Megjött a figyelmeztetés: új csúcsra emelkedhet a magyar infláció
Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint a nyersolaj magas világpiaci ára miatt jövőre rövid ideig valószínűleg 4 százalék fölé emelkedik a tizenkét havi magyarországi infláció.
Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint a nyersolaj magas világpiaci ára miatt jövőre rövid ideig valószínűleg 4 százalék fölé emelkedik a tizenkét havi magyarországi infláció.
Habár a versenyszférában továbbra is dinamikus béremelkedés hátható Magyarországon, a több mint öt és fél éves csúcsra emelkedő infláció miatt egyre lassabban nőnek a reálkeresetek.
A jegybankok nagy része ugyanazt a hibát követi el, mint a 2000-es évek közepén: azt gondolják, hogy ha a fogyasztói árinfláció "rendben van", akkor nekik semmi dolguk sincs ezen kívül - írja blogjában Zsiday Viktor. A befektetési szakember párhuzamot von a 10 évvel ezelőtti helyzettel: 2008 előtt a bankrendszert hagyták elszabadulni, aminek a vége hitelbuborék lett, most pedig a pénznyomtatással és a mesterségesen alacsonyan tartott kamatszinttel az összes eszközosztályban gyártottak le árfolyambuborékot, ráadásul a lakásárak egekbe küldésével még komoly társadalmi feszültségeket is generálnak.
Ha egy egyébként is érett fázisában lévő gazdasági fellendülést még tovább hevítünk egy Trump-féle masszív adócsökkentő csomaggal, akkor ne csodálkozzunk, ha a Fed folyamatos kamatemelési sorozatra kényszerül. Ez persze előbb-utóbb beomlasztja a tőzsdéket, de amíg azok felfelé mentek, addig lelkesen posztolt róla a Twitteren az amerikai elnök, mint munkássága sikerének visszaigazolása. Most viszont, amikor fordult a kocka, éppen azért (a kamatemelésért) kritizálja kemény szavakkal a Fedet, aminek kialakulásáról jelentős részben ő maga tehet.
Elképzelhető. Ráadásul pont ott ketyeg, ahol senki nem számít rá.
Szeptemberben 0,1%-kal nőttek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban az előző hónaphoz képest, miközben az elemzők 0,2%-os emelkedésre számítottak.
A török kormány ráküldte a rendőrséget az áruházakra, hogy ellenőrizzék az árakat, miután az országban elszabadult az infláció.
Az alapkamat 610 bázispontos csökkentése 2012 augusztusa és 2017 vége között 1600 milliárd forint kamatmegtakarítást eredményezett a költségvetés számára - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden a Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén. Matolcsy beszélt arról is, hogy jó lenne ha a háztartások a készpénzükből állampapírt vásárolnának. Az MNB elnöke szerint az lenne kívánatos, ha nullára csökkenne a devizaadósság.
Szeptemberben az előző év azonos időszakához képest 3,6%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. Ez azt jelenti, hogy közel hat éve nem látott ütemben drágult az élet az ősz első hónapjában. A Portfolio által megkérdezett szakértők 3,5%-os éves árindexre számítottak, így az adat kisebb meglepetést okozott.
Javította az áprilisi előrejelzéséhez képest a magyar GDP-növekedési prognózisát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a kedden kiadott World Economic Outlook (WEO) című kiadványában, de a IV. cikkely szerinti felülvizsgálathoz képest nem változtatott a rövid távú előrejelzésen. Bemutatták azt is, mit várnak hosszú távon, 2023-ra.
Szeptemberben 69 hónapos csúcsra, 3,5%-ra gyorsulhatott az éves infláció Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A Magyar Nemzeti Bank nem vár további gyorsulást az inflációban, így érdekes lesz, hogy a tényleges adat fényében a piaci szereplők hogyan ítélik meg az MNB inflációs forgatókönyvének hitelességét. Különösen érdemes lesz figyelni a forintra, hiszen minden olyan jel, ami a jegybank inflációs várakozásainak (ezáltal pedig monetáris politikájának) helytállóságát kétségbe vonja, piacmozgató hatású lehet, a hatás pedig először a forint árfolyamában csapódhat le.
