Rendkívül mozgalmas hét előtt állunk, számos fontos adat érkezik a magyar gazdaságból. Megismerjük a júniusi infláció alakulását, megtudjuk, az áprilisi visszaesés után magára talált-e a kiskereskedelem, de jön adat a turizmusról és a külkereskedelemről is. A világban is történnek fontos események, a Bizottság közzéteszi a növekedési várakozásait, de a német ipari teljesítményről is érkeznek adatok.
A távozó ukrán jegybankelnök, Yakic Smoliy pénteki nyilatkozatában tiltakozásnak nevezte saját lemondását. Szerinte rendszeres politikai nyomás nehezedett rá, hogy gazdaságilag megalapozatlan döntéseket hozzon. A parlament ma megszavazta a távozását.
Bulgária és Horvátország bejelentette, hogy még idén csatlakoznak az ERM2-höz, és már 2023-ban bevezetnék az eurót, az EKB pedig ehhez zöld utat adott. A közös pénz átvételének sok feltétele van az árfolyamstabilitás mellett, amelynek a két ország nagyészt megfelel, így jó esélyekkel fordulnak rá a kétéves "próbaidőre", de a koronavírus sok bizonytalanságot hozott. Az euróövezetnek azonban pozitív üzenet ez, az eddig kimaradó tagállamokra - köztük Magyarországra - pedig nyomást helyezhet az esetleges bolgár és horvát csatlakozás.
A kelet-közép-európai országok jelentős gazdasági visszaesésen mehetnek keresztük az idei évben a koronavírus-járvány hatásai miatt, a kilábalás pedig fokozatos lesz az ING Bank friss előrejelzése szerint. A bank eddig is recessziót jósolt Magyarország számára (mint minden régiós ország esetében), most azonban rontotta az előrejelzését, vagyis mélyebb válságot prognosztizál.
Éppen két éve írtuk meg, hogy a 320 az új 310. Tavaly már a 330 volt az új 320. Akkor szoktuk megírni ezeket a cikkeket, amikor a forint gyengébb szinten stabilizálódik, miközben kevés az esély az érdemi felértékelődésre. Most – húsz forintot ugorva – jöhet a 350 az új 330!
Zimbabwe kormánya elrendelte az ország mobilfizetési szolgáltatásainak felfüggesztését, miután a hatalom szerint azok szabotálják a gazdaságot – írja a Quartz.
A várt lassulás helyett gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének éves üteme júniusban Németországban, de még így is messze elmaradt az Európai Központi Bank (EKB) célszámától.
A válságkezelés kapcsán még jobban eladósodnak a világ országai. A nagy jegybankok politikája következtében a vállalatoknak könnyebb forráshoz jutni, mint valaha, aminek hatására folyamatosan nő a vállalati és lakóssági hitelállomány. A nyugati világban az állampapír hozamok a hosszabb távú inflációs célok alatt tanyáznak, miközben a jegybaki pénznyomtatások hatására erősödik az inflációs félelem a világban.
A világgazdaság kilátásai romlottak az elmúlt hónapokban, de legalábbis nem javultak a Reuters körképe szerint, a recesszió mélyebb lehet, mint azt a múlt hónapban előrevetítették. A lap által megkérdezett közgazdászok 2020-ra 3,7%-os visszaeséssel számolnak, és a munkanélküliség még 2021 végén sem áll majd vissza a válság előtti szintre.
Bár a keddi kamatdöntési sajtótájékoztatón még egyszerinek mondta a jegybank vezetése a váratlan 15 bázispontos vágást, ma a Kossuth Rádióban Virág Barnabás új alelnök arra célzott, hogy júliusban valószínű egy újabb 15 bázispontos vágás 0,6%-ra, de az lesz az utolsó, tovább nem vághatnak.
Egyelőre kiszámíthatatlan, hogyan hat majd a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatása az inflációra, viszont a szakemberek egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy véget érhet az évekig tartó korszak, amit alacsony infláció jellemzett. Több dolog is mutat ebbe az irányba az elhalasztott vásárlásoktól a növekvő adósságteherig. Ha pedig tényleg elszabadul az áremelkedés, akkor az a befektetések piacát is teljesen átalakíthatja, már most látszanak annak jelei, hogy elkezdtek az értékálló befektetések felé elmozdulni a piaci szereplők.
