Kamatot csökkentett az ukrán jegybank
Az ukrán központi bank erőteljesen, 8 százalékról 6 százalékra, az ország függetlenné válása óta legalacsonyabb szintre csökkentette az alapkamatot csütörtökön.
Az ukrán központi bank erőteljesen, 8 százalékról 6 százalékra, az ország függetlenné válása óta legalacsonyabb szintre csökkentette az alapkamatot csütörtökön.
Sokfelé olvashatunk mostanában a helikopterpénzről, elsősorban mint a koronavírus által okozott súlyos gazdasági válság elleni harc lehetséges eszközeként. De akkor is előjön, amikor jellemezni akarjuk az amerikai kormány háztartásoknak juttatott csekkjeit, vagy az angol jegybank Ways and Means programját. Ebben az írásban néhány alapvető dolgot szeretnék tisztázni a helikopterpénzzel kapcsolatban, valamint elmagyarázni a hasonlóságokat és a különbségeket a helikopterpénz és a mennyiségi lazítás (QE az angol rövidítés szerint). Emellett szintén megvitatok stratégiákat, amik számításba jöhetnek a jegybankok számára a jelenlegi helyzetben.
Májusban 2,2%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon a KSH adatai alapján, ami kissé visszafogottabb drágulást jelez, mint amire az elemzők számítottak. Később megjelentek az MNB inflációs alapmutatói is, amelyek inkább lefelé mozdultak.
Májusban 2,2%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon a KSH adatai alapján, ami kissé visszafogottabb drágulást jelez, mint amire az elemzők számítottak. A mélyben meghúzódó folyamatok azonban magasabb árdinamikát tükröznek, hiszen a maginfláció 4%-on alakult. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben. Az infláció lassulásában a szolgáltatások tavalyi évnél mérsékeltebb áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet.
Idén 800 milliárd forintnyi olyan lakossági állampapír jár le, amely nem lakossági ügyfelek kezében van, ezzel őszre szinte már teljesen átveheti az uralmat a lakosság a lakossági állampapírok piacán. Az adatok szerint már csak Prémium és Bónusz Állampapírokban vannak intézményi pénzek, az idei lejáratok is szinte csak intézményi pénzeket érintenek, így a júliusban és augusztusban felszabaduló százmilliárdok aligha lesznek újrabefektetve a lakossági állampapírok piacára.
Májusban 2,4%-kal nőhettek a fogyasztói árak Magyarországon a Portfolio által megkérdezett elemzők várakozása szerint, azonban a maginfláció 3% felett alakulhatott. A szakértők szerint az élelmiszerárak emelkedése felfelé, míg több termék és szolgáltatás árváltozása lefelé húzhatta az indexet. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a korlátozó intézkedések miatt akadályokba ütközött az árak összegyűjtése a hónapban, ami fokozza a bizonytalanságot.
A Goldman Sachs múltbeli elemzésével azzal érvel, hogy az elemzők széles körében attraktívnak tartott aranybefektetés mégsem olyan jó ötlet, sőt ki is mondja, hogy nem javasolja stratégiai befektetésként az ügyfelek portfoliójába a sárga nemesfémet. Hosszú távon alig hoz többet, mint az infláció, ráadásul csak igen magas inflációs környezetben tűnik jó befektetésnek. Amennyiben a múlt medvepiacait vizsgáljuk, nem minden esetben nyújtott védelmet az arany, azonban a jelenlegi helyzetben jól teljesít.
Jelentősen rontotta gazdasági előrejelzéseit az Európai Központi Bank (EKB) stábja a koronavírus-járvány hatására. Így az idén 8,7 százalékos visszaeséssel számol a jegybank.
Akár már a csütörtöki ülésen növelheti az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a márciusban bejelentett koronavírus elleni eszközvásárlás keretösszegét – írja a CNBC a Berenberg elemzése alapján. Az eurózóna jegybankja holnap kora délután jelenti be esetleges újabb lépéseit.
Éppen ma egy éve, hogy tavaly június 3-án elindult a lakossági állampapírpiac eddigi legnépszerűbb konstrukciója. A szuperállampapír jött, látott, győzött. Nagyjából így lehetett jellemezni a MÁP+ első pár hónapját a megtakarítási piacon, de aztán valami eltört. Közel 4000 milliárd forintnyi megtakarítás találta meg eddig a konstrukciót, de az utóbbi hónapok kereslete már csak halvány emlékét őrzi a tavalyi nyárnak. Lehet, hogy ennyi volt, és talán elég is volt ennyi. Nézzük meg, milyen volt a szuperállampapír első éve, és mit hozhat a jövő.
