Megjelent a rendelet: így változnak a befektetési alapok
A friss közlönyben megjelent a befektetési alapok újrakategorizálásáról szóló rendelet, amely július 1-gyel lép életbe.
A friss közlönyben megjelent a befektetési alapok újrakategorizálásáról szóló rendelet, amely július 1-gyel lép életbe.
A magyarországi ingatlanalapok közül elsőként ESG-alapként működik az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap. Az ingatlanalap tulajdonában lévő épületek – értékalapon számítva – több mint fele „A” kategóriás irodaház, amelyek mindegyike rendelkezik legalább egy zöld minősítéssel. Az Erste Alapkezelő így már hat ESG alapot kezel, ezek nettó eszközértéke összesen meghaladja a 739 milliárd forintot - áll a bank közleményében.
A kormány tavaly őszi döntése után hamarosan visszatérhetnek azok a gyorsabb visszaváltású ingatlanalap-sorozatok, amelyek pár éve a magyarok kedvenc befektetései voltak. De nem lesz minden úgy, mit régen, a szigorúbb szabályok és forgalmazási korlátok miatt kevesebben fognak tudni hozzáférni. Megkérdeztük az MNB-t, illetve az érintett magyar alapkezelőket is arról, hány rövidebb visszaváltású sorozattal készülnek a rajtra.
Sose kezdték még olyan erősen az évet a magyar befektetési alapok, mint most januárban: közel 400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel a teljes kezelt vagyon meghaladta a 14 500 milliárd forintot.
A Nemzeti Tőkeholding 2023-as teljesítményét értékelte, valamint az idei terveket foglalta össze hétfői sajtótájékoztatóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Katona Bence, a NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök-vezérigazgatója. A miniszter kiemelte: a zombialapokat megszüntették, az állami tőkealapok aktivitását növelték, és a Baross Gábor Tőkeprogram második pillérével nagy terveik vannak. Ennek keretében összesen 200 milliárd forintot helyeznek ki a zöld átállást célzó program keretében, ebből az állami forrás várhatóan 140 milliárd forint lehet, legalább 60 milliárd forintot várnak ugyanis a piaci szereplőktől.
Havonta több mint 1 milliárd eurót vonnak ki az európai ingatlanalapokból a lakossági befektetők, az ingatlanok iránti kereslet visszaesése és a hitelköltségek megugrása ugyanis egyre nagyobb aggodalmat kelt a kereskedelmi ingatlanok értékelésével kapcsolatosan.
Múlt héten újabb kormányzati tervek láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogyan lehetne (ismét) megreformálni a befektetési alapok piacát. Az indoklás szerint mindez az átláthatóságot és a befektetők érdekét képviseli, de ha jobban a változások mögé nézünk, láthatjuk, hogy a befektetési alapok állampapír-tartásának további növelése a cél.
Újra belenyúl a befektetési alapok piacára a kormány, ezúttal újrakategorizálják a befektetési alapokat az általuk tartott elsődleges eszközök alapján – derül ki az NGM közleményéből.
Kiemelkedő évet zártak tavaly a hazai befektetési alapok: a kezelt vagyonuk soha nem látott ütemben növekedett, év végére pedig a hozamok sem alakultak rosszul. Mindez annak ellenére történt, hogy július 1-i hatállyal a kormány új, 13%-os adót vetett ki az állampapírok és az ingatlanalapok kivételével a befektetések hozamaira, így a befektetési alapokra is - ez júniusban rekordértékesítést eredményezett, de hiába vártunk ezután hanyatló keresletet, a befektetési alapok év végéig népszerűek maradtak a magyar befektetők körében. Ennek köszönhetően csak a tavalyi évben 4700 milliárddal nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon.
Tavaly magukhoz tértek a kötvény- és részvénypiacok is, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb éves hozamok 35% felett kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni tavaly. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat 2023-ból.
Változást hozhat idén az ingatlanalapok évek óta látott állóvizében a kormány legújabb intézkedése. De nemcsak ez, hanem az egyre meggyőzőbb hozamok is felkelthetik a befektetők figyelmét, ugyanis tavaly bőven 10% felett lehetett ingatlanalappal keresni. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erste Ingatlan alapja több mint 700 milliárd forintos vagyonával, de gyakorlatilag a legnagyobb sorozatok kezében koncentrálódik a kategória teljes, 2000 milliárdos vagyona.
Az Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. átruházza a Gordiusz Magántőkealap kezelését a Diófa Alapkezelő Zrt.-re, ezzel a Diófához kerül a magántőkealap által birtokolt belgrádi irodaportfólió is – jelentette be pénteken a piacvezető befektetéskezelő cégcsoport. Az Indotek Group közölte, hogy a portfólió átrendezése nyomán felszabaduló forrásokat hazai és nemzetközi akvizíciók finanszírozására fordítja. A társaság mai bejelentése szerint az év végén megvásárolta a „Vörösmarty 1” bevásárlóközpont jelentős részét. A Diófa Alapkezelő közleménye szerint a Gordiusz Magántőkealap a közvetett tulajdonosa – többek között − 11 belgrádi irodaépületet birtokló és üzemeltető hat szerb vállalatnak. A minőségi, „A” kategóriás irodaházak 5 üzleti parkban, a szerb főváros közkedvelt Újbelgrád városrészében találthatóak.
