2023-ban rekordmennyiségű, összesen 300 milliárd dollárnyi friss tőkét vonzottak kötvényekbe fektető ETF-ek, a piac által kezelt vagyon a következő hat évben 6000 milliárd dollárra emelkedhet a jelenlegi 2000 milliárdról - közölte a Blackrock, a világ vezető vagyonkezelője. Az ugrásszerű növekedés az évtizedek óta nem látott legmagasabb hozamoknak tulajdonították, emiatt megnőtt a kereslet is az ilyen termékek iránt.
Az éves török infláció decemberben elérte a 64,8%-ot, ami kissé meghaladta az előző hónapit, de éppen csak elmaradt a közgazdászok előrejelzéseitől. A pálya megegyezik mind a központi bank, mind a kormány előrejelzéseivel, ami eltér a Törökországban szokásos túlzottan optimista prognózisoktól. A közelmúltbeli 50%-os minimálbér-emelés kockázatot jelent, mivel az infláció a központi bank várakozásait meghaladóan felgyorsulhat – írja a Bloomberg.
Meglepő fordulatot jelent, hogy az inflációs ráták a vártnál gyorsabb ütemben csökkennek világszerte, ami fordulatot hozhat a központi bankok két éve tartó, az eszkalálódó áremelkedés elleni harcában. Ez a fejlemény felerősített azokat a várakozásokat, hogy a központi bankok 2024-ben a kamatcsökkentés irányába fordulhatnak, hogy támogassák a gazdasági növekedést – írja elemzésében az Independent Commodity Intelligence Services.
Az elmúlt években egyre gyakrabban szembesülhetünk szélsőséges időjárási eseményekkel és az ezek által okozott károkkal: az előző évekhez hasonlóan tavaly is komoly viharok sújtották hazánkat, melynek eredményeként a Generali 2023 január-december közepe között több, mint 58 000 lakás és társasházzal kapcsolatos elemi kárbejelentést kapott – mely az elmúlt három év adatait tekintve rekordnak számít - derül ki a biztosítótársaság közleményéből.
Steve Eisman befektető aggódik a Wall Streeten uralkodó nagyfokú optimizmus miatt, még annak ellenére is, hogy az év alapvetően gyengén indult a tőzsdéken - közölte a CNBC.
2024-ben sikeres év várhat a Magyarország gazdaságra Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint. Úgy véli, hogy a magyar konjunktúrában rejlő növekedési potenciál kiaknázása és az elmúlt évek súlyos kihívásai elleni küzdelem eredményeképpen a következő évre optimista forgatókönyvet vázolt fel. Az Indexen megjelent cikkében arról írt, hogy előttünk álló évben a kabinet célja, hogy növelje a lakosság bizalmát, így beindulhasson a fogyasztás, támogassák a belpiacra termelő ágazatokat, valamint hogy tovább növeljék a foglalkoztatottságot.
Lezárult a 2023-as év, amely sok izgalmat hozott a tőkepiacokon. Berobbant az AI őrület, melynek köszönhetően megalakult a nagy technológiai részvényeket tömörítő Csodálatos Hetes, amely vezetette az amerikai tőzsdék emelkedését. Közben a nyersanyagpiacok is mozgolódtak, az arany árfolyama történelmi csúcsot állított be, miközben az olajpiacot a szaúdiak és az oroszok termeléssel kapcsolatos lépései mozgatták. A nagy sztori persze az infláció csökkenése és a kamatemelések voltak, amelyeknek a helyét idén már a kamatvágások vehetik át. Azt persze most még korai lenne megmondani, hogy ez elég lehet-e a tavalyihoz hasonló részvénypiaci rali kialakulásához.
Újabb béremelést jelentett be az Aldi: 2024 január 1-jétől a cég munkatársai az értékesítés és a logisztika területén, valamint az irodai munkakörökben is egységesen 12%-os béremelésben részesülnek. Az informatikai szolgáltatásokat nyújtó Aldi International IT Services bérei a legtöbb pozícióban szintén 12%-kal nőnek. Ez 24 hónap alatt a negyedik béremelés a társaságnál, amelyek összértéke legalább 38%, egyes pozíciókban pedig ennél is magasabb, olvasható a vonatkozó közleményben.
