Jöhet a plusz pénz a nyugdíjasoknak
Idén januárban - a kormány által várt infláció mértékével - 2,8%-kal emelkednek a nyugdíjak, azonban nagyon úgy tűnik, hogy magasabb lehet a pénzromlás és emiatt jöhet az év végi kompenzáció.
Idén januárban - a kormány által várt infláció mértékével - 2,8%-kal emelkednek a nyugdíjak, azonban nagyon úgy tűnik, hogy magasabb lehet a pénzromlás és emiatt jöhet az év végi kompenzáció.
Az OTP Treasury szakértői szerint a forint az euróval szemben további folyamatos gyengülésen mehet keresztül jövőre. Az Amundi pedig úgy látja, ha tovább gyengül a forint, a jegybank 3 százalékos inflációs célja is veszélybe kerülhet.
Nem csitul a kereskedelmi háború, elszáll a dollár, tartósan a cél fölé kerül a magyar infláció, megbukó olasz kormány, technikai recesszió a fejlett világban, kínai lassulás és adósságválság, német ingatlanlufi kipukkanása – érdemes tisztában lenni a 2020-ban várható legnagyobb negatív kockázatokkal. A Portfolio pedig a hagyományokhoz híven a hazai makroelemzők segítségével felkészíti az olvasókat ezekre (is).
Kijött az MNB friss inflációs előrejelzése: ha feltételezzük, hogy a jegybank szerinti 3,3%-os infláció valósul meg idén, akkor ez azt jelenti, hogy 2021-ben a most elérhető 3 és 5 éves Prémium Magyar Állampapír 4,3, illetve 4,7%-os kamatot fizet majd befektetőinek. Ez még mindig kevesebb valamivel, mint a szuperállampapír 3, illetve 5 éves hozama. A Babakötvény viszont az új inflációval már 6,3%-ot fizethet.
Az MNB friss előrejelzése szerint a GDP-növekedés az idei 4,9% után jövőre 3,7%-os lehet, ezt követően 3,5%-on stabilizálódik, miközben az infláció átmeneti emelkedés után visszatér a 3%-os jegybanki célra.
Az MNB szinten tartotta a kamatokat, viszont megemelte a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét és a korábbi aszimmetrikus inflációs kilátások helyett szimmetrikusnak látja a kockázatokat Magyarországon. Nagy Márton, a jegybank alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen közölte, hogy az infláció átmenetileg lesz csak magasabb a 3%-os célnál, de a jövő év végére a célszint közelébe süllyed. Szerinte a MÁP+ fontos gazdaságpolitikai eszköz, amelynek hatására devizakötvényeket lehet kiváltani és csökkenteni lehet az intézményi befektetőknek szánt kínálatot. Az alelnök kérdésre válaszolva közölte, hogy elégedettek az inflációs célkövetés rendszerével, eloszlatva az ezzel kapcsolatos spekulációkat.
A szeptemberi 3,3 százalékról 3,7 százalékra javította 2020-as növekedési előrejelzését az MNB, de a jegybank szerint utána is 3,5 százalékkal bővülhet a gazdaság. Közben az infláció fokozatosan csökken 3 százalékra az előrejelzési horizont végéig.
A higgadt, kiegyensúlyozott vita - természetesen akkor is, ha a saját álláspontomat éri kritika - jó érzéssel tölt el. Ezzel így vagyok most is, miután elolvastam Csortos Orsolya, Horváth Dániel és Kuti Zsolt Szuperállampapír: Szuper Téves Rombolás című írásomra adott válaszát. Ugyanakkor a tartalmi kérdésekben a szerzők érvei kevéssé meggyőzők. Ezek egy részére szeretném a figyelmet ráirányítani, mert legfontosabb kritikámat a MÁP+ kapcsán inkább tovább erősítik.
Kedden a 2019-es év utolsó kamatdöntő ülését tartja a Monetáris Tanács, a Portfolio által megkérdezett elemzők közül senki nem számít a kondíciók változására, a jegybank kommunikációjára viszont érdemes lesz figyelni. Főleg azért, mert megjelenik a friss inflációs jelentés és gazdasági prognózis is, ráadásul a jegybank azt ígérte, hogy negyedévente vizsgálja felül stratégiáját.