A márciusi inflációs jelentésben előre jelzett 2-3%-os idei GDP-növekedéshez képest jelentősen: +0,3–2,0 százalékos sávra rontotta le idei évi növekedési előrejelzését az MNB-stáb és közben az idei évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 2,6-2,8%-ról 3,2-3,3%-ra megemelte – derült ki a jelentésről ma kiadott főbb előrejelzésekből. Utóbbi azért érdekes, mert a Monetáris Tanács a kamatdöntési közleményében arra hivatkozva vágott kamatot, hogy a romló gazdasági növekedési környezet erős dezinflációs hatással jár, így a gazdaság támogatása érdekében van lehetőség a kamatvágásra.
Ma délután 3-kor online sajtótájékoztatót tart a Magyar Nemzeti Bank felsővezetése – áll a szerkesztőségünknek küldött jegybanki tájékoztató levélben.
Burton Malkiel szerint a piacon az utóbbi időben megjelenő sok kisbefektető számára a tőzsdézés a sportfogadások helyettesítője lett. Szerinte a day trédeléssel időről időre lehet nyerni, de hosszabb távon ez egy vesztes pozíció. Beszélt arról is, hogy el kell felejteni a 60/40-es portfóliókat és vannak biztonságosabb eszközök is már a piacon, mint a kötvények.
Január óta nem látott szintre emelkedett a prémium állampapír iránti kereslet májusban, ami azt mutatja, hogy a magyar befektetők egy része igyekszik védelmet keresni az esetlegesen megugró infláció ellen. A lakossági állampapírok közül egyedül a szuperállampapír mutatott nagyobb állománynövekedést még múlt hónapban, de ez is inkább az egyéves állampapír kárára történt. Összességében az állomány tovább csökkent, ami az intézményi lejáratoknak is köszönhető. Friss megtakarítások már alig jönnek be a rendszerbe.
A korábbinál is optimistábbá vált az aranyra és az ezüstre a Goldman Sachs, az elemzőház mindkét nemesfémre megemelte a célárát.
A globális erőegyensúly eltolódásával párosuló magas amerikai költségvetési deficit miatt lényegében elkerülhetetlen a dollár összeomlása – véli Stephen Roach, a Morgan Stanley volt ázsiai vezetője, aki a CNBC-nek nyilatkozott.
Májusban három és fél éve a legkisebb infláció alakult ki Németországban a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden publikált jelentése szerint.
Surányi György március 25-én e helyütt közzétett válságkezelési-javaslatával bő két hónapja folyó diskurzus vette kezdetét, melyben, ha nem is kizárólagosan, de különös hangsúllyal került szóba az úgynevezett helikopterpénz, mint olyan gazdaságpolitikai eszköz, mely egyszerre lehet képes a koronavírus-járvány miatt erőteljesen lefékeződött gazdaság élénkítésére és a lefékeződés okozta szociális problémák enyhítésére. Hogy valójában mi is az a helikopterpénz és mibe kerül – többen tévesen úgy gondolták, hogy semmibe –, azt Dedák István május 29-i írásában igen meggyőzően tisztázta (a helikopterpénz „egy monetáris expanzióval kísért keynesi típusú fiskális élénkítés”; „a konszolidált költségvetés szintjén jelentkező kamatkiadás növekedése helikopterpénz … illetve jegybanki kötvényvásárlás esetén pontosan ugyanakkora.”) Ennek ellenére úgy gondolom – elsősorban azért, mert az erről szóló diskurzus sajnálatosan átpolitizálódott –, hogy érdemes még beszélni róla.
Enyhén, de a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek a termelői árak az Egyesült Államokban májusban az előző hónaphoz képest, miközben a maginfláció nyomott maradt. A washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai intézetének (BLS) csütörtökön közölt adatai szerint májusban az előző havihoz képest 0,4 százalékkal nőttek a termelői árak. Elemzők csak 0,1 százalékos emelkedést vártak az áprilisban mért rekordmértékű, 1,3 százalékos csökkenés után.
Össztüzet zúdított a szlovák politikai felsővezetés az ukránokra.
Orosz tankok ellen készülődnek.
Csak találgatja egyelőre a rendőrség, hogy történhetett.
Ugyanakkor Donald Trump is hibás jelölt.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