A svéd cégcsődök száma 2023-ban 29%-kal emelkedett, ami az ingatlanbuborék kipukkanása által kiváltott 1990-es évekbeli gazdasági válság óta nem látott szintet jelent – írja a Bloomberg.
Kínkeserves éve volt a magyar gazdaságnak 2023. Az első fél évben recesszióban ragadtunk, az év egésze pedig az utóbbi 30 év harmadik legnagyobb gazdasági visszaesését hozza, ha a mezőgazdaság véletlenszerű felhúzó hatásával nem számolunk. A jó hír, hogy jövőre ennél csak jobb jöhet.
Az idei recesszió után jövőre már növekedhet a magyar gazdaság. A közgazdászok azonban úgy látják, hogy a bővülés visszafogott lehet. A gazdaság motorjává a háztartások fogyasztása válhat, miután a dolgozók reálbére újra növekedhet. Ám sokat elmond a helyzetről, hogy a magyar élelmiszerárak EU-s szintre emelkedtek, miközben az egy főre jutó fogyasztásban már csak Bulgáriát előzzük meg az uniós mezőnyben. Ahhoz, hogy nagyobb lendületet vegyen a gazdaság, a fogyasztói bizalom érdemi javulására lenne szükség.
Japánt sok éven át messziről elkerülték a globális részvénypiaci befektetők, annak ellenére, hogy még mindig a világ egyik legnagyobb gazdasága, világszínvonalú cégekkel és egy régi, jól szervezett részvény piaccal, melynek kapitalizációja második legnagyobb a világon. Az értékeltségek ugyan jó ideje alacsonyak voltak, de az ország neve összekapcsolódott a deflációval, a lassú növekedéssel és a részvényesek érdekeivel keveset törődő vállalatvezetési kultúrával. A japán gazdaság beleragadt egy alacsony, időnként negatív inflációval jellemezhető egyensúlyi állapotba, ahol a cégek jó része hatalmas pénztartalékokat halmozott fel anélkül, hogy ezt bármilyen formában a részvényesek szolgálatába állították volna. A befektetők hozzáállása Japánhoz az idén elkezdett megváltozni. 2023-ban rekord beáramlás volt tapasztalható az amerikai japán ETF-ekbe, a Nikkei pedig az egyik legjobban teljesítő tőzsdeindex volt. Olyannyira, hogy az értéke újra megközelítette az 1990-es évek eleji buborék idején elért csúcsát.
2009-ben láttunk utoljára hasonló hozamadatokat, mint az idei évben, sőt, a 2023-as hozamok a legtöbb esetben le is körözik a 14 évvel ezelőttieket. Az önkéntes- és a magán-nyugdíjpénztári portfóliók is szárnyaltak: általánosak a 20% feletti hozamok, de vannak olyan szolgáltatók is, ahol a 25% feletti teljesítmény sem ritka. Kérdés, hogy a jó hozamok meghozzák-e végre a kedvet a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, mivel az eddigi adatok sajnos folyamatosan csökkenő taglétszámot mutatnak.
Öt olyan kockázat van, mely érintheti a kelet-közép-európai országokat 2024-ben – összegezték a Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő szakemberei. Ezek egy része erősebb, másik része mérsékeltebb lehet Magyarország esetében, előbbi körbe sorolható például az uniós források felhasználása körüli bizonytalanság, a költségvetés törékeny helyzete vagy a magasan ragadó infláció veszélye.
Jól teljesítettek decemberben a tőkepiacok: a részvényárfolyamok emelkedésnek indultak, és bár van arra esély, hogy januárban is folytatódhat ez az emelkedés, az alapkezelők többsége szerint a növekedés később kifulladhat. Ennek az az oka, hogy bár az amerikai gazdaságról pozitív hírek érkeztek, a „puha landolás” esélye továbbra sem túlságosan magas. Emiatt több portfóliómenedzser is inkább elfordult a részvényektől, és biztonságosabb eszközökben helyezte el a pénzét.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Diófa Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
