A befektetési alapokba fektető amerikai háztartások száma nőtt, miközben a hosszú távra szóló befektetési alapok 2023-ban tőkekiáramlást tapasztaltak - írja az amerikai alapkezelőket tömörítő egyesület, az Investment Company Institute (ICI) kiadványára hivatkozva a Financial Times.
A vendégbefektetői, ismertebb nevén „arany vízum” program, hivatalosan már július 1-től hatályos, lehetőséget kínálva harmadik országbeli befektetőknek, hogy 10+10 éves tartózkodási engedélyhez jussanak. Az ingatlanalapokba és lakóingatlanokba történő befektetési lehetőségekkel kapcsolatban azonban még sok a tisztázatlan részlet. Az előírt befektetési jegyek és ingatlanok kapcsán szigorú technikai és megfelelőségi előírások vannak érvényben, amelyek jelenleg még nem teljesíthetők. Az ingatlanbefektetési opció csak 2025. január 1-től lesz elérhető, így a befektetőknek várniuk kell, kivéve, ha az 1 000 000 eurós adományozási lehetőséget választják, amely már most is nyitva áll előttük.
Egyre nagyobb szorítóban vannak az európai nyílt végű ingatlanalapok a befektetők visszaváltásai miatt, olyannyira, hogy sok esetben már piaci áron alul kell kényszerértékesíteniük ingatlanokat a portfóliókból – írja a Bloomberg.
Változást reméltek tőle, de átütő sikert egyelőre nem hozott az ingatlanalapok keresletében a kormány legújabb intézkedése. Nem segít a helyzeten, hogy az első félévben az ingatlanalapok nem tudtak meggyőző hozamokat felmutatni, csupán egy lakossági, forintos alap tudott 5% felett teljesíteni. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erste Ingatlan alapja több mint 750 milliárd forintos vagyonával, de gyakorlatilag a legnagyobb sorozatok kezében koncentrálódik a kategória teljes, 2000 milliárd feletti vagyona.
Az elmúlt hónapokban újabb kormányzati tervek, majd konkrét rendelet látott napvilágot arra vonatkozóan, hogyan lehetne (ismét) megreformálni a befektetési alapok piacát. Az indoklás szerint mindez az átláthatóságot és a befektetők érdekét képviseli, de sok tisztázatlan kérdés maradt, amelyre csak részben kaptak válaszokat az alapkezelők. Megkérdeztük az NGM-et és az MNB-t, mire számíthat a befektetési szakma.
Egyszeri dolognak már biztosan nem lehet elkönyvelni azt, amit a kötvényalapoknál látunk: április után májusban is több tízmilliárdnyi tőkét vontak ki a befektetők a kategóriából, egyértelműen trendfordulóhoz érkeztünk. Mindeközben a többi kategória jobb kereslete és a piaci teljesítménynek a hatására a befektetési alapokban kezelt vagyon nőni tudott májusban, elsősorban az abszolút hozamú és vegyes alapoknak köszönhetően.
Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya áprilisig több mint 900 milliárddal nőtt, az állampapírok 300 milliárdos növekményét pedig egyelőre a bankbetétek is megelőzik. Van azonban a számoknak egy másik olvasata is, amelyben az állampapírok már korántsem szerepelnek olyan rosszul.
Egy 10 milliárd dolláros vagyont kezelő amerikai ingatlanalap likviditása fogytán van, mivel a befektetők elkezdték kivonni a pénzüket a kereskedelmi ingatlanszektorral kapcsolatos aggodalmaik miatt – írja a Financial Times.
Két éve nem látott dolog történt a befektetési alapok piacán: csökkent a kezelt vagyon áprilisban, mégpedig közel 6 milliárd forinttal. Ami ennél is nagyobb meglepetésként hathat: 2022 áprilisa óta most először haladta meg a befektetők tőkekivonása a pénzbeáramlást a kötvényalapoknál. Mi folyik itt?
A magyar kormány az új bevándorlási törvényében megteremtette a lehetőségét egy új programnak, amely hasonlóan a korábbi letelepedési kötvényekhez, pénzért biztosít majd lehetőséget EU-n kívüli állampolgároknak, hogy a schengeni övezeten belül szabadon utazzanak, vagy tartósan Magyarországon tartózkodjanak. Az Európai Bizottság az orosz-ukrán háború kezdete óta ellenzi a hasonló tagállami programokat, míg az Egyesült Államok az egyszerűsített magyar állampolgársági lehetőségek vélelmezett visszásságai miatt már többször szót emelt a magyar rendszer ellen. Eközben Kína a vagyonkimentéstől félve figyeli kétkedve a vendégbefektetői tartózkodási engedélyek ügyét. Az EU Tax Observatory kutatása pedig azt vitatja, hogy jelentős gazdasági előnye van az aranyvízum-programoknak. A bevándorlási piacon a letelepedési kötvényprogram problémái miatt sokan kétkedve fogadják a magyar lehetőséget, de rengetegen már most érdeklődnek iránta.
