Egyre többen jelentkeznek az egyetemek japán és koreai szakjaira az olyan helyi popkulturális termékeknek köszönhetően, mint az anime, a dél-koreai sorozatok vagy éppen a K-pop – írja a brit Guardian.
Katonai forródrótot létesít Tokió és Peking jövőre - jelentette be kedden Macuno Hirokazu japán kormányszóvivő Kisi Nobuo védelmi miniszterre hivatkozva, aki nemrég folytatott megbeszéléseket kínai hivatali partnerével.
Ma a világon egyedül a japán uralkodó viseli a császári címet, miközben alig több mint száz éve csak Európában három államfő is ezzel a ranggal uralkodott. Míg a Távol-Keleten Kína teremtette meg a császárság fogalmát, amely aztán Japánban is meghonosodott, addig Európában Augustus római császártól ered a rang, és később minden európai császár és cár Augustus és a római császárok örökösének tartotta magát. A császári cím egyfajta szakrális uralmi forma, ugyanis mind az európai, mind a távol-keleti kultúrkörben magában foglalja, hogy a cím birtokosa közvetlenül a legfelsőbb hatalomtól (az Égtől vagy Istentől) kapta uralkodói jogát, és nemcsak egy ország, hanem elviekben az egész földkerekség ura. Európában egészen az I. világháború végéig tartották magukat a császárok, bukásuk után azonban a Nyugaton már senki sem tartott igényt a császári címre.
Oroszország és Japán között húzódik egy vulkanikus szigetlánc, amelyet ugyan teljes egészében Oroszország birtokol, de déli részére Japán is történelmi igényt formál. A szigetek még a második világháború végén kerültek a Szovjetunióhoz, hovatartozásuk kérdése miatt Oroszország és Japán között a mai napig nem köttetett meg a világháborút hivatalosan lezáró békeszerződés. A Déli-Kuril-szigetekkel kapcsolatban tartósult a patthelyzet: Oroszország a szigetekről, Japán területi követeléseiről nem akar lemondani. A vita fenntartása ugyan érdeke Japánnak, de elmérgesedése nem, a térségben ugyanis egy sokkal fenyegetőbb ellenféllel néz szembe: Kínával. Ezért a Kuril-szigetek ügye még vélhetően hosszú ideig befagyott konfliktus lesz, a második világháborút végre lezáró orosz–japán békeszerződés pedig továbbra is várat magára.
A becsültnél is nagyobb mértékben csökkent a japán gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben, amikor a globális ellátási láncok zavarai miatt visszaesett az export, a fogyasztók vásárlási hajlandóságát pedig a koronavírus-járvány fogta vissza.
Mintegy száz japán parlamenti képviselő látogatott el kedden a vitatott megítélésű Jaszukuni-szentélybe a Pearl Harbor elleni japán támadás nyolcvanadik évfordulója alkalmából.
Oroszország a Japánhoz közeli csendes-óceáni Kuril-szigetek egy távoli részére telepítette Bástya nevű parti rakétavédelmi rendszerét – írja a Reuters.
A kínai külügyminisztérium sürgős találkozóra hívatta be Japán pekingi nagykövetét, miután a volt japán miniszterelnök, Abe Sinzó kijelentette, sem országa, sem az Egyesült Államok nem nézheti tétlenül, ha Kína megtámadja Tajvant – írja a Reuters.
Japán lényegében minden külföldinek megtiltja a belépést keddtől, még az üzleti és oktatási célból érkezőknek is – jelentett be Fumio Kisida miniszterelnök a Japan Times szerint.
A japán gazdaság a vártnál sokkal nagyobb mértékben esett vissza a harmadik negyedévben. A visszaesést a globális ellátási láncok nehézségei, a járványterjedés miatti rossz fogyasztói hangulat okozta.
Újraválasztotta szerdán a japán parlament alsóháza miniszterelnöknek Kisida Fumio japán kormányfőt, miután a politikus által vezetett Liberális Demokrata Párt ismét győzelmet aratott az október végén tartott választásokon.
A pozíciójában nemrég megerősített japán miniszterelnök, Kisida Fumio nagyszabású fegyverkezésbe kezdene, az ország védelmi költségvetését a GDP 1 százalékáról 2 százalékra emelve. Japán elsősorban a Kína jelentette fenyegetésre adna ezzel választ. A Kínai Népköztársasággal Japánnak területi vitái is vannak, de még inkább Tajvan kínai lerohanásától tart. Japán ilyen esetben már elvileg segítséget nyújthatna Tajvannak, mivel a pacifista japán alkotmány néhány évvel ezelőtt történt újraértelmezése miatt szövetségesei mellett is beavatkozhat egy háborús konfliktusban. Japán fegyverkezése azonban rossz emlékeket ébreszt a térségben, mindenekelőtt Dél-Koreában, amely a második világháború vége előtt három és fél évtizedes, kegyetlen megszállást szenvedett el az akkor még militarista Japántól.
A kormányzó koalíció kényelmes többséggel nyerte meg vasárnap Japánban a parlamenti választásokat, így Kisida Fumio miniszterelnök meg fogja tudja valósítani gazdasági és nemzetbiztonsági programját - jelentette a Kyodo hírügynökség.
A kormányzó koalíció nyerhette meg Japánban a vasárnapi parlamenti választásokat, és ugyan némi veszteséggel, de megőrizheti többségét a törvényhozásban a helyi médiában megjelent előrejelzések szerint.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek, Kína erősödése, valamint az éghajlatváltozás jelentik majd a legnagyobb kihívásokat Japánban az október 31-i parlamenti választások győztes pártjának - derül ki az AP amerikai hírügynökség által pénteken közzétett elemzésekből, amelyek a Kisida Fumio miniszterelnök vezette Japán Liberális Demokrata Párt (LDP) győzelmét jósolják, hozzátéve, hogy a párt vélhetően veszíteni fog mandátumaiból.
A koronavírus-járvány miatt tavaly ugyan csak szerényen, 0,5 százalékkal nőtt - 384 ezerre -világszerte az ipari robotok eladása, ám ezzel is rekordszintű, 3 millió ipari robot működött globálisan a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) által Frankfurtban kiadott World Robotics 2021 Report jelentés szerint.
Japánban az elemzők által vártnál nagyobb mértékben csökkent az ipari termelés szeptemberben havi szinten, elsősorban az autógyártást különösen sújtó chiphiány miatt.