön a jegybank számára, így aztán kifejezetten izgalmas lesz az év vége a Constitution Avenue-n.
A lengyel jegybank 0,1%-ról 0,5%-ra emelte az irányadó kamatrátát, holott az elemzők arra számítottak, hogy a jegybank szinten tartja a kamatot.
Az amerikai jegybank első számú célja, hogy az emberek milliói, akik elveszítették az állásukat, újra munkába tudjanak állni - mondta Neel Kashkari, a Minneapolisi Fed elnöke.
A kínai jegybank hétfőn közzétett közleményében utal rá, hogy megvédi a fogyasztókat az Evergrade-del kapcsolatos sokktól - írja a Reuters. Az ingatlanfejlesztő vállalatnak szerdán esedékes az újabb fizetési kötelezettsége.
Hétfőn széles körű tőkepiaci zuhanást láthattunk, eleinte az ázsiai tőzsdéken, de később Európaszerte és az Egyesült Államokban is megremegtek a vezető indexek. Több fajsúlyos körülmény együttállása kellett a pánikszerű hangulat kialakulásához, a legjelentősebb okot a legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő vállalat, az Evergrande potenciális becsődölése szolgálta, az esetleges tovagyűrűző hatásoktól félhettek jogosan a befektetők. Emellett ugyancsak olaj volt a tűzre, hogy az Egyesült Államokban a pénzügyminiszter megsürgette a kongresszust, hogy függessze fel vagy emelje meg az államadósság-plafont, ellenkező esetben szerinte katasztrófával nézhet szembe az ország. Mindezek hatására elindult az eladási hullám, a vonatkozó indexek tanúsága alapján komoly volt a félelem, ami a kriptovalutákat sem kímélte, jelentős esést szenvedett el a bitcoin is. Egyedül a klasszikus menekülőeszközök állták a sarat, azaz az arany és az ezüst - ennek apropóján most megnézzük, hogy egy esetleges újabb széles körű, akár még tovább tartó korrekció esetén jó fedezéket nyújthat-e a két klasszikus fedezék.
A várakozásoknak megfelelően nem módosította alapkamatát és mennyiségi enyhítési programjának célösszegét Bank of England.
Savita Subramanian, a Bank of America amerikai részvény- és kvantitatív stratégiájának vezetője szerdán elárulta a legjobb stratégiáját a pénzügyi piacokon való eligazodáshoz, miközben az amerikai gazdaság igyekszik tartósan kilábalni a Covid-19 okozta válságból.
Közzétette az amerikai jegybank szeptemberi kamatdöntő ülésének közleményét, amelyben a Fed határozottan utalt arra, hogy amennyiben a kilábalás az eddig pályán halad, hamarosan sor kerülhet az eszközvásárlási program kivezetésének beütemezésére. Ez ugyan az első határozott utalás a taperre, mégis azt vetítette előre, hogy a mennyiségi lazítás kivezetéséig még van idő, ráadásul feltételhez kötött, miközben a gazdasági kilábalást sok bizonytalanság övezi. Az összességében nem túl szigorúnak tekinthető hangnem látszólag megnyugtatta a befektetőket, a piacok emelkedtek a hír hallatára, a dollár gyengült. Aztán Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón már sokkal szigorúbb hangnemet ütött meg, amely hatására a piacok lendülete is megtorpant, a dollár pedig jelentős erősödésbe kezdett. A jegybankelnök sokkal több konkrétumot árult el a taperről, mint amit a közleményben olvashattunk. Powell szavaiból az következik, hogy még idén elkezdődik a taper, és a következő év közepére be is fejezik. A jegybank lefelé módosította növekedési, felfelé inflációs előrejelzését, a kamatemelésre pedig a korábban jelzett 2023 helyett már 2022 végén sor kerülhet.
Ma tartja szeptemberi kamatdöntő ülését a Fed, és a döntésről szóló közleményt magyar idő szerint este ismerjük meg. Az amerikai jegybank szeptemberi ülését a szokásosnál sokkal nagyobb várakozás övezi. Válaszút előtt áll ugyanis a jegybank: az biztos, hogy hamarosan el kell kezdenie a szigorítást, de a nagy kérdés, hogy mikor fogja. A várakozások igen szélsőségesek, a vélemények három irányba szóródnak: (1) a Fed már ma bejelentheti az eszközvásárlási program kivezetésének (tapering) ütemezését, (2) csak utalást tesz ara, hogy a jövőben elkerülhetetlennek látja a tapert, (3) meglehet, hogy még utalás szintjén sem hozza szóba a QE fékezését. Azért sem könnyű megmondani, mire számítsunk ma, mert a reálgazdasági adatok is kifejezetten zavarosak és nehezen értelmezhetőek, miközben váratlan események okoznak zavart a piacokon is. De nemcsak az esetleges taper talk miatt lesz izgalmas a ma este, érkezik friss GDP- és inflációs előrejelzés, valamint új dotplot, ami a döntéshozók jövőbeli kamatvárakozásairól árulkodik majd.
