A jegybank kivezetheti az egyhetes betét eszközét, mivel elmúlt az az időszak, amikor indokolt volt ennek a rendkívüli eszköznek a használata – mondta a Bloombergnek hétfőn Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja. A szakember arról is beszélt, hogy az MNB negyedévente egyszer emelhet kamatot a közelgő szigorítási ciklusban.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a pandémiás eszközvásárlási program kapcsán egy interjúban elmondta, hogy az euró iránti elkötelezettsége az EKB-nak nem ismer limiteket, és a robusztus program bevezetésével világos üzenet küldtek az érintetteknek, amit mindenki megértett. Lagarde szerint még túl korai beszélni a PEPP kivezetéséről, ennél többet viszont nem árult el a jegybankelnök. Lagarde reméli, hogy az új német kancellár Európa-párti kormányt vezet majd, és hogy a Next Generation EU adta lehetőséggel élnek majd a tagállamok.
A hét legfontosabb eseménye egyértelműen a Fed kamatdöntő ülése lesz, az amerikai jegybank a magasra szökő infláció miatt egyre nagyobb csapdában van. Ráadásul most friss makrogazdasági előrejelzés és kamatpálya-prognózis is érkezik, vagyis az ülés kiváló alkalom lehet Jerome Powellnek, hogy legalább a kommunikációban elmozduljon a szigorítás irányába. Ettől eltekintve igazán fajsúlyos adat nem érkezik, itthon egy építőipari statisztikát lehet kiemelni.
Ahogy közeledik a Monetáris Tanács június 22-i ülése, úgy tudunk meg egyre több részletet a kamatemelésről. A héten például egyrészt megjelent egy friss inflációs adat, másrészt Virág Barnabás friss információkat is elárult arról, hogy nézhet majd ki a júniusi monetáris szigorítás. A forint már érezhetően erősödött az utóbbi hetekben mióta a befektetők elkezdték beárazni a kamatemelést, az elemzők szerint ez akár ki is tarthat a következő hónapokban, tartósan 350 körüli euróárfolyam sem elképzelhetetlen.
Az ázsiai börzék ma többnyire jól szerepeltek, a magyar tőzsde a kedvezőtlen nyitás után kimondottan jól teljesít, itthon a legfontosabb hír jelenleg Mészáros Lőrinc megszólalása, a leggazdagabb magyar szerint a piacnak 350 forintra kellene árazni az Opus papírjait - a megszólalás hatására meredeken emelkedni kezdett az Opus árfolyama. A délutáni órákban egyre jobb volt a hangulat Európa vezető börzéin, az általános jókedv többek között azzal magyarázható, hogy a viszonylag magas infláció ellenére nem emelt kamatot tegnap az EKB, és egyelőre az amerikai jegybank sem emelt kamatot az emelkedő inflációra reagálva. Szektorszinten az olajár emelkedésének köszönhetően jól telesítettek az olajcégek, de a légitársaságok papírjainak piacán is a vevők domináltak. A vezető amerikai részvényindexek továbbra is csúcsközelben állnak.
A lengyel nemzeti bank elnöke szerint még túl korai lenne szigorításról gondolkodni - írja a Reuters. A kilábalást továbbra is bizonytalanságok övezik.
A globális koronavírus-járvány remélhetőleg küszöbön álló leküzdésével elindult a rotáció a tőzsdéken, illetve a vírus átvészelésének érdekében véghez vitt gigantikus mértékű fiskális és monetáris élénkítés apropóján az inflációs félelmek is alaposan megugrottak, egyre több helyen lehetett komoly árrobbanásokról olvasni mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Ilyen bizonytalan időkben sok befektető fejében fordulhat meg a gondolat, hogy érdemes lehet kisebb-nagyobb távolságot tartani az egyébként alaposan túlhevült tőkepiacoktól és menekülőeszközökbe forgatni átmenetileg a tőke egy részét. Hagyományos értelemben - bár a bitcoin személyében komoly kihívóra akadt - még mindig az arany számít az egyik legkedveltebb eszköznek ezen a téren, ennek apropóján most megnéztük, mik is a fontosabb történések a nemesfém piacán, illetve a legnagyobb, tőzsdéken jegyzett aranybányász társaságok részvényeit is megvizsgáljuk közelebbről, megnézzük, hogy akadnak-e jó befektetési lehetőségek.
A robusztus fiskális kiadások végre tartósan beindíthatják az inflációt az eurózónában, de a költségvetési szabályoknak rugalmasabbnak kéne lenniük a válság után is, mert a monetáris politika hatása korlátozott - mondta Klaas Knot, az Európai Központi Bank döntéshozója pénteken.
