Szeptember végén először haladta meg a 12 ezermilliárd forintot a magyar lakosság állampapír-állománya, de új rekord ide vagy oda, nem a lakosság kezében van a legtöbb államadósság. Érdekes folyamatok zajlanak a befektetési alapoknál is, mivel állományváltozás alapján vezetnek az állampapírokkal szemben idén.
Lezárult a tranzakció, amelynek keretében a Gránit Bank többségi tulajdonrészesedést szerzett a Diófa Alapkezelő Zrt.-ben - derül ki a bank közleményéből.
Augusztusban történt először olyan, hogy több megtakarítást tartott a magyar lakosság állampapírokban, mint bankbetétekben. Voltak más mérföldkövek is: miközben a kötvényalapokban kezelt lakossági vagyon átlépte a 3000 milliárd forintot, a DKJ-kereslet láthatóan visszaesett. A befektetési alapok állampapír-állománya pedig folyamatosan nő a kötelező állampapír-tartás miatt, mostanra a magyar államadósság 4,5%-át birtokolják. A magyar megtakarítások sajátosságairól, illetve a befektetési lehetőségekről lesz szó a Portfolio november 8-ai ingyenes, Portfolio Investment Day rendezvényén, részletek itt.
Egyértelműen az ingatlanalapok versenyhelyzetének javítását célozza az az új kormányrendelet, amely kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben. Gyakorlatilag egy kiskaput ad a magyar kormány az MNB korábbi ajánlásának megkerülésére: az az ingatlanalap, amely jelentősebb T+180 napos visszaváltású állománnyal bír, újfent értékesítheti a magyarok egykori kedvenc, gyors visszaváltású befektetését. Kérdés, mennyire felel meg ez a lépés annak a sokat szajkózott mantrának, miszerint növelni kellene a tudatos befektetői magatartást.
Új szabályokat fogadott el a kormány az ingatlanalapok 180 napos visszaváltási idejű, illetve ennél gyorsabb visszaváltású befektetési jegyeinek arányaira vonatkozóan, miután legutóbb, 2019-ben az MNB ajánlásban tette kvázi kötelezővé a T+180 napos visszaváltási időt az új ingatlanalapok és sorozatok számára. Most a kormány elvileg a biztonságos működés mellett a versenyképességet is szeretné javítani az új szabályokkal.
Az állampapírok és a befektetési alapok egyre népszerűbb befektetési formának számítanak Magyarországon, főleg azután, hogy az infláció elkezdte hatalmas mértékben rontani a megtakarítások értékét. Magától adódik a kérdés: e két instrumentum közül melyikkel jártak volna jobban idén a befektetők? Elemzésünkből többek között az is kiderül, hogy 2023 január elseje és szeptember 15-e között a befektetési alapok 45 százaléka meg tudta verni a mindenki számára elérhető állampapírok között legmagasabb kamatot kínáló Prémium Magyar Állampapírt, viszont ezekben az alapokban csupán a teljes vagyon 37 százaléka volt elhelyezve, azaz a befektetők közel kétharmada jobban járt volna az állampapír vásárlásával. A múltbéli hozamok azonban természetesen nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.
Szeptember közepére mintegy 164 milliárd forintot juttatott a magyar gazdaságba a Nemzeti Tőkeholding (NTH) a Baross Gábor Tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok alprogramjain keresztül. Ezzel 10 alapkezelő összesen 13 hazai alapja kezdheti meg gazdaságélénkítő tevékenységét - derül ki a Nemzeti Tőkeholding közleményéből.
Miközben az ingatlan befektetési alapok továbbra is kedveltek a befektetők között, pár éve sok esetben csak a legalább 180 napos visszaváltási idejű befektetési jegyekhez lehet hozzájutni a korábbi pár napos visszaváltási idejű sorozatok helyett. A befektetők egy része hátrányosnak érzi a változást, mert az ingatlanalapokat a gyorsan visszaváltható értékpapír-alapokkal hasonlítja össze. A változás mögött azonban a Magyar Nemzeti Bank befektetők érdekeit és a tőkepiac stabilitását védelmező elvárása áll.
Elérte a forgalmazási maximumot a Diófa Alapkezelő által kezelt Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap „A” sorozata, ezért az MNB ajánlásának eleget téve a sorozat elérhetősége egyelőre szünetel, vagyis a befektetők most egy darabig nem tudnak ebből a sorozatból vásárolni. A visszaválthatóság nem korlátozott, az alapba korábban befektetők továbbra is bármikor hozzájuthatnak a megtakarításaikhoz.
Aki azt hitte, hogy a szocho bevezetése visszaveti a magyarok kötvényalapok iránti keresletét, nagyot tévedett. Júliusban ismét taroltak a kötvényalapok, több százmilliárd forintnyi friss pénz áramlott a kategóriába.
