Fontos részletek szivárogtak ki a Financial Times-ban, a Bloombergen és a Politico-n az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag mögötti fedezet biztosításának részleteiről. Az Európai Bizottság által újonnan javasolt kétféle megoldás már az uniós tagállamok mai nagyköveti ülésén az asztalra kerül.
Nagy kérdés, hogy lesz-e egyhangú, azaz a magyar kormányzat felől is megmutatkozó, támogatás a két felvázolt verzió valamelyikére, hiszen az elmúlt időszakban Budapest rendre vonakodott az ukrajnai segítő programok támogatásánál, márpedig az ilyen csomagokhoz egyhangú jóváhagyás kell minden tagállam részéről. Ráadásul a Lukoil-szállítások ukrajnai blokkolása tovább rontotta a két ország viszonyát, és ezért tegnap már azt is bedobta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy az Európai Békekeretből való kifizetéseket is addig blokkolja Magyarország (itt szintén egyhangú támogatás kell a tagállamoktól), amíg a Lukoil szállításait újra át nem engedi Ukrajna.
Az Európai Bizottság új javaslatát elsősorban a félelem katalizálta, hiszen bár a G7-ek múlt hónapban megállapodtak arról, hogy a világszerte befagyasztott orosz jegybanki vagyonra (ez mintegy 280 milliárd dollár, de ennek döntő részét, 173 milliárd eurót, Belgiumban "tarták fogva" az Euroclear rendszerében) fizetett évi 3-5 milliárd dollárnyi kamat lesz a fedezet az 50 milliárd eurós ukrajnai hitel mögött, de ha az oroszellenes szankciókat valamely uniós tagállam ellenkezése miatt félévente nem hosszabbítják meg, akkor ez a fedezet kiesik, és a nyújtott hitelt nem kapják vissza a finanszírozó államok. Ez a félelem jelenleg főként az Egyesült Államokban jelentkezik, amely az 50 milliárd dolláros csomag nagy részét nyújtaná.
Ezt a helyzetet igyekezne azzal kezelni az Európai Bizottság, mint az EU javaslattevő szerve, hogy 1) vagy kinyújtanák a féléves gyakoriságról az oroszellenes szankciók meghosszabbításának lehetőségét 18, 24, vagy 36 hónapra, vagy 2) eleve időhatározó nélkülivé tennék a lefoglalt orosz orosz vagyonok szankcióját, és azt mondanák, hogy amíg a hitelek mögé meg nem kapják a hitelnyújtó országok a pénzüket, addig kell az orosz vagyonokat blokkolni, vagy amíg Oroszország bele nem egyezik egy háború jóvátételbe Ukrajna felé, és így jutnak pénzükhöz a nyugati hitelnyújtók.
Amint az FT egyik forrása rögzítette: valójában csak a második megoldás az életszerű, ez lenne kellően megnyugtató az Egyesült Államoknak, tehát időhatározó nélkül kellene blokkolni az orosz vagyonokat az EU-ban. Ahogy mindhárom lap érzékelteti:
bizonytalan, hogy bármely javaslat átmegy, hiszen ahhoz a magyar kormánynak is hozzá kellene járulnia.
Az is fontos, hogy az 50 milliárd eurós ukrajnai csomag mögötti hozzájárulásban a jelek szerint közel a megállapodás az EU és az Egyesült Államok között: lényegében fele-fele részben járulna hozzá a két blokk, és a fennmaradó 10 milliárd dollár jutna a G7-ek közül Kanadára, Japánra és Ausztráliára.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
