Bár lassuló ütemben, de áprilisban is növekedett a befektetési alapokban kezelt vagyon, így elérte a 10 245 milliárd forintot. A BAMOSZ statisztikái szerint továbbra is a kötvényalapok, azon belül pedig a rövid lejáratú kötvényekbe fektetők dominálnak, a frissen beáramló pénzek jelentős hányadát ez a kategória tudta megszerezni.
Újabb mérföldkőhöz érkeztek a befektetési alapok, a kezelt vagyon márciusban ugyanis átlépte a 10 ezer milliárd forintot. Továbbra is a kötvényalapok a legnépszerűbbek, csak a múlt hónapban 175 milliárd volt az ide beáramló friss tőke. A részvénypiaci helyzet javulásának köszönhetően pedig már nemcsak a frissen beáramló pénzek, hanem az árfolyamnyereség is hozzá tudott járulni az összvagyon növekedéséhez.
Az a tankönyvi példa, hogy az infláció jó az ingatlannak, hiszen csak indexálni kell a bérleti díjakat, a mostani inflációs környezet ennél azonban sokkal bonyolultabb. Az energiakrízis miatt a rezsiköltségek megugrottak, ez pedig befolyásolja a bérlők pénzügyi finanszírozási helyzetét is. Jó hír viszont, hogy a kamatszintek emelkedése új lehetőségeket is teremt a hozamszerzésben az ingatlanalapok számára – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Mikesy Álmos, a Diófa Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. A szakember kitért arra is, hogy közép távon a kezelt vagyon duplázása és a termékértékesítés online térbe való helyezése is szerepel a fő célok között az alapkezelőnél, azzal együtt, hogy a következő néhány évben a régiós fővárosokban is szeretnének megjelenni prémium, A kategóriás, nemzetközi bérlőkre fókuszáló irodaházakban.
Az EKB a kereskedelmi ingatlanokba fektető ingatlanalapok erősebb szabályozását vetette fel annak érdekében, hogy az ezermilliárd eurónyi vagyont kezelő szektor ne okozzon likviditási válságot, ha a befektetők hirtelen vonnák ki belőlük a pénzüket – számol be a hírről a Financial Times.
Az Európai Központi Bank szerint a kereskedelmi ingatlanokba fektető alapok veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra, miután az elmúlt évtizedben jelentősen nőttek. Az alapok egy 1000 milliárd eurós kockázatot jelenthetnek.
Az eddigi Baross Gábor Hitelprogram mellett egy új tőkeprogramot jelentett be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn. A miniszter ígérete szerint ez az ingatlanszektort segíti majd. A növekedés fenntartásában fókuszba kerül az FDI, globális stratégiát is kidolgoznak. Azt is kilátásba helyezte, hogy az hosszútávra kötött energiaszerződéseket vizsgálja a kormány, ha szükségesnek ítélik meg, akár közbe is léphetnek. Az infláció lassítása érdekében a kormány számít az árfigyelőrendszer jelentette fokozódó piaci versenyre. De Nagy Márton beszélt a reptér megvásárlásáról, valamint a posta átstrukturálásáról is.
A Nemzeti Tőkeholding ma bejelentette: 600 milliárd forintnyi új, tőkefinanszírozási forrás kerül a magyar gazdaságba a Baross Gábor Tőkeprogramon keresztül. A három pilléres tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok lába március elsején indult el, 150 milliárd forint keretösszeggel. Az egykörösre tervezett pályázat forrásaira erős piaci igény mutatkozik a Tőkeholding szerint. Az ingatlapalokra fókuszáló alprogramban alaponként minimum 4,5, alapkezelőnként maximum 30 milliárd forintra pályázhat az a mintegy 6-8 szereplő, amely képes teljesíteni a feltételeket. Az értékpapír ágon maximum 5 milliárd forintra pályázhatnak az alapkezelők - derült ki a programot bemutató sajtótájékoztatón.
A kormány elfogadta a Baross Gábor Tőkeprogramot, amely 600 milliárd forintnyi új tőkeforrást pumpál a gazdaságba - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből.
Az Appeninn Holding Nyrt. adásvételi szerződést írt alá a Kanizsa Centrum Bevásárlóközpontot tulajdonló Kantrum Property Kft., továbbá a székesfehérvári és zalaegerszegi Zone Bevásárlóparkokat tulajdonló Tidaholm Properties Kft. megvásárlásáról. Az akvizícióktól az Appeninn a Scope Ratings GmbH által lefektetett követelményeknek való megfelelés révén a vállalat felminősítését reméli.
