Nagy meglepetést okozva 3,8%-ig ugrott a júliusi infláció. Az elemzők a koronavírus-járvány hatásai mellett a gyenge forintra és több egyedi tényezőre vezetik vissza a drágulási ütem emelkedését.
Meghaladta a konszenzust az áremelkedés júliusi üteme, a nyugdíjasok inflációja pedig tovább gyorsult. Az előző év azonos időszakához képest már 4,3% a pénzromlás üteme. A nyugdíjas érdekképviseletek csalódottak, mert bár tudják, hogy novemberben ezt kompenzálni fogja a költségvetés, de addig is hitelezik az államot.
A jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció a júniusi 3,5%-ról júliusra közel 12 éves csúcsára, 4,1%-ra emelkedett. Az adat összhangban van a KSH reggeli jelentésével, ami szintén a hivatalos inflációs adat meglepetésszerű megugrásáról számolt be.
Júliusban az elemzői várakozásokat jócskán meghaladó, 3,8%-os volt az éves drágulás üteme Magyarországon. Egy hónappal ezelőtt még 2,9%-os volt az infláció, és bár az emelkedés várható volt, az előrejelzések konszenzusa mindössze 3,2-3,3% volt. Ilyen nagy meglepetést nagyon régen okozott utoljára inflációs adat.
Az egyébként is nehézségekkel küzdő libanoni gazdaság súlyos visszaesést szenvedhet el, amelynek csak az egyik oka a koronavírus. A múlt heti robbanás teljes költsége elérheti a 7 milliárd dollárt, a GDP 14%-át is.
Több jel utal arra, hogy az amerikai gazdaság kilábalása a koronavírus-válságból lassult idén júliusban, és a New York-i Fed friss felmérése is ezt támasztja alá. A lakosság hangulata a munkaerőpiacot illetően két hónap javulás után júliusban ismét romlott.
Újra 3% fölé emelkedhetett az infláció júliusban Magyarországon – vélik a Portfolio által megkérdezett szakemberek. Vagyis március után először haladhatta meg a jegybanki célsáv közepét az áremelkedési ütem, ami az elemzők szerint a következő hónapokban is hasonló szinten maradhat.
A tőkepiacokon minden időszaknak van általában egy nagy, meghatározó vezérfonala, alaptrendje - írja Zsiday Viktor legújabb blogbejegyzésében. A befektetési szakember szerint, ha ezt a piaci percepciót - amely nem kell, hogy feltétlenül, teljes mértékben valóságos legyen - megértjük, akkor szinte minden mozgás magától értetődővé válik, mert az alapgondolatból következik, vagy minimum azzal erősen összefügg, viszont sajnos az idő nagy részében ezt a vezérfonalat csak utólag, vagy csak a trend vége felé vesszük észre.
Az arannyal kapcsolatban sok mítosz és legenda él, befektetési témában pedig örök sláger, hogy válságban az arany az igazi menekülőeszköz. De vajon tényleg igaz ez? Vagy ez sokkal összetettebb kérdés? És ha a tőzsdék emelkednek, akkor miért robbant fel a nemesfém ára is? Sok-sok izgalmas kérdés, amiről érdemes beszélni, illetve megvizsgálni azt, hogy miképpen lehet akár hosszabb távra nemesfémekbe fektetni. A Portfolio Trader online előadásán ezt a témát boncolgatjuk.
Most zárul le az amerikai jegybank egyéves felülvizsgálata, melynek eredményeiről hamarosan beszámolhatnak – írja a CNBC. A lap arra számít, hogy a Fed még az eddiginél is erősebben elköteleződik majd a 2 százalékos infláció mellett, miközben a piac már készül a drágulási ütem emelkedésére.
