Várhegyi Judit

2019. december 12. 07:01 | Balatoni András, Várhegyi Judit

MNB: lépni kell, drága az internet Magyarországon

A jegybanki mandátumból következően kiemelten fontos az inflációt meghatározó ágazati sajátosságok elemzése. Az elmúlt hónapokban a mobiltelefon és internetszolgáltatások árai kiugró mértékben növekedtek. Ez a jelenség nincs összhangban a nemzetközi trendekkel. Ráadásul a hazai digitális infrastruktúra alapvetően jónak mondható, ami újabb kérdéseket vet fel az áremelések megalapozottságával kapcsolatban. A 21. században a legfontosabb nyersanyag az adat, az információhoz való hozzáférés alapvető társadalmi és gazdasági szükséglet. A szolgáltatások drágulása akadályozza a digitális átalakulást, így korlátját képezheti a hosszú távú fenntartható felzárkózásnak.

2019. január 31. 11:50 | Várhegyi Judit

Gazdaságtörténeti pillanat - végre lehorgonyozhatunk

A hazai infláció az elmúlt két évben szinte folyamatosan a jegybanki toleranciasávon belül, míg 2018 közepe óta 3 százalék körül alakul. Gazdaságtörténeti pillanat ez, hisz az inflációs célkövetés 2001-es bevezetése óta első alkalommal nyílik lehetőség az inflációt tartósan a jegybanki cél körül horgonyozni - írja Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa. Az MNB elsődleges célja az infláció fenntartható elérése, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a cél körüli infláció milyen tényezők mellett valósult meg. Ennek érdekében a jegybank a következő hetekben cikksorozat keretében tekinti át az infláció alakulását meghatározó legfrissebb tendenciákat és az elmúlt évtizedben kialakuló új közgazdasági kapcsolatokat.

2018. augusztus 01. 10:30 | Quittner Péter, Várhegyi Judit

Ahogy öregszik a társadalom, úgy tűnik el az infláció

Cikksorozatunk eddigi részeiben az inflációt befolyásoló olyan strukturális tényezőket mutattunk be, melyek hosszabb távon is befolyásolhatják az árak alakulását. Jelen cikkünkben egy újabb tényező, a demográfia inflációs hatásait vizsgáljuk. A demográfia már az elmúlt évtizedekben és napjainkban is összességben inkább az alacsonyabb globális infláció irányába hatott. Ez a hatás az elkövetkező évtizedekben azonban a korösszetétel változása következtében akár meg is fordulhat. Amennyiben a robotizáció képes ellensúlyozni a munkaképes korú lakosság csökkenéséből eredő kínálatcsökkenést, a demográfiából eredő alacsonyabb infláció tartósan érvényre juthat.

2017. szeptember 07. 10:12 | Várhegyi Judit, Virág Barnabás

Magyar infláció: csak nyugalom, üzeni az MNB

A nyári hónapok 2 százalék körüli inflációs rátáit követően az őszre fordulva a fogyasztóiár-index emelkedésére számíthatunk. Ráadásul az elmúlt hónapokban a maginflációs mutató is fokozatos gyorsulást mutatott, így piaci elemzésekben egyre gyakrabban merül fel, hogy a hazai infláció akár már a közel jövőben elérheti a 3 százalékos jegybanki célértéket. A jegybanki mélyelemzések ettől eltérő képet mutatnak. Számításaink szerint az éves infláció átmeneti emelkedés után az év végéhez közeledve ismét süllyedni kezd. Az inflációs cél fenntartható, tartós elérése továbbra is legalább 2019-ig várat magára. Cikkünk az infláció alakulását aktuálisan leginkább meghatározó tényezőket foglalja össze.

2015. július 08. 14:15 | Soós Gábor Dániel, Várhegyi Judit

Ezért nem szállt el az infláció a reálbérek emelkedése közben

Az elmúlt évek alacsony inflációs környezetében a reálbérek számottevően emelkedtek hazánkban. Az aktuális előrejelzések szerint a javuló tendencia a következő években is fennmaradhat. A versenyszférában tapasztalt gyors nominális bérkiáramlás a válság előtti időszakban alapvetően hozzájárult a tartósan cél fölötti infláció kialakulásához Magyarországon. Ezzel szemben az aktuális hazai adatok - hasonlóan a nemzetközi tapasztalatokhoz - a bérek és az infláció közötti kapcsolat gyengülését mutatják. A mérsékeltebb inflációs hatást a csökkenő munkát terhelő adó- és járulékterhek, az általánosan kedvező költségkörnyezet, az egyre horgonyzottabbá váló inflációs várakozások és az adósságleépítési periódusban visszafogott keresleti feltételek együttes hatásai okozták.

Az alábbiakban Soós Gábor Dániel és Várhegyi Judit, az MNB közgazdászainak elemzését közöljük.