Rekord veszteséget termelt a Fővárosi Vízművek és Csatornázási Művek
A Fővárosi Vízművek Zrt. 2023-ban szinte pontosan ugyanakkora, közel 39 milliárd forintos árbevételt ért el, mint 2022-ben. Ez a rezsibefagyasztásra tekintettel nem meglepő, ahogyan az sem, hogy nem kis részben az infláció elszállása és az infrastruktúra öregedése miatt emelkedő ráfordítások mellett az üzemi tevékenység eredménye -2,3 milliárd forintról 9,5 milliárd forintos veszteségre, az adózott eredmény pedig közel 2 milliárdos veszteségről 8,8 milliárdos veszteségre romlott.
Ezzel
a társaság minimum az elmúlt 23 év leggyengébb eredményét érte el a fellelhető beszámolók alapján.
A 2020-as évek előtt a Fővárosi Vízművek rendre pozitív adózott eredményt, nem ritkán milliárdos nagyságrendű nyereséget termelt.
Tanulságos összevetni a 2023-as főbb eredményszámokat a 20 évvel ezelőttivel: miközben két évtized alatt a budapesti cég árbevétele a 2003-as 21,8 milliárd forintról mindösszesen 78%-kal nőtt 2023-ig 38,7 milliárd forintra, addig például az anyagjellegű és személyi ráfordítások (vagyis a két legjelentősebb kiadási tétel) összege több mint 300%-kal, 13,6 milliárd forintról 41 milliárd forintra emelkedett. (Az értékcsökkenési leírások és az egyéb ráfordítások összege ugyanakkor a 2003-as mintegy 3,5-3,5 milliárd forintról 2023-ig jókora hullámzást követően megközelítőleg 3 milliárd, illetve 8,7 milliárd forintra változott.)
A tavalyi évben a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. is veszteségesen működött a társaság eredménykimutatása szerint. Az árbevétel a 2022-es 37,4 milliárd forintról 36,6 milliárdra mérséklődött, a költségek emelkedése mellett pedig az üzemi eredmény a mintegy 800 milliós pluszból 4,3 milliárd forintos veszteségbe fordult. Ezzel párhuzamosan az adózott eredmény is nagyot esett, az előző évi közel 1,4 milliárd forintos nyereségről több mint 3,5 milliárd forintos veszteségre.
Mindez azt jelenti, hogy
a Vízművekhez hasonlóan az FCSM is a 21. század legrosszabb eredményét érte el tavaly.
A működési környezet hasonló alakulásából eredő további párhuzam, hogy a 20 évvel ezelőttihez képest a Csatornázási Művek is csak 81%-kal tudta növelni árbevételét, miközben az értékesítés közvetlen költségei 291%-kal, 11,2 milliárd forintról 32,6 milliárd forintra nőttek.
Debrecen, Szeged, Pécs
A jóval kevesebb fogyasztót kiszolgáló, az ivóvíz- mellett szintén szennyvíz-szolgáltatást is nyújtó Debreceni Vízmű Zrt. a 2022-es veszteségből pozitív adózott eredményt tudott csinálni 2023-ban. A társaság által elért árbevétel közel 9,1 milliárd forintról 9,4 milliárd forintra emelkedett tavaly, ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy az üzemi eredmény az előző évi 1,1 milliárd forintról a pozitív tartományba kerüljön, és hasonló szinten, 1 milliárd forinton alakult. Az, hogy az adózott eredmény a 342 millió forintos veszteségről 39 millió forintos nyereségbe fordult, nagyrészt a pénzügyi műveletek javuló eredményének köszönhető.
A vízellátási és szennyvízkezelési tevékenységet szintén végző Szegedi Vízmű Zrt. 2023-ban ugyancsak a 2022-essel csaknem pontosan megegyező, közel 7,9 milliárd forintos árbevételt ért el. A társaság pozitív, de csökkenő üzemi eredmény mellett 111 millió forintos adózott eredményt termelt, amely így több mint 70%-kal esett vissza a megelőző évi közel 383 millió forintról. Ez azt jelenti, hogy a Szegedi Vízmű a 2000-es év óta a legkisebb adózott eredményt érte el tavaly.
A pécsi szolgáltatásokat végző TETTYE FORRÁSHÁZ Pécsi Városi Víziközmű Üzemeltetési Zrt. esetében is hasonló trend figyelhető meg. Árbevétele gyakorlatilag 5,7 milliárd forint körül maradt, adózott eredménye pedig 18 millió forintról 9 millió forint alá csökkent.