2020. májusban a bruttó átlagkereset 398 800 forint volt, 9,4%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A bérdinamika a koronavírus-válság ellenére továbbra is magas, a kiáramlás még gyorsult is a tavasz végére. A kereset reálértéke (inflációval szűrt értéke) 7%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A friss adat arra utal, hogy a vállalatok nem igazán fogták vissza a bérpolitikájukat a válság során, ez pedig a belső kereslet várható alakulása szempontjából jó hír.
Közel fél év kellett ahhoz a fordulathoz, amit júniusban láthattunk a lakossági állampapírok piacán: január után június lett az első olyan hónap, amikor ismét nőtt a lakossági állampapírokban lévő vagyon.
Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mai 15 bázispontos kamatvágás után nem csökkenti tovább a kamatszintet, hosszú ideig 0,6%-on maradhat a ráta. A Századvég elemzője szerint bár az MNB vezetése korábban mindig hangsúlyozta az inflációs célkövetést, mint keretrendszert, amelyben a jegybank mozog, a mostani döntést az infláció múltbeli és várható alakulása nem támasztja alá. A TakarékBank úgy véli, hogy a következő időszakban nem lesz szükség szigorításra.
A Kopint-Tárki friss előrejelzésében úgy látja, hogy az idei évre várható alig több mint 3%-os infláció helyett az emberek 4-4,5%-os áremelkedést fognak érezni.
Eljött az ideje, hogy beszéljünk egy kicsit a spórolásról. No de most ne a lehangoló makrogazdasági következményeiről – hogy éppenséggel kinyírja a fellendülésünket – hanem egy sokkal vidámabb aspektusáról. Arról, hogy számunkra tulajdonképpen milyen brutális eredménye is lehet a garasoskodásnak, ha azzal kitartóan büntetjük a fogyasztói társadalmat. Talán mindenkiben felmerült már, hogy ha nem költene cigire, kávéra, sörre – vagy egy tetszőlegesen helyettesíthető dologra – akkor mennyire sok pénze is lenne. Nos, mi ezt most kiszámoltuk, lemodelleztük és ezennel le is írjuk, hogy bizony az erőteljes spórolással tényleg lehet valamire vinni. Például évekkel előbbre hozhatjuk a nyugdíjunkat, vagy ha újból lecsap a koronavírus, akkor már nem fog minket felkészületlenül érni. Az alábbi cikkben a FIRE mozgalom szemszögéből nézzük meg, hogy mennyivel hamarabb válhatunk pénzügyileg függetlenné, ha a fizetésünk egyre kisebb hányadával is hajlandóak vagyunk beérni.
Bulgária és Horvátország karnyújtásnyira áll attól, hogy megkapja az engedélyt az euró előszobájának tartott ERM-2 árfolyamrendszerhez történő csatlakozáshoz - írja az MTI. A két ország nagyrészt teljesíti az egyéb konvergencia feltételeket, ezért vélhetően a két éves "próbaidő" nem fog sokkal tovább tartani a minimumnál.
Az afrikai sertéspestis miatt rendkívüli mértékben, júniusban éves szinten közel 82%-kal drágult a sertéshús fogyasztói ára Kínában, így ez önmagában 2,05 százalékkal tolta fel a teljes fogyasztói árindexet, ami végül az elemzők által várt 2,5%-os mértékű lett éves alapon. A koronavírus miatti ellátási láncokbeli zavarok a zöldségárakat is felfelé húzták a hónap során. Közben a termelői árak sorozatban ötödik egymást követő hónapban mutattak negatív értéket éves alapon, igaz egyre kisebb lett az árcsökkenés.
Júniusban 2,9%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon az előző év azonos időszakához képest - jelentette a KSH. Az előző hónapban 2,2%-os inflációt láthattunk, miközben a Portfolio által megkérdezett közgazdászok 3%-os júniusi áremelkedésre számítottak, vagyis az adat gyakorlatilag nem okozott meglepetést. Az elemzők a forint árfolyamának esését és az üzemanyagárak emelkedését emelték ki, amelyek növelték az inflációt. A következő időszakban jelentős volatilitás jöhet, azonban