Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 ezer forint volt, ami 14,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit - derült ki a KSH adataiból. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 433 600 forintot ért el, ami 14,8%-os emelkedést jelent.
A KSH legfrissebb adatai jelentős pozitív meglepetést hoztak a munkabérek tekintetében - írja elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza, aki azt is kiemeli, hogy a dinamikus növekedés mértéke az idei év eddigi legmagasabb üteme. "Az év eleji várakozások egyelőre nem igazolódtak: sem az, hogy a bérnövekedés üteme inkább a garantált bérminimum változásához (+10 százalék) igazodik majd, sem az, hogy az év elején látott gyors emelkedés csak a 2023-as változások áthúzódó hatása lenne. Az év eleji vállalati felmérések szerint a cégvezetők és a munkaügyi osztályok 5-10 százalék közötti béremelésre készültek, de a valóság ezeket a terveket felülírta" - írja Virovcáz.
Bár elvben a munkaerőpiac feszességének enyhülését látjuk, hiszen a teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma éves bázison továbbra is alacsonyabb az egy évvel korábbinál, az egyhavi változásokat figyelve megállapítható, hogy 2024 januárjához képest fokozatosan emelkedik a létszám. Virovácz szerint
A vállalatok munkaerőpiaci kereslete továbbra is jó alkupozíciót biztosít a munkavállalóknak, és az új belépők és a munkahelyet váltók egyre magasabb bért tudnak kiharcolni.
A nemzetgazdasági átlagbér dinamikus emelkedéséhez a gazdaság fehéredése is hozzájárulhat. Ez tükröződik a költségvetés munkaerőhöz kapcsolódó adó- és járulékbevételeiben is, miközben a magas bérdinamika nem csapódik le a fogyasztásban és így az áfabevételek alakulásában sem - emeli ki.
A májusi adatokat részleteiben vizsgálva megállapítható, hogy a magas átlagbér növekedést elsősorban az állami szféra és a non-profit szektor bérrendezései húzzák.
Mindkettő esetében a tanári fizetések emelése jelentős szerepet játszik. A költségvetési szektorban 18,5 százalékos a béremelkedés éves üteme, a non-profit szférában pedig 19 százalékos. Ezzel szemben a vállalati szektorban "csak" 13,5 százalékos az átlagbér növekedése, ugyanakkor itt is jelentős gyorsulás volt megfigyelhető az előző hónapok bérkiáramlásához képest. A friss adat messze felülmúlja az év eleji várakozásokat, miszerint az év közepe felé már az egyszámjegyű tartományba süllyedhet a versenyszféra bérdinamikája.
Amennyire pozitív változásokat indukálhat a magas bérdinamika a reálgazdaságban, ugyanannyira jelez kockázatokat is.
- írja Virovácz. Az adatok alapján úgy véljük, hogy az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában az érdemben 10 százalék feletti bérnövekedés, ami az állami és non-profit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében is akár 12-13 százalék körül ragadhat. Ez párosulva a háztartások óvatossági motívumának oldódásával és a kereslet erősödésével megnövelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is. Ez pedig felveti az ár-bér spirál esetleges kialakulásának kérdését. Meglátásunk szerint a szolgáltatások inflációja mellett a jegybanknak a bérek alakulását is figyelnie kell a jövőbeni kamatdöntések során. Éppen ezért volt meglepetés, hogy a júliusi kamatdöntés során a jegybank nem adott hangot ezzel kapcsolatos aggodalmának, és az óvatos és türelmes megközelítés ellenére júliusban kamatot vágott - vezeti le a szakértő.
A versenyszféra adataira visszatérve, egy szektort érdemes kiemelni: hosszú idő után először a feldolgozóiparban volt átlag feletti a bérnövekedés üteme.
Ez részben egyszeri bónuszkifizetésekkel magyarázható, valamint az érdemi létszámcsökkenéssel, amely során vélhetően az átlagnál alacsonyabb keresetű dolgozók elbocsátására került sor, így az összetételhatás felfelé húzta az átlagot.
Az átlagbér és a mediánbér közötti bérolló is tovább szűkült, ami részben a minimálbér emelésének és a gazdaság fehéredésének eredménye. Emellett a rendszeres keresetekben is dinamikus a növekedés, tehát nem kizárólag az egyszeri juttatások tartották magasan májusban a béremelkedés ütemét.
Bár az infláció elindult fölfelé, az átlagbér dinamikusabb növekedési üteme miatt a reálbérek éves bázison mért emelkedése némi gyorsulást követően visszatért a tíz százalék feletti tartományba.
Az ING Bank idén átlagosan 12-13 százalék körüli bérnövekedést vár, és 4,1 százalékos átlagos inflációval számol 2024-ben. Tehát az év egészében így akár 7 százalék felett is lehet a reálbér-növekedés üteme. Bár ez rendkívül erősnek látszik, mindez a tavalyi reálbércsökkenés mellett csupán azt jelentené, hogy a 2022-es reálbérszinthez képest nagyjából 4 százalékkal lenne magasabb az átlagbér vásárlóereje. Vagyis inkább egy felzárkózás zajlik a 2023-as visszaesés után - zárta kommentárját.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
