A tárcavezető arra a tragikus történelmi eseménysorozatra gondolt, amely 1943 és 1945 között történt a ma Ukrajnához tartozó Volhíniában (ez ma Voliny megye északnyugat Ukrajnában). A második világháborúban az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) tízezreket ölt meg a lengyel lakosság tagjai közül. Ekkoriban a náci Németország ellenőrzése alatt állt a terület, a Berlinnel kollaboráns csoportok pedig kíméletlen pusztítást végeztek itt. Megtorlásra is sor került ezt követően, ebben több ezer ukrán halt meg.
A történelmi sérelmek rendezése már többször is a két ország közötti megbeszélések egyik kulcstémája volt, de mindkét fél számára megnyugtatóan eddig még nem sikerült lezárni.
Lengyelországban különösen a 2015 és 2023 között kormányzó Jog és Igazságosság Párt vezetése alatt lett újra a közbeszéd témája a volhíniai mészárlás. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter elmondta, hogy Varsó a lehetőségeihez mérten támogatja az ukránokat, ennek ellenére a megoldatlan történelmi kérdések miatt a kapcsolat „nem tökéletes”. Hozzátette, hogy Kijev nem fog tudni az Európai Unióhoz sem csatlakozni anélkül, hogy ezt a hosszú évtizedek óta tartó konfliktust ne rendeznék.
2016 óta Lengyelországban a július 11-ét a népirtás áldozatainak nemzeti emléknapjának tartják. Kijev tagadja, hogy népirtásról lett volna szó Volhíniában. Az elmúlt években voltak kísérletek az ellentétek rendezésére, de eddig csak kisebb előrelépéseket sikerült elérni. Ukrajna tavaly júniusban nyitotta meg a csatlakozási tárgyalásokat az európai tömbbel, de a csatlakozáshoz valamennyi tag konszenzusára lesz szükség.
Címlapkép forrása: Marek Antoni Iwanczuk/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