Érdekes számokat hozott a múlt hónap a befektetési alapok piacán: bár a kötvényalapok iránti kereslet továbbra is magas, márciusban már a vegyes és az abszolút hozamú alapok is megelőzték az eddigi kedvencet. A legjobb hozamot a kategóriák szintjén a részvényalapok tudják felmutatni, miközben a kedvező piaci környezetnek is köszönhetően a befektetési alapokban kezelt vagyon egy hónap alatt közel 3%-kal 15 600 milliárd forint fölé ugrott.
65 milliárd forinttal csökkent egy hónap alatt a magyarok kezében lévő állampapír-állomány februárban, úgy tűnik, hogy a több százmilliárdnyi PMÁP-kamat jó része máshol keresett magának helyett. A pénz egy része a befektetési alapokhoz folyhatott be, miután azok állománya 280 milliárddal növekedett, de landolt egy "kevés" a bankszámlákon is: a betétek állománya több mint 400 milliárddal ugrott meg.
Idén látványosan alábbhagyott a prémium állampapír iránti őrület, ebből pedig nagy hasznot húztak a befektetési alapok: az első negyedévben több mint 1000 milliárd forintnyi friss megtakarítás folyt be az alapokba, ennek közel felét a még mindig slágerterméknek számító kötvényalapok zsebelték be. A legtöbb pénz az OTP, az Erste és az MBH rövid kötvényalapjába ment, csak ez a három alapkezelő március végéig több mint 100 milliárd forint megtakarítást tudott bevonzani egyenként.
A friss közlönyben megjelent a befektetési alapok újrakategorizálásáról szóló rendelet, amely július 1-gyel lép életbe.
A magyarországi ingatlanalapok közül elsőként ESG-alapként működik az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap. Az ingatlanalap tulajdonában lévő épületek – értékalapon számítva – több mint fele „A” kategóriás irodaház, amelyek mindegyike rendelkezik legalább egy zöld minősítéssel. Az Erste Alapkezelő így már hat ESG alapot kezel, ezek nettó eszközértéke összesen meghaladja a 739 milliárd forintot - áll a bank közleményében.
A kormány tavaly őszi döntése után hamarosan visszatérhetnek azok a gyorsabb visszaváltású ingatlanalap-sorozatok, amelyek pár éve a magyarok kedvenc befektetései voltak. De nem lesz minden úgy, mit régen, a szigorúbb szabályok és forgalmazási korlátok miatt kevesebben fognak tudni hozzáférni. Megkérdeztük az MNB-t, illetve az érintett magyar alapkezelőket is arról, hány rövidebb visszaváltású sorozattal készülnek a rajtra.
Sose kezdték még olyan erősen az évet a magyar befektetési alapok, mint most januárban: közel 400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel a teljes kezelt vagyon meghaladta a 14 500 milliárd forintot.
A Nemzeti Tőkeholding 2023-as teljesítményét értékelte, valamint az idei terveket foglalta össze hétfői sajtótájékoztatóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Katona Bence, a NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök-vezérigazgatója. A miniszter kiemelte: a zombialapokat megszüntették, az állami tőkealapok aktivitását növelték, és a Baross Gábor Tőkeprogram második pillérével nagy terveik vannak. Ennek keretében összesen 200 milliárd forintot helyeznek ki a zöld átállást célzó program keretében, ebből az állami forrás várhatóan 140 milliárd forint lehet, legalább 60 milliárd forintot várnak ugyanis a piaci szereplőktől.
Havonta több mint 1 milliárd eurót vonnak ki az európai ingatlanalapokból a lakossági befektetők, az ingatlanok iránti kereslet visszaesése és a hitelköltségek megugrása ugyanis egyre nagyobb aggodalmat kelt a kereskedelmi ingatlanok értékelésével kapcsolatosan.
Múlt héten újabb kormányzati tervek láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogyan lehetne (ismét) megreformálni a befektetési alapok piacát. Az indoklás szerint mindez az átláthatóságot és a befektetők érdekét képviseli, de ha jobban a változások mögé nézünk, láthatjuk, hogy a befektetési alapok állampapír-tartásának további növelése a cél.
A politikában eddig ismeretlen személyt kért fel Vucic elnök.
Ez már tényleg lejtmenet.
A bankok nem nagyon akarnak díjcsökkentést végrehajtani.
Rengeteg tanulási és fejlődési lehetőséggel várunk.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
