Az Ukrajnában zajló konfliktus arra késztette az Európai Uniót, hogy felgyorsítsa és kiterjessze az európai védelmi ipar megerősítését célzó kezdeményezéseket. A tagállami fegyverszállítások miatt ugyanis hamar kibukott, hogy a legtöbb tagállam hadserege súlyos kapacitáshiánnyal küzd, ezért csak korlátozottan tudja segíteni Kijevet az oroszokkal szembeni háborúban. Sőt még az EU azon terve is elbukott, hogy 1 millió darab tüzérségi lőszert szállítson Ukrajnába egy év latt.
Az Európai Bizottság ezért kidolgozott egy tervet, hogy segítse a megfelelő tagállami védelmi képességek kiépítését, ami egyre égetőbb, mivel Brüsszelben egyre többen félnek, hogy Donald Trump újra az Egyesült Államok lehet, ami azt jelentené, hogy magára maradhat Európa a NATO-ban. A brüsszeli tervek magukban foglalja a kiadások hatékonyságának javítását azáltal, hogy a fegyverbeszerzéseket közösen bonyolítanák le egyes országok, valamint jobban bevonnák a magántőkét a kutatás-fejlesztésbe.
A szakértők szerint az uniós célokat a legjobban egy közös EU-s kötvénykibocsátásból lehetne fedezni, amely erős politikai ösztönző lehetne az uniós tagállamoknak a védelmi piac integrációjára.
Nagyjából ez lett volna az egyetlen érdemi vitapont a múlt heti uniós csúcson a tagállamok napirendjén a biztonságpolitikát illetően, de Németország azonnal leszavazta a javaslatot.
„Berlin számára főleg azért problémás a javaslat, mert a kormánykoalíció az ország költségvetésének elfogadását illetően sem tud dűlőre jutni. Másrészt a hollandokkal együtt úgy látják, hogy a nettó befizető országok számára ez csak újabb kiadásnövekedést jelentene,
miközben a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) felhasználása is lassú, kevéssé hatékony a legtöbb tagállamban, azzal fenyegetve, hogy a 2026-os határidőig sokan le sem tudják hívni a forrásokat
– ahogy egy német diplomata a Porftolio-nak a csúcson megfogalmazta.
Viszont valamilyen finanszírozási módra a lehető leggyorsabban szüksége lenne az EU-nak, mert a lassan magára találó uniós gazdaság miatt sok országnak alig van fiskális mozgástere a katonai fejlesztésekre.
Megoldáskezdemények már vannak
Míg a kétoldalú fegyverszállítások visszatérítésére az Európai Békekeret (EPF) mechanizmus révén elkülönített 17 milliárd euró jelentős összeg, más kezdeményezések nem voltak ilyen sikeresek. Például az európai védelmi ipar megerősítéséről a közös beszerzések révén szóló törvény (EDIRPA) két évre szóló szerény, 310 millió eurós költségvetéssel indult, amely elenyésző összeg, amikor 12 számjegyű eurós költségek vannak a beszerzés és a kutatás-fejlesztés területén.
E kihívásokra válaszul az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) 2024 márciusában közzétette az európai védelmi ipari stratégiát (EDIS). E hosszú távú stratégia célja, hogy orvosolja a hiányosságokat, a 2022-es stratégiai iránytűre építsen, és irányt mutasson a következő, most ősszel felálló új Bizottságnak.
„Az új EB megbízatása lehetőséget kínál a meglévő kezdeményezések végrehajtásának felgyorsítására, az EDIS kötelezettségvállalásainak nyomon követésére és néhány testre szabott újdonság bevezetésére. Ez a stratégia három pillérre épül: a keresletoldali aggregációra, a kínálati oldali ipari átalakításra és szinergiákra, valamint a magánbefektetések bevonására” – vélik a Centre for European Policy Studies kutatói friss elemzésükben.
A szakértők úgy látják, a stratégia által előirányzott európai védelmi beruházási programot (EDIP) teljes mértékben végre kell hajtani az együttműködésen alapuló beszerzések növelése és az európai termelési kapacitás fellendítése érdekében.
Lényegében ez annyit jelent, hogy a tagállamok mondjuk együtt vesznek azonos katonai eszközöket – például tankokat vagy légvédelmi rendszereket –, lehetőleg európai gyártóktól.
Emellett a CEPS szakértői úgy látják az EDIP keretében beszerzendő képességek költségeit csökkenteni lehetne néhány adminisztratív teher megszüntetésével.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a legjelentősebb lépés azonban az európai védelmi kötvényekről szóló megbeszélés lenne. Az EDIP jelenlegi finanszírozása csupán aprópénz a szükséges összeghez képest,
és az EDIP 2.0 költségvetését legalább 42 milliárd euróra kellene módosítani.
Ez lehetővé tenné az EU számára, hogy minden egyes fizikai műveleti területen legalább egy kiemelt európai projektet társfinanszírozzon, valamint olyan közös erőfeszítéseket, mint az integrált lég- és rakétavédelem.
A CEPS szerint az EU igazi „hamiltoni pillanata” a védelem- és biztonságpolitika területén az lenne, ha közös adósságkibocsátásról döntene az államszövetség a védelmi ipari stratégiában meghatározott ambíciók megfelelő finanszírozásáról.
„Az ilyen kötvények adhatnák a tagállamoknak nyújtott támogatások gerincét az Unió védelmi termelési kapacitásának megerősítése érdekében. Ezzel elkerülhető lenne a kétsebességes logika és a gyengébb feltételrendszer, amely az Európai Stabilitási Mechanizmus felhasználására irányuló javaslatokat övezi, hogy az EU tagállamainak védelmi kiadásokra kölcsönt nyújtsanak” – írják elemzésükben.
Olaf Scholz kancellár egyébként nem zárta be teljesen az ajtót, az EU-csúcstalálkozót követően újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Németország támogatja ugyan az EU-tagállamok közötti szorosabb védelmi együttműködést, de nem hiszi, hogy a közös uniós hitelfelvétel lenne a megfelelő módszer ennek elérésére.
Scholz azzal érvelt, hogy az EU már most is rendelkezik különböző kutatási és ipari alapokkal a tagállamok és az európai védelmi vállalatok közötti szorosabb védelmi együttműködés támogatására. Ez az álláspont tükröződött az elfogadott dokumentumokban, például az EU 2024-2029 közötti időszakra vonatkozó stratégiai menetrendjében. E visszaesés ellenére az EU továbbra is különböző lehetőségeket keres védelmi kezdeményezései finanszírozására, valamint a potenciális fenyegetések elrettentésére és a közös biztonsági kötelezettségvállalások teljesítésére irányuló képességének megerősítésére.
Az eurós védelmi kötvények kibocsátására vonatkozó javaslat továbbra is napirenden marad, és az Európai Bizottság abban bízik, hogy a következő hónapokban sikerül dűlőre jutni egy kompromisszumos javaslatról.
Címlapkép forrása: Portfolio