A várt 8,2%-ra ugrás helyett „csak” 0,2%-ponttal 7,3%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta az eurózónában áprilisban – közölte a meglepően jónak tűnő adatot ma az Eurostat. Emögött jórészt az állhat, hogy sok országban az állástalanok nagy része nem számított aktív munkakeresőnek, illetve az inaktívak állományába sorolták a munkanélküliek helyett, valamint a hivatal a márciusi adatot jócskán lefelé módosította, így ahhoz képest az áprilisi helyzet nem tűnik olyan rossznak. Közben az ipari termelői árak áprilisban éves összehasonlításban már a kilencedik egymást követő hónapban csökkentek, ezúttal 4,5 százalékkal.
Májusban hatalmas rali bontakozott ki az ezüst piacán, mely egyrészt nemesfém jellegének köszönhető, másrészt a gazdaságok fokozatos újraindításának. Az arany árfolyamához képest továbbra is rendkívül olcsó az ezüst, és amennyiben a 2008-as válságból indulunk ki, bőven van tér még a szürke nemesfém árfolyamemelkedése előtt.
A vártnál kevésbé, de így is közel négy éve nem látott alacsony szintre lassult a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme az euróövezetben májusban az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) gyorsbecslése szerint. A pénteken közzétett előzetes adatok szerint májusban 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, ami 2016 júniusa óta a leggyengébb érték. Elemzők valamivel kedvezőbb adatra, 0,2 százalékos növekedésre számítottak, miután áprilisban 0,3, márciusban 0,7, februárban 1,2, januárban pedig 1,4 százalékos emelkedést mértek.
A következő 10 évi globális gazdasági növekedés 2,4%-ra lassulhat az előző évtized 3,2%-os átlagos üteméről, ami 6 főbb okkal magyarázható és ebből az első 4 a koronavírus válságra adott válaszokkal függ össze – állapítják meg átfogó elemzésükben a Fitch Solutions szakértői. Ez az eddigieknél jóval lassabb trendnövekedés sok országot komoly politikai és társadalmi kihívások elé fog állítani, így tehát a koronavírus-válsággal induló évtized sok feszültséggel terhelt lesz.
Japánban a koronavírus-járvány miatt visszaeső lakossági kereslet hatására 2016 decembere óta először csökkentek a fogyasztói árak áprilisban.
Jelentősen leapasztotta a lakossági állampapírokat a koronavírus, márciusban és áprilisban összesen 370 milliárddal csökkent az állomány. A friss adatokból jól látszik, hogy a lejáró állampapírok egy jelentős részét nem fektették be újra a magyarok, az összeg vélhetően inkább bankbetétbe és készpénzbe vándorolt át.
Kanadában 11 éven belül idén áprilisban először volt defláció.
7 éve nem látott magasságokba emelkedett az arany ára, miután Jerome Powell Fed elnök lehűtötte kissé az optimista befektetői kedélyeket a gazdaság gyors talpra állása kapcsán. Soha nem látott mennyiségű pénzt nyomtatnak a jegybankok, és óriási gazdasági mentőcsomagokkal sietnek a kormányok a gazdaság megsegítésére. Az egyetlen kérdés, hogy vajon a hatalmas stimulusokat most is büntetlenül megúszhatja a világgazdaság jelentős inflációs következmények nélkül, csakúgy mint 2008-ban?
Nem állt meg a boltok számának a csökkenése tavaly, pedig a magyar gazdaság jó évet zárt. Az idei év még keményebb lesz a kiskereskedőknek, és ezt a fogyasztók is érzik.
Jelentősen csökkentek a termelői árak Kínában áprilisban, és a vártnál nagyobb mértékben estek vissza a fogyasztói árak is márciushoz képest.
Össztüzet zúdított a szlovák politikai felsővezetés az ukránokra.
Orosz tankok ellen készülődnek.
Csak találgatja egyelőre a rendőrség, hogy történhetett.
Ugyanakkor Donald Trump is hibás jelölt.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
