A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Az Egyensúly Intézet negyedévente megjelenő szegénységkutatásában azt vizsgálja, hogy a magyaroknak egyéni szinten mekkora összegre van szükségük a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. A legfrissebb adatfelvétel alapján a nyár óta egy magyarnak jellemzően havi nettó 250 ezer forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez. A megkérdezettek szerint az átlagos szintű megélhetéshez személyenként havi nettó 350 ezer forintra van szükség. A gondtalannak vélt élethez szükséges összeg tekintetében nem történt változás: 2023 év végén is havi nettó 600 ezer forintra volt szüksége egy átlagos honfitársunknak.
Hatalmas összegű pénzbeáramlás, a reálhozamok megjelenése, a kötvényalapok térhódítása és az újabb és újabb szabályozói elvárások jellemezték a 2023-as évet az alapkezelői piacon, de vajon miről fog szólni 2024? A Portfolio megkérte a legnagyobb hazai alapkezelők vezetőit, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2024-re.
Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2023-at saját alapkezelője és az alapkezelői szektor szempontjából? 2. Mit tekint saját alapkezelője és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2024-re? 3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2024 saját alapkezelőjénél, illetve az alapkezelői szektorban?
A Financial Times által megkérdezett közgazdászok szerint az Európai Központi Bank a csökkenő infláció miatt várhatóan 2024 második negyedévére megkezdi a kamatcsökkentést - írta meg a Financial Times.
Jövőre alacsonyabb ütemű béremelkedés várható Magyarországon, mint amilyen gyorsan idén nőttek a fizetések. Szerencsére azonban még így is jobban járnak a dolgozók 2024-ben, mert az infláció várhatóan sokkal alacsonyabb lesz. Ennek hatására az idén visszaeső reálbérek újra növekedési pályára kerülnek.
Felemás éven vagyunk túl, de az biztos, hogy 2023 egyik nagy sztorija az infláció volt a gazdaságban. Az év elején még több mint negyedszázados csúcsot láttunk az áremelkedésben, majd az ősz már arról a bravúrról szólt, hogy sikerült 10 százalék alá szorítani az inflációt. Ez persze még mindig lényegesen magasabb a korábbi éveknél.
Az ünnepnapok környékén jellemző nyugalom honol a forintpiacon. A ma reggeli, 382-es szint körüli euró jegyzésárak nem térnek el az egész héten látottaktól, napközben gyakorlatilag minimális mozgás volt csak az árfolyamban. Délután enyhe gyengülés indult meg, este azonban visszakapaszkodott a forint.
A várakozások szerint jövőre sokkal jobb lesz a gazdasági helyzet Magyarországon, de a jövőt sok bizonytalanság és kockázat övezi: arra voltunk kíváncsiak, melyek a legfőbb kockázatok, makroelemzőket kérdeztünk erről. A közgazdászok azonban figyelmeztetnek, hogy az infláció magas szinten ragadásának nagy a veszélye, akárcsak annak, hogy a reálgazdasági teljesítmény is csalódást okoz jövőre. Emellett kívülről is érhetik sokkok a magyar gazdaságot.
Aki nem tanul a válságok korából, az a konjunktúra idején is legfeljebb a szerencsében bízhat. Bár a monetáris lazítást már javában árazza a piac, egyelőre csak a befektetők mozgatják a tőkét a kötvényektől a részvények felé. Mire az alacsony kamatok megérkeznek a reálgazdaságba, addigra várhatóan nagy mennyiségben hozzáférhető lesz az uniós pénz is, ezzel együtt a pandémia és a háború előtt látott lehetőségekre, kitörési pontra alighanem 2025-ig várni kell.
Stratégiát váltott az amerikai kormány és az EU Ukrajna támogatása kapcsán: a háttérben folyó tárgyalások során egyre inkább arra buzdítják a kijevi vezetőket, hogy kezdjenek el védekezni, majd hosszabb távon tárgyalni az oroszokkal a háború lezárásáról – tudta meg bennfentes forrásokból a Politico. Többször utalnak rá: az amerikai vezetők közül egyre többen gondolják azt, hogy akár területvesztés árán is le kellene zárni már a háborút.
A központi bankok alaposan átértékelik, hogyan készítik majd gazdasági előrejelzéseiket, miután a közelmúltbeli inflációs hullámot nem sikerült megjósolniuk. Az olyan intézmények, mint az Európai Központi Bank (EKB), a Federal Reserve és a Bank of England elismerik, hogy a bizonytalanságok miatt pontatlanok voltak a becsléseik – írja a Financial Times.
Törökországban 2024-ben 49%-kal emelik a minimálbért, hogy a megélhetési költségeket enyhítsék a növekvő infláció közepette. A tervezett bérnövelés viszont újra felpörgetheti a pénzromlást.
Az amerikai munkáltatók a Federal Reserve felmérései alapján 2024-ben várhatóan kevesebb embert vesznek fel, ami a jelentések szerint a munkaerőpiac esetleges lehűlését és a béremelkedések lassulását jelzi. Mindez pedig abba az irányba mutat, hogy az amerikai jegybank elkezdheti a lazítást, és összejöhet a puha landolás az amerikai gazdaságban.
A vártnál nagyobb mértékben élénkülhet a fogyasztás, az EU-val történő kiegyezés után gyorsan lehívhatjuk a felszabaduló forrásokat, miközben a külső környezet is kedvezőbb lehet – csak néhány a több pozitív kockázat közül, amely a 2024-es évet övezi a magyar közgazdászok szerint. Ha az optimista szcenáriók válnak valóra, a magyar gazdaság növekedése nagyobb lehet a vártnál, az infláció gyorsabban csökkenhet, mint azt most gondoljuk.
A 10 éves német államkötvények hozama az elmúlt egy év legalacsonyabb szintjére estek, mivel a befektetők 2024-ben erőteljes kamatcsökkentésre számítanak.
A Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb előrejelzésében visszafogta a jövő évre vonatkozó növekedési várakozásait. Értékelésében azt is jelezte, hogy várakozása szerint a lakossági fogyasztás az idei visszaesés után lassabban áll helyre. A jegybank az inflációs jelentésében külön részben magyarázza meg, hogy miért várja a háztartások költekezési szándékának visszafogott ütemű élénkülését.
Ukrajna miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere, Julija Szviridenko arra figyelmeztetett, hogy az országnak el kell halasztania a közalkalmazottak és a nyugdíjasok kifizetéseit, ha az EU és az USA nem folyósítja a jövő év elején a megígért pénzügyi támogatásokat. Az ukrán kormánynak sürgősen 37 milliárd dollár külső támogatásra van szüksége – írja a Financial Times.
Bár javultak a kínai ipari vállalatok profitszintjei a tavalyi bázishoz képest, még mindig visszaesés látszik a járvány sújtotta 2022-höz képest is. Egyelőre a már legyártott készletek értékesítése javít az összképen, de az egyre erősebb deflációs hatások, valamint a még mindig alacsony belföldi kereslet egyre baljósabb képet vetítenek előre.
A kamara számítása szerint Magyarországon 2024-ben a gazdaság 4-5 százalékkal növekedhet az idei 0,3 százalékos visszaeséssel szemben, az infláció 5-6 százalék körül alakulhat a 2023. évi 17,7 százalék után - ismertette Parragh László elnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) előrejelzését.
Kedd délután indult meg a kereskedés.
Mindkét finomítót a Mol működteti, így a hitelkockázatok jelentősek.
Két tűz közé keveredhet Netanjahu.
Friss adatok érkeztek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