Kaposvár, Sopron, Pápa
A szegmens tagjainak fokozatos integrálódása hatására az igazán kis hazai településeken működő vízművek már lényegében mind valamilyen nagyobb regionális társulás tagjaként végzik tevékenységüket. Az adatbázis szerint a még önálló vízművel rendelkező kisebb népességű városok között szerepel Kaposvár, Sopron és Pápa.
A Kaposváron és a környező településeken szolgáltató KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft. árbevétele a 2022-es közel 2,3 milliárd forintról 2,4 milliárd fölé emelkedett. Ez, elsősorban az egyéb bevételek megugrásának köszönhetően, a költségek emelkedése ellenére az üzemi és az adózott eredmény pozitívba fordulásával járt együtt, így utóbbi az előző évi megközelítőleg 228 millió forintos veszteségről közel 54 millió forintos nyereségre javult.
Előbbi a 2008-tól elérhető eredménykimutatások alapján a társaság legrosszabb adózott eredménye, utóbbi viszont 2011 óta a legjobb eredménynek számít.
Ehhez hasonlóképpen, a Soproni Vízmű Zrt. (korábban: Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt.) 2023-ban az előző évi 5,3 milliárdról 5,7 milliárd forintra növelte árbevételét, adózott eredménye pedig a cég esetében negatív rekordnak számító közel 166 millió forintos veszteségről több mint 92 millió forintos nyereségre javult. Bár a ráfordítások itt is jelentősen nőttek, az egyéb bevételek emelkedése több mint kiegyenlítette ennek negatív hatását.
A Pápai Víz- és Csatornamű Zrt. árbevétele 1,3 milliárd forintról 1,4 milliárd forintra nőtt 2023-ban, adózott eredménye pedig az évtizedes negatív rekord 330 millió forintos veszteségről 317 millió forintos veszteségre nőtt. Ez a társaság szintén növelte egyéb bevételeit is, ugyanakkor a ráfordításai is emelkedtek, így negatív üzemi eredményét kismértékben tudta javítani, ami az adózott eredmény alakulásában is tükröződik.
Erősödő állami szerepvállalás
A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) az ország területileg legnagyobb víziközmű-szolgáltatójaként a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonában lévő víziközműveket üzemelteti Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala vármegyékben. A társaság árbevétele 22,6 milliárd forintról 22,8 milliárd forintra nőtt 2023-ban, adózott eredménye pedig 128 millió forintról bő 1,3 milliárd forintra emelkedett, ami 2004 óta a legjobb eredmény.
A DRV jelentős, több évtizedes múltra tekint vissza, ami jelzi, hogy a mérethatékonyság ebben a szegmensben is régóta kiemelt tényező, amely a bizonyos mértékű integráció felé hajtja a szereplőket. A társaság többségi tulajdonosa a Nemzeti Vízművek Zrt., amely a víziközmű-integráció elmúlt években a kormány közreműködésével zajlott legutóbbi körében jelentősen bővült, így a 18 többségi állami tulajdonban lévő szervezet már mintegy 4,73 millió lakos ellátását biztosítja. Ezzel az ország területének felén már az állami víziközmű-szolgáltatók látják el a víziközmű- üzemeltetési feladatokat. (A Nemzeti Vízművek ugyanakkor hivatalosan nem víziközmű és nem szerepel a MEKH engedélyesi adatbázisában, hanem inkább egyfajta integrációs szervezet, ezért eredményeinek ismertetésétől ezúttal eltekintünk.)
Az integrációnak a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény 2022-ben történt módosítása adott lendületet, lehetővé téve az önkormányzatok számára, hogy ha nem tudnak vagy nem akarnak ellátási kötelezettségüknek eleget tenni, úgy
az ellátási felelősséget és az ehhez kapcsolódó vagyont, illetve a szolgáltató társaságban fennálló tulajdonosi részesedést önkéntesen, ingyen átadhatják a magyar állam részére.
A tavalyi integráció során 844, kisebb-nagyobb önkormányzat döntött a csatlakozás mellett, ezzel 644 víziközmű-rendszert adtak át. Részben az integrációs folyamat hatására a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal engedélyesi adatbázisában ma már csak 37 hazai szolgáltató szerepel.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
