infláció

Minimálbér-megállapodás: Magyarország helyzete nagyobb emelést indokolt volna a Munkástanácsok szerint

Minimálbér-megállapodás: Magyarország helyzete nagyobb emelést indokolt volna a Munkástanácsok szerint

A 2021-es évre vonatkozó minimálbér-tárgyalások különösen hosszú ideig tartottak, és szakszervezeti nézőpontból felemás eredménnyel zárultak. A felemásság abban is megnyilvánult, hogy a munkavállalói oldal egyik fajsúlyos képviselője végül nem írta alá a megállapodást. A tárgyalások elhúzódása persze érthető. A két oldal, a munkaadók és a munkavállalók egyaránt a járvány veszteseit igyekeztek képviselni, és a harmadik féltől, a kormánytól várták a konfliktus megoldását. Utóbbi végül passzív szemlélő maradt, így jóval nehezebb volt kompromisszumra jutni, és munkavállalói oldalról talán nem is beszélhetünk jó szívvel vállalt kompromisszumról, legfeljebb valamiféle kármentésről. Lássuk, miért!

A forradalom közepén csapott le a járvány, ami sosem látott káoszt okozott

A forradalom közepén csapott le a járvány, ami sosem látott káoszt okozott

A koronavírus-járvány hatásai éppen akkor ütöttek be, amikor a világ egyébként is egy kifejezetten gyors átalakulási folyamaton ment keresztül – mondta a Portfolio-nak Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója, aki szerint nem csoda, ha ilyenkor termelési zavarok lépnek fel. Az elektronizáció felhajtja a chipek iránti keresletet, miközben Európa és Amerika sok éve kiszervezte a termelést olyan országokba, ahol elméletileg olcsóbb a gyártás. Ennek hatására először azok a cégek kerülnek bajba, ahol just in time termelési modellel dolgoznak. Ma már egyre inkább úgy tűnik, hogy a gazdasági, költséghatékonysági szempontoknál fontosabbá kezd válni a politikai, geopolitikai szempontrendszer. Éppen ezért kifejezetten nagy átalakulás előtt állhat a globális ipar.

Éledezik az infláció Európában is

Éledezik az infláció Európában is

A vártnál sokkal nagyobb mértékben emelkedett januárban az infláció az eurózónában – közölte az Eurostat szerdán az előzetes adatokat.

Új kamata van mától a legmagasabb hozamú lakossági állampapírnak

Új kamata van mától a legmagasabb hozamú lakossági állampapírnak

Az eddigi 6,4% után mától 6,3%-os kamatot fizet a babakötvény, amely az újonnan értékesített állampapírok közül idén is a legmagasabb éves hozamot kínálja Magyarországon. Az inflációkövető állampapír rendszeres és egyszeri megtakarításra egyaránt alkalmas, felhalmozott összegét a gyermek 18 éves korától lehet felhasználni.

Mit várhatunk a forinttól az idei évben?

Mit várhatunk a forinttól az idei évben?

Az elmúlt években a forint euróval szembeni árfolyama fokozatosan gyengült. Míg a 2018-ban és 2019-ben nagyjából 4, illetve 3%-os gyengülést regisztrálhattunk, a tavalyi évben a folyamat látványosan felgyorsult, s az év végén az euró/forint mintegy 10%-kal állt magasabban az év elején látott szintjénél. A régiós devizák általában gyengültek tavaly az euróval szemben, a leértékelődés mértéke azonban a forintéval összehasonlítva kisebb mértékű volt, sőt a román deviza kifejezetten stabilnak bizonyult. A 2021-es év kezdetével a forint árfolyamának alakulása továbbra is vezető gazdasági téma, s az, hogy mire számíthatunk - folytatódik-e az árfolyam leértékelődésének az elmúlt években látott tendenciája, stagnálunk, vagy pedig van esély az erősebb forintra - örökzöld téma marad.

"A következő válság szétroppantja az ezer sebből vérző eurózónát" - Hogy mondtuk ezt, kérem?

A 2009-es válság után folyamatosan napirenden volt az eurózóna lehetséges széthullása, és a válságból még mindig nem 100%-osan feléledt valutaövezet fokozottan sérülékenynek tűnt egy következő válság esetén. Általános vélekedés volt, hogy egy 2008-hoz hasonló válság súlyos veszélybe sodorja a közös pénzt. Ehhez képest a nyakunkba szakadt durva válság ellenére az euróövezet kilátásai kifejezetten stabilak. Pedig semmi új dolog nem történt, csak ismét bebizonyosodott, hogy amikor ég a ház, a tagállamok és az EU-s szervek semmit sem sajnálva mentik a közös vívmányokat, amelyek jobban működtek a válság alatt, mint azt előre látni lehetett. De az, hogy az eurózóna léte nem került veszélybe egy exogén válság idején, nem zárja ki a lehetőségét a széthullásnak akkor, ha egy endogén válság üti fel a fejét.

Vakcina van, elkezdődött az oltás, korlátlan a pénz, hol romolhat el ez az egész?

Vakcina van, elkezdődött az oltás, korlátlan a pénz, hol romolhat el ez az egész?