Hasonlóan indult az év, ahogy tavaly befejeződött a befektetési alapok piacán: januárban a szektor 162 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtött, ebből viszont szinte a teljes összeget a rövid kötvényalapok zsebelték be. A január már jobb eredményeket hozott a befektetéseket tekintve is, ennek köszönhetően az alapok által kezelt vagyon egy lépéssel közelebb került a 10 ezermilliárd forintos szinthez.
Ha tavaly év elején kérdezték volna, valószínűleg senki nem tippelt volna arra, hogy 2022-ben a legnagyobb pénzek nem állampapírokba, hanem befektetési alapokba mennek a magyar háztartásoknál. Az MNB friss statisztikái szerint annak ellenére ez a valóság, hogy a lakosságnál lévő DKJ-állomány közel ezermilliárddal bővült. Ez pedig jól mutatja, milyen átrendeződések voltak a háztartások megtakarítási szerkezetében.
Évtizedek óta nem látott inflációval szembesültek a magyarok tavaly, ami az árak emelkedésén túl a befektetések hozamcsökkenésén keresztül is érintette a pénztárcájukat. Decemberben 24,5%-ot tett ki az infláció az egy évvel korábbi szinthez képest, de még az éves átlagos infláció is elérte a 14,5%-ot. Megnéztük, hogy ezzel a pénzromlási ütemmel mely magyar befektetési alapok tudták felvenni a versenyt. Rossz hír, hogy kevés olyan alap volt, amely infláció feletti hozamot ért el, és ezek között nincsenek benne a tavalyi év sztárjainak számító kötvényalapok sem.
Decemberben a befektetési alapok közel 360 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek, ennél magasabb pénzbeáramlásra a szektorban eddig még sosem volt példa. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar megtakarítások egy jelentős része decemberben ismét a befektetési alapokat mellett tette le a voksát a lakossági állampapírok helyett, ezen belül is elsősorban a kötvényalapok vonzották a friss pénzeket, ahol ugyancsak rekord eredmény született.
Annak ellenére, hogy a részvény- és kötvénypiacok is csúfos évet zártak tavaly, összességében nem lehetett panasz a hazai befektetési alapok teljesítményére, a legjobb hozamok 25%-nál kezdődtek. Négy kategóriával lehetett sok pénzt keresni 2022-ben, de az sem panaszkodhatott, aki biztonságosabb befektetésben tartotta pénzét. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat tavalyról.
Bár jó pár éve már nem tudnak érdemi összegeket megmozgatni a hazai ingatlanalapok, aki ezekbe az alapokba fektet, nem csalódik nagyot. Egyre meggyőzőbb hozamokat tudnak felmutatni az új ingatlanalap-sorozatok is, aki elfogadta a féléves befektetési korlátozást, bőven 10% feletti teljesítményt is elérhetett 2022-ben. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erste Ingatlan alapja több mint 600 milliárd forintos vagyonával.
Novemberben tovább meneteltek a befektetési alapok: múlt hónapban több mint 200 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel és a jó hozamokkal együtt a kezelt vagyon új csúcsra, 9000 milliárd forint fölé nőtt. Ez azt is jelenti, hogy a befektetési alapok szektora így már több pénzt kezel, mint amennyi megtakarítás lakossági állampapírokban van. A befektetők kedvencei továbbra is a kötvény- és pénzpiaci alapok, a legjobb hozamokat viszont nem itt, hanem ezúttal az ingatlanalapoknál kell keresni.
Valamelyest nőtt a magyar befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése tavaly, de a számok mögé nézve láthatjuk, hogy sok alapkezelőnél csökkentek a díjak. A friss adatok szerint azok fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vagy származtatott konstrukciót vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a likviditási és pénzpiaci alapok, de ebbe a csoportba tartoznak a kötvény- és tőkevédett alapok is.
Októberben is folytatódott a befektetési alapok menetelése: múlt hónapban 168 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel a kezelt vagyon új csúcsra, 8600 milliárdra forintra nőtt. A befektetők kedvencei továbbra is a kötvény- és pénzpiaci alapok, aminek vélhetően a lakossági állampapírok isszák meg a levét. A legjobb hozamokat viszont nem itt, hanem az árupiaci alapoknál kell keresni.
Szeptemberben a befektetési alapok több mint 225 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek, ennél magasabb pénzbeáramlásra a szektorban 2006 augusztusában volt utoljára példa. Nagyon valószínű, hogy a forintos lakossági állampapíroknál látott 480 milliárdos állománycsökkenés egy része a befektetési alapokban landolt múlt hónapban, elsősorban kötvény- és pénzpiaci alapokban.
Jelentősen felgyorsultak a brit kereskedelmi ingatlanalapokból történő tőkekivonások a kormány múlt hónapban bemutatott "mini" költségvetése óta, ami az elemzők szerint a portfóliót alkotó mögöttes épületek nyomott áron történő eladásának rohamát válthatja ki – írja a Financial Times.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