Törökországban 25% közelébe emelkedett az infláció szeptemberben, ami több mint egy évtizede a legmagasabb pénzromlást jelenti. Ez azt mutatja, hogy a valutaválságnak egyre súlyosabb hatása van az árakra és így a gazdaságra nézve.
Szeptemberben éves alapon 2,1%-kal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben, ami 0,1 százalékpontos gyorsulást jelentett augusztushoz képest. A maginflációs index értéke viszont váratlanul 1%-ról 0,9%-ra esett.
Sorozatban harmadik egymást követő monetáris tanácsi ülésén is kamatot emelt ma a cseh jegybank, de arra nem adott egyértelmű jelzést, hogy lesz-e még, és ha igen, akkor mikor lesz még egy monetáris szigorítás. Utóbbi miatt a cseh korona összességében gyengült az euróval szemben, és késő délután kéthetes mélypontra bukott.
A Költségvetési Tanács (KT) véleménye szerint az idei gazdasági növekedés a kormányzati várakozásoknak megfelelően, 4,3 százalék körül lehet, ám felerősödtek a kockázatok. A tanács az EU módszertana szerint számított (ESA) 2,4 százalékos éves hiánycélt teljesíthetőnek látja, ugyanakkor számottevő kockázatot lát az éves pénzforgalmi hiánycél teljesíthetőségét illetően.
Nem változtatott az idei és jövő évre vonatkozó inflációs és növekedési előrejelzésén a Magyar Nemzeti Bank friss inflációs jelentésében. A jegybank így 2018-ra továbbra is 4,4%-os GDP-növekedést, illetve 2,8%-os inflációt vár.
A júliusi 6 éves csúcs után lassult az áremelkedési ütem.
Az amerikai jegybank kamatemelési ciklusának negatív következményeit már most érzik a fejlődő piacok, az argentin peso vagy a török líra kiemelkedően veszélyeztetett, ezeken felül a dél-afrikai rand és a brazil reál lehet a következő dominó a sorban. A piacok túlfűtöttsége és a geopolitikai kockázatok mellett is folytatódhat azonban a kelet-közép-európai régió szárnyalása, a nagy kérdés az lesz, hogy a termelékenységbővülés lépést tud-e tartani azzal a béremelkedéssel, amit már most is látunk, különösen Magyarországon. A fejlődő piacokra leselkedő veszélyekről, a magyar gazdaság és a forint jövőjéről, és az ígéretesnek tűnő befektetési lehetőségekről beszélgettünk Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő alapkezelési üzletágvezetőjével és Czifra Gábor portfóliómenedzserrel.
Augusztusban az előző év azonos időszakához képest 3,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. A Portfolio által megkérdezett szakértők és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt arra számítottak, hogy a júliusi 3,4%-os öt és fél éves csúcsról lefordulhat az árindex, ez azonban nem történt meg, így az adat kisebb meglepetést okozott. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a maginflációs index értéke 2,4%-ról 2,2%-ra csökkent, ami továbbra is azt jelzi, hogy nincs komoly árnyomás a magyar gazdaságban.
Öt hónapja tartó emelkedő trendet követően a júliusi 3,4%-ról 3,3%-ra lassulhatott augusztusban az éves infláció Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A holnapi azért különösen fontos adat, mert a Magyar Nemzeti Bank is arra számít, hogy júliusban tetőzhetett a pénzromlás üteme, innentől kezdve pedig enyhülhet az árnyomás a gazdaságban. Ha igaza lesz a jegybanknak (és az elemzőknek), akkor erősödhet az MNB hitelessége a piaci szereplők szemében, miszerint neki van igaza az infláció jövőbeli pályájával kapcsolatban, így szó sincs arról, hogy inflációs mandátumát figyelmen kívül hagyva indokolatlanul laza monetáris politikát tart fenn. Ellenkező esetben viszont - amennyiben nem áll meg az infláció emelkedése - újra megüthetik a forintot a befektetők, ezzel nyomást helyezve az MNB-re.
Kiadták a figyelmeztetéseket, itt a térkép.
Hamarosan kifuthat a 60 milliárd forintos keret.
Megismétlődik a februári helyzet.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