Az ázsiai tőzsdék ma is rosszul teljesítettek a tegnapi komoly beszakadás után, Európában azonban korrekcióval indult a nap, a legtöbb ország vezető tőzsdéje komoly pluszban van a délutáni órákban. Bár némileg lefelé módosította az idei növekedési várakozását a világgazdaságra vonatkozóan az OECD a legújabb előrejelzésében, de például az eurózóna esetében a májusi előrejelzéshez képest most kedvezőbbek a kilátások. Itthon az eddigi ütemet jelentősen lassítva folytatja kamatemelési ciklusát az MNB, a Monetáris Tanács újabb 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte az alapkamatot. A tengerentúlon mérsékelt emelkedéssel indult a nap a tőzsdéken, de végül a Dow és az S&P mínuszban zártak.
A következő hónapokban még 5% feletti infláció várható és az inflációs kilátásokat felfelé mutató kockázatok övezik, ezért indokolt a kamatemelési sorozat folytatása, de mivel 2022 elejétől majd lassul az infláció, illetve a koronavírus-járvány negyedik hulláma is fékezheti a gazdaságot, ezért mindez „a kamatemelési ciklus havi ütemű, kisebb lépésközzel történő folytatását indokolja” – lényegében ezzel magyarázta meg az MNB Monetáris Tanácsa, hogy az eddig megszokott 30 bázispontosról miért fékezte 15 bázispontosra a kamatemelés ütemét. A "felező" döntés mögött azonban két további lépés is meghúzódik, amelyek a forintpiaci likviditás szűkítésén keresztül a forint árfolyamára és így az inflációs kilátásokra is hatnak.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának ma délután 2 órási kamatdöntési bejelentése után 3 órától Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetés tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről - közöle a jegybank sajtóosztálya. Az eseményt a Portfolio élőben tudósítja majd.
A 350 körüli stabil kezdés után kicsit még gyengült reggel a forint, majd azokra a hírekre, hogy az MNB a forintlikviditást szűkítő tendereket tart, az ÁKK pedig tehermentesíteni igyekszik a forintalapú állampapír-piacot, határozott forinterősödés indult el. A jegyzések újra a 350 alatti tartományba buktak, de délutánra megállt a forint menetelése.
Az átoltottság növekedésével és a járvány lecsengésével párhuzamosan megindult a gazdaságok válságból való kilábalása. Ugyanakkor ennek vannak mellékhatásai is. A gyors újraindulás eredménye, hogy átmenetileg több piacon is hirtelen túlkereslet jelent meg, amelyre a kínálat nem tudott azonnal reagálni, ami így az árak emelkedését eredményezte. Ez, kiegészítve az energiaáraknak az alacsony bázisból következő, jelentős emelkedésével, az infláció felpörgéséhez vezetett világszerte. Erre a helyzetre a jegybankoknak a monetáris kondíciók szigorításával kellene reagálniuk, mégis azt láthatjuk, hogy a régiós jegybankok lépéseiket tekintve két részre szakadtak.
Közzétette az Európai Központi Bank a kamatdöntő ülése utáni közleményt, és a várakozásoknak megfelelően a jegybank csökkenti az állampapírok vásárlását a negyedik negyedévben. Ez ugyanakkor nem tekinthető tapernek, csak kiigazításnak, a PEPP kivezetéséről bővebben a decemberi ülés után kaphatunk információt. A kamatdöntő ülés után Christine Lagarde jegybankelnök elmondta, hogy az erős kilábalással az eurózóna gazdasága még idén eléri a válság előtti szintet. Az inflációról azt mondta, hogy a következő hónapokban tovább növekedhet, de az átmeneti hatások a következő évre kifutnak, és a mostani áremelkedés "erősen átmeneti" jelenség. Friss GDP-prognózist és inflációs előrejelzést is közzétett a jegybank - mindkettőt felfelé módosította 2021-re.
Mindhárom vezető amerikai részvényindex mérsékelt, fél százalék körüli mínuszban zárt csütörtöki kereskedésben azután, hogy az afgán főváros repterén az Iszlám Állam robbantott és 12 amerikai katona is meghalt, illetve azután, hogy egy újabb jegybankáriu megszólalás után továbbra is intenzíven találgatja a piac a Fed pénznyomtatási programja leállításának menetrendjét. Erről várhatóan pénteken délután többet fogunk majd megtudni.
A ma délután 2-kor bejelentendő monetáris tanácsi kamatdöntés után 3 órától, a kamatdöntési közlemény kiadásával egy időben online háttérbeszélgetést tart „a monetáris politika aktuális kérdéseiről” Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke – közölte kedd délelőtt a jegybank.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