Egyre több a hatékony koronavírus-vakcina, az oltás már világszerte folyamatban van, eközben a világ kormányai és jegybankjai korábban soha nem látott stimulusokkal támogatják a hirtelen megroggyant gazdaságokat, az elképesztő likviditás pedig egyre magasabbra hajtja a tőzsdei árfolyamokat, sok szempontból eufórikus az, amit a tőkepiacokon látunk. A világ vezető részvényindexei rekordszinten állnak, de több területen is látjuk az őrület nyomait, elég csak a kriptodevizák, az üres tőzsdei cégek vagy a reddites közösség által felkapott részvények száguldására gondolni. Hogy mi ronthatja el az idilli képet? Például az, ha a világ jegybankjai mondjuk a megugró infláció miatt elzárják a pénzcsapokat, de a járványhelyzet is alakulhat még a vágyainkkal ellentétesen. Összegyűjtöttük a figyelmeztető jeleket és kockázatokat.

Novemberben közel 440 ezer forint volt a bruttó kereset

Novemberben közel 440 ezer forint volt a bruttó kereset

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly novemberben 438 ezer forint volt, 8,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, derült ki a KSH adataiból. A magas adatban szerepet játszott, hogy a novemberi átlagkereseteket átlagosan 62 500 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). 2020. január–novemberben a bruttó átlagkereset 399 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 265 500 forintot ért el, mindkettő 9,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

CIB Alapkezelő: jön az infláció 2021-ben, és ez jó a részvénybefektetőknek

Idén a növekvő infláció és a negatív reálhozamok továbbra is kedvezően hatnak a részvénypiacokra, különösen az amerikai és ázsiai piacok lehetnek felülteljesítőek. Európával érdemes óvatosan bánni, a befektetők egyelőre még nem találták meg ezt a térséget, annak ellenére sem, hogy a ciklikus szektorok itt túlsúlyban vannak – derült ki a CIB Alapkezelő online sajtótájékoztatójából.

Feszültség alakulhat ki a Tesco és a munkavállalók között a bérezések miatt

Feszültség alakulhat ki a Tesco és a munkavállalók között a bérezések miatt

Idén országos mintára nehezen juthatnak egyezségre a felek a legnagyobb kereskedelmi szereplőnél februárban kezdődő bértárgyalásokon, mivel a tescós munkavállalók szeretnék, hogy a Coviddal járó bolti többletterhelés is érvényesüljön az idei alapfizetésekben. A szakszervezet az inflációt meghaladó mértékben, a külföldön azonos munkakörökben jellemző magasabb fizetésekhez közelítő összegekkel lenne elégedett - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet.

Öldöklő harc indult a világon, ami nálunk is áruhiányt és elszálló árakat hozhat

Öldöklő harc indult a világon, ami nálunk is áruhiányt és elszálló árakat hozhat

Érdekes fejlemények zajlanak a világgazdaságban a koronavírus válság (remélhetőleg) kései szakaszában. Az egyes ágazatok, földrajzi térségek kereslet-kínálati viszonyai eltérő ütemben és mértékben normalizálódnak, ami látványos piaci súrlódásokat okoz. A nyersanyagok drágulásáról (és a vele feléledő reflációs forgatókönyvekről), illetve az egyes területeken megjelenő áruhiányról már írtunk, a leglátványosabb folyamatok azonban a szállítmányozásban indultak be: négy-ötszörösére ugrott az Ázsiából Európába való szállítás költsége az utóbbi hónapokban a globális konténerhiánynak köszönhetően. A kínai exportőrök öldöklő harcot folytatnak a szabad kapacitásokért, miközben Európából szinte üresen mennek vissza a konténerek.

A jegybankárok szerint évekig velünk maradhat a pénznyomtatás, de rövid távon minden a járványon múlik

A jegybankárok szerint évekig velünk maradhat a pénznyomtatás, de rövid távon minden a járványon múlik

A monetáris politika jövőjéről volt szó a Magyar Nemzeti Bank idei Lámfalussy-konferenciáján. Az eseményen az egykori és jelenlegi jegybankárok leginkább az eszközvásárlási programról beszéltek, amely majdnem mindegyik résztvevő szerint fennmarad még a következő években is. Abban viszont már nem volt egyetértés, hogy ez mennyire kedvező jelenség.

Ezermilliárddal hízott a magyarok állampapírszámlája – Íme a legnépszerűbb papírok tavalyról

Ezermilliárddal hízott a magyarok állampapírszámlája – Íme a legnépszerűbb papírok tavalyról

Bár a tavalyi lejáratok miatt összességében csak 98 milliárd forinttal nőtt egy év alatt a lakossági állampapírok állománya, a lakossági számlákon több mint ezermilliárdos volt a bővülés. A friss adatok is egyértelműen a szuperállampapír fölényét hirdetik, de nagy volt  az utóbbi hónapokban a kereslet az inflációkövető papírok  iránt is. Alábbi cikkünkben összeszedtünk néhány érdekes ábrát a lakossági állampapírok tavalyi évéről.

Mennyit fogunk keresni az idén?

Mennyit fogunk keresni az idén?

Az elmúlt évtizedben elkényeztettük a munkavállalókat. A növekvő gazdaság lehetővé tette, hogy az infláció felett több százalékponttal növekedjenek évente a bérek. A munkaerőhiány pedig még feljebb tekerte a jó munkaerőért való versenyt, hiszen a cégek egymásra licitáltak a szakemberekért. A kormány pedig „segített” a minimálbér emelésével, nem utolsósorban annak reményében, hogy több adóbevétel kerüljön az államkasszába.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkeményen belerúgott a legendás F-35-ös vadászgépekbe a világ leggazdagabb embere - Tényleg ekkora a baj?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.