Fordulatos időket élünk. A járvány olyan fokú bizonytalanságot vitt a társadalmi és gazdasági folyamatokba, amelyet békeidőben nem tapasztalni. A politikai döntéshozók - ha nem is szándékosan, de - maguk is hozzájárulnak a bizonytalanság mértékének a növekedéséhez, mert hol túlságosan is kivárnak óvatosságból vagy ismerethiányból, hol pedig aktivista módon, fontosságuk tudatában és erős társadalmi elvárásoknak eleget téve, idő előtt cselekednek.
A német jegybank közzétette a friss GDP-előrejelzését, amely szerint a német gazdaság idei és a jövő évben látott kilábalásával ledolgozza a koronavírus-válság okozta visszaesést.
Közzétette friss előrejelzéseit a török jegybank, az új prognózisban felfelé módosították az inflációs és növekedési várakozásokat, emellett gyengébb lírára is számítanak. A jegybank emellett három hónapos aranyswap-tendert hirdetett.
Az infláció erősödése globális jelenség, azonban hónapok óta megszokott, hogy egész Európában a magyar áremelkedési ütem a legmagasabb. Már áprilisban több mint nyolcéves csúcsra, 5% fölé emelkedett a pénzromlás üteme, ez pedig a 0,6%-os alapkamattal párosulva azt jelenti, hogy hosszú évek óta nem látott mélységbe esett a magyar reálkamat. Ez pedig sérülékennyé teszi a forintot, így indokolt lehet az MNB szigorítása június végén.
Az áprilisi 4,2%-ról 5%-ra emelkedett az infláció az USA-ban májusban, ez meghaladja a 4,7%-os várakozást. A maginfláció is magasabb lett a vártnál, így nehéz helyzetben lehet jövő szerdán a Fed kamatdöntő ülése után.
Az első részben arról volt szó, mennyi a fölös pénz a gazdaságban, és az hol és mekkora inflációt okozhat. Szó volt arról, hogy minden tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye, a pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. A második részben arról lesz szó, hogy a jelen helyzetben milyen lépéseket várhatunk a jegybanktól, és a tőzsdei befektetőkre nézve ezeknek milyen következményei lehetnek.
Csehországban éves összehasonlításban 2,9 százalékkal emelkedtek, havi összehasonlításban azonban 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak májusban - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal csütörtökön Prágában.
Minden figyelő tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye. A pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. Az infláció nem játék, de az inflációnál nagyobb veszélyt jelenthet a gazdaságra nézve egy esetleges elhibázott jegybanki reakció. Amikor monetáris politikáról beszélgetünk, azt szoktam mondani, nem az a fő kérdés, hogy emeli vagy csökkenti-e a kamatot a jegybank, hanem az, hogy helyes döntést hoz vagy pedig hülyeséget csinál. Én elsősorban amerikai tőzsdei vállalatokkal foglalkozom, ezért a Fedre fókuszálva próbáltam meg átgondolni, hogy 2020 és 2021 extrém gazdasági-társadalmi helyzeteire mi lenne a helyes jegybanki lépés, a jelekből olvasva szerintem mit fog lépni a Fed, és a tőzsdei befektetőkre nézve ennek milyen következményei lehetnek. A járvány és a válság rengeteg társadalmi és gazdaságpolitikai kérdést és feladatot is felvetett, de jelen írásban csak a jegybanki politikára fókuszálok.
Kismértékben emelkedtek az MNB inflációs mutatói májusban, az adószűrt maginfláció, a keresletérzékeny infláció és a ritkán változó árú termékek inflációja is feljebb kúszott – olvasható a jegybank friss kiadványában. Ezt alátámasztja az utóbbi hetek kamatemeléssel kapcsolatos jegybanki kommunikációját.
A válság és a belőle való kilábalás is teljesen más most, mint a 2008-as válság során volt. Míg akkor hat év alatt, most másfél év alatt, idén nyáron térhetünk vissza a válság előtti kibocsátási szinthez, a bankrendszer pedig ennek egyértelműen a támogatója – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Portfolio Hitelezés 2021 konferenciáján. Az MNB proaktív módon és határozott lépésekkel fog fellépni az inflációs kockázatok ellen (idén 4%-os, akár afölötti infláció lehet 6% körüli növekedés mellett), biztosítva az árstabilitást – jelentette ki. Az első szigorítási lépés júniusban, az Inflációs jelentéssel együtt jöhet.
Májusban 5,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szinthez képest, ezzel az inflációs ráta megegyezett az előző havival – közölte szerda reggel a KSH. A következő időszakban inkább enyhülésre lehet majd számítani, aztán ősszel megint emelkedhet az infláció.
Májusban 9 százalékkal emelkedtek a kínai termelői árak, ennél nagyobb ugrásra 2008 szeptembere óta nem volt példa. Mindez elsősorban a nyersanyagáraktól függő vállalkozásokat szorongatja, ráadásul az év végéig nem is várnak jelentős enyhülést.