Fogalmazhatnánk cizelláltabban is, de a lényeg ez marad: „fullba tolta” az állam idén az állampapírokat, és nemcsak a lakossági, hanem az intézmény befektetők számára is. Hogy miért? A hazai befektetői arány és az árazási mozgástér növelése érdekében szerettek volna minél több pénzt állampapírokba terelni. Hogy megérte? A köztes cél teljesült, a lakosság kezében lévő állampapír-állomány sosem volt még ilyen magas szinten, és az intézményi szereplők is jelentős állományt halmoztak fel. De van mindennek árnyoldala is: brutális szintre hízott az államháztartás kamatfizetési kötelezettsége és a kiszámítható befektetési környezeten is csorba esett. Nézzük, mik voltak a főbb állampapír-piaci történések 2023-ban.
Új ajánlásban erősítette meg az MNB a nyilvános, nyílt végű ingatlanalapok befektetési jegyei visszaváltási ideje, illetve az alapok mögött álló, ingatlanokhoz kötődő fedezetek likvidálhatósága közötti összhangot. Törekedni kell a legalább 180 napos visszaváltású ingatlan befektetési jegyek sorozatainak kibocsátására, forgalmazására. A rövid visszaváltású sorozatok forgalmazási maximumának módosítása felügyeleti engedéllyel, a befektetők érdekét nem veszélyeztetve történhet. Az ügyfeleket mindenkor tájékoztatni szükséges a kockázatokról - derül ki az MNB közleményéből. Az ingatlanalapokkal kapcsolatos újabb változásokról itt írtunk.
Új rekord született a magyarok megtakarításaiban, és ezúttal nem az állampapíroknál: a befektetési alapokban lévő lakossági megtakarítás átlépte a 8000 milliárd forintot. Az állampapír-állomány októberben is 12 ezermilliárd felett maradt, de a magyarok egyik kedvencének számító DKJ nagy pofont kapott.
A Baross Gábor Tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok alprogramjai március 1-jén indultak, keretösszegük 164 milliárd forint. A forrásokra 10 hazai, jelentős tapasztalattal, szakmai tudással és eredményekkel rendelkező piaci befektetési alapkezelő 13 alapja pályázott sikeresen. A források folyósítása szeptember közepéig lezárult - derül ki a Nemzeti Tőkeholding közleményéből.
A magyarok egyik legkeresettebb megtakarítási termékét érintő adatsor jött ki a napokban. Az MNB adataiból kiderül: szektorszinten valamelyest nőtt a befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése tavaly, de a számok mögé nézve láthatjuk, hogy volt hatása a felügyelet sikerdíjakra vonatkozó ajánlásának. A friss adatok szerint azok a befektetők fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a kötvény- és pénzpiaci alapok.
Már 2026 előtt is alkalmazhatóak az ingatlanalapokra vonatkozó új szabályok, ami azt jelenti, hogy visszatérnek a lakosság régi kedvencei. Bár vonzó a rövid visszaváltású ingatlanalap, a hosszabb sorozatok jobb hozammal kecsegtetnek – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Mikesy Álmos, a Diófa Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte az új szabályok nem fogják érdemben visszavetni a befektetői tudatosságot, mivel gyakorlatilag ugyanazt az elvet kívánják érvényesíteni, amit az MNB, csak más eszközrendszerrel. A szakember úgy véli, kevés befektetési alap van, amely olyan mértékben tudja stimulálni a gazdaságot, mint egy ingatlanalap, és van is min javítani, alig van ugyanis tranzakció ma a magyar ingatlanpiacon.
Nagy baj lehet abból, ha jelentősebb fedezetkiegészítési felhívásnak (margin call) vagy nagyobb ügyfélvisszaváltásoknak kell eleget tenniük az euróövezeti árnyékbankoknak. A helyzet az, hogy nincs elég likviditásuk ezek teljesítésére – írja az Európai Központi Bank (EKB) jelentésére hivatkozva a Reuters.
Lassuló ütemben, de októberben is nagy volt a kereslet a befektetési alapok iránt: a korábbi várakozásokkal ellentétben az év tizedik hónapját 256 milliárd forintos pluszban zárták az alapkezelők, e növekedés oroszlánrészét pedig - a korábbi hónapokhoz hasonlóan - a kötvényalapok adták. Most úgy tűnik, végleg eldőlt: a július 1-jei hatállyal bevezetett szociális hozzájárulási adó nem tántorította el a magyarokat a befektetési alapoktól - sőt, a számok azt mutatják, még inkább meghozta a kedvüket az eszközosztályhoz.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