A következő egy évben mélyrehatóan átvizsgáljuk a jegybank tevékenységét és közben egyelőre törekszünk arra, hogy elérjük a közép távú inflációs célt – hangsúlyozta a mai első kamatdöntési sajtótájékoztatóján Christine Lagarde. Az Európai Központi Bank új elnöke azt mondta: ő se nem héja, se nem galamb hozzáállású a monetáris politikában, hanem igyekszik a Kormányzótanácson belül megoszló véleményeket bölcsen összehangolni és közben a törvényi kötelezettségekre is figyelni.
Csalódottan vette tudomásul a Nyugdíjas Parlament érdekvédelmi szervezet, hogy a szerdán kihirdetett kormányrendelet szerint 2,8% lesz a 2020-as nyugdíjemelés mértéke. Azt kérik a kormánytól, legyen 6,5 százalék az emelés.
A jegybanki mandátumból következően kiemelten fontos az inflációt meghatározó ágazati sajátosságok elemzése. Az elmúlt hónapokban a mobiltelefon és internetszolgáltatások árai kiugró mértékben növekedtek. Ez a jelenség nincs összhangban a nemzetközi trendekkel. Ráadásul a hazai digitális infrastruktúra alapvetően jónak mondható, ami újabb kérdéseket vet fel az áremelések megalapozottságával kapcsolatban. A 21. században a legfontosabb nyersanyag az adat, az információhoz való hozzáférés alapvető társadalmi és gazdasági szükséglet. A szolgáltatások drágulása akadályozza a digitális átalakulást, így korlátját képezheti a hosszú távú fenntartható felzárkózásnak.
Ahogyan az lenni szokott, a kormány az év végén rendeletben hirdette ki a nyugellátások és egyes más ellátások 2020. január havi emeléséről szóló döntéseit.
Sok jel mutat arra, hogy 2020-ban is jól járhatnak az aranyba fektetők az idei évhez hasonlóan. Megnéztük, hogy milyen forgatókönyvek esetén lehet jó választás jövőre a sárga nemesfém, összegyűjtöttük az elemzők álláspontját is, azonban úgy véljük, még nincs itt az ideje beszállni az aranyba, azonban hamarosan eljöhet a megfelelő pillanat.
Nem mozdulatak el lényegesen a Magyar Nemzeti Bank inflációs alapmutatói novemberben. Ez azt jelenti, hogy viszonylag magas szintjükről nem gyorsultak tovább, de az árnyomás mérséklődése sem tapasztalható.
Novemberben 3,4% volt az egy évre visszatekintő drágulás. Az októberi 2,9%-os infláció után a szakértők arra számítottak, hogy 3,3-3,4%-os árindexet jelent a KSH.
Novemberben a fogyasztói árindex vártnál nagyobb emelkedése miatt közel nyolc éve a legmagasabb infláció alakult ki Kínában a pekingi statisztikai hivatal kedden publikált kimutatása alapján.
Érezhető áremelkedést láthattunk novemberben, ami elsősorban a tavalyi bázisnak köszönhető, egy éve ugyanis az olajárak esése lefelé nyomta az árakat – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők a KSH kedd reggeli adata előtt. A jegybank inflációs célja így sem kerülhetett veszélybe, de kérdés, hogy a mostani számokban láthatjuk-e már a nyár óta tartó gyenge forint hatását.
Egy sor külső és belső kockázat fenyegeti a magyar gazdaságot, elsősorban a nemzetközi környezet romlása jelenthet veszélyt – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön megjelent országjelentéséből. A szervezet azt is elárulta, hogyan tudna Magyarország védekezni az egyes kockázatokkal szemben, mit kellene tennünk, hogy csökkentsük azok lehetséges hatását.
Manapság a társasági beszélgetések egyik legnépszerűbb témája, hogy milyen nagy a drágulás Magyarországon. Ennek kapcsán pedig rögtön felmerül, hogy vajon micsoda értelmetlen bűvészkedéssel lehet kihozni a 3%-os hivatalos inflációs adatot, amit természetesen „bolond, aki elhisz”. Hogy még nagyobb legyen az ellentmondás: a Magyar Nemzeti Bank szakértői úgy gondolják, hogy a hivatalos inflációs adat még többet is mutat a valóságosnál. Megmutatjuk, hogy miért lehet ennyire mély szakadék a drágulási érzetünk és a mérőszámok között.
Christopher Wray teljesen őszintén beszélt.
Szeretnék megérteni Frankfurtban a kockázatokat.
Évi 100 járművet tudnak majd összerakni Zalaegerszegen.
Szigorúbb szabályok alapján zárhatnak csak be a bankfiókok.
Több területen jelentős előrelépést vár az Európai Bizottság.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