Nem véletlen, hogy júniusban hirtelen megugrott az abszolút hozamú, tőkevédett és származtatott alapok száma, ahogy az sem, hogy ezzel párhuzamosan kevesebb kötvény- és vegyes alap van ma Magyarországon. A mögöttes ok is szinte biztosra vehető: sok alap igyekszik elkerülni a kormány által előírt kötelező állampapírtartást.
Továbbra is népszerűek a befektetési alapok a magyar megtakarítók körében: a BAMOSZ statisztikáiból kiderül, hogy júniusban 11 ezer milliárd forint fölé emelkedett az ilyen típusú eszközökben elhelyezett vagyon, amelyhez mind a hozamok növekedése, mint a nettó értékesítés - utóbbi jóval nagyobb mértékben - hozzájárult. Ahogy várható volt, a kormány befektetési alapokkal kapcsolatos változtatásai és az újonnan bevezetett adója, a szocho alapjaiban forgatta fel a piacot, és látszólag megtörte a kötvényalapok dominanciáját.
Az utóbbi évek viszontagságai nem kímélték az ingatlanpiacot, így az ingatlanalapokat sem: bár 2023 félévében viszonylag jól teljesítettek, kevés tudott egy év alatt infláció feletti hozamot nyújtani a befektetőinek. Éppen ezért is lehet meglepő a január óta tartó vagyonnövekedési trend, amely főleg a nagyobb alapokat érintette, de a többi alapkategóriához hasonlóan a kormány döntése itt is átrajzolta a környezetet.
Nehéz évet zárt 2022-ben az európai alapkezelői piac, a befektetési alapok nettó vagyona 12,5%-kal, 19,1 ezermilliárd euróra csökkent tavaly, és a 2021-es rekord értékesítési számok után 273 milliárd eurónyi tőke távozott a szektorból. Mindez elsősorban a részvény- és kötvénypiacok gyenge teljesítményének tudható be. Az Efama friss jelentése több érdekes számot is kiemel: lassan eltűnnek a kis vagyont kezelő alapok Európában, a lakosság befektetési alapok iránti kereslete visszaesett, mindeközben az egyre élénkebb verseny miatt csökkenek az alapok költségei is.
Van még pár órája lépni annak, aki nem szeretné július 1-től megfizetni a szochót a megtakarításira. Mostani cikkünkben felelevenítjük, mit is kell tudni az új szabályokról, mely befektetések után kell megfizetni az új adót, hol lehetnek kiskapuk, illetve milyen befektetések mentesülnek a jövőben is a szocho alól.
Július 1-től nagyot fog változni az élet a magyar megtakarítási piacon azzal, hogy szocho-fizetési kötelezettség keletkezik a legtöbb értékpapír esetében, így a szochóssá váló értékpapírokra júniusban még nagy lehet a roham. A friss számok azt mutatják, hogy jelenleg közel 22 ezermilliárd forintnyi magyar állampapír van a bankok, befektetési alapok és a háztartások kezében, őket fogják leginkább érinteni a nyáron életbe lépő változások. Ha bejön a kormány terve, akkor ebből a 22 ezermilliárdból hamar 24-25 ezermilliárd is lehet. A lakosság mindeközben már több mint 1000 milliárddal növelte állampapír-megtakarításait, de a kötvényalapok állománya is több mint 600 milliárddal nőtt idén áprilisig.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Mostani cikkünkben összeszedtük, hogy mi várható az egyes megtakarítási termékek adózását tekintve a július 1. utáni időszakban, és melyek azok a befektetések, amelyek a jövőben is mentesülnek a szocho alól.
2023. július 1-től az állampolgároknak a személyi jövedelemadó köteles kamatjövedelmeik után – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg szociális hozzájárulási adót (a továbbiakban: „szocho”) kell fizetniük. Abból a célból, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy mely megtakarításokra illetve befektetésekre vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiadott egy értelmező közleményt.
Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese és a Bankszövetség alelnöke szerint sérül a versenysemlegesség a magyar piacon a kormány múlt éjjel hozott, megtakarítási piacra vonatkozó döntései miatt – a szakember erről a Portfolio Financial IT 2023 konferenciáján beszélt.
Egy hónapja írtunk arról, hogy társadalmi egyeztetésre bocsátott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium egy rendelettervezetet, amely lehetővé tenné a kollektív befektetési formák, például a Baross Gábor Tőkeprogramban részt vevő befektetési alapok (a listájuk itt olvasható) számára olyan ingatlantársaságok finanszírozását is, amelyek tevékenysége kiserőművekbe történő befektetés. A legfrissebb Magyar Közlönyben ehhez kapcsolódóan újabb konkrétumok jelentek meg.
Kihirdette a kormány a közlönyben.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
