A múlt héten kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank. A lépés a szakmai közvélemény egy részét is meglepte, nem annyira a változtatás, hanem annak a különös formája miatt. Pedig olyan nagyon meglepő dolog nem történt, hiszen a jegybank már április óta tényleg nagyon különös formában változtatja a legfontosabb kamatlábát. Érdemes ezt áttekinteni, mert a történelmi mélypontja körül járó forintárfolyam fényében akár már ma is nagy jelentősége lehet.
A mostani hozamkörnyezetben nehéz dolga van azoknak, akik fix hozamú befektetést szeretnének, hiszen a bankbetétek már nominálisan se hoznak semmit, a meglóduló infláció pedig reálértéken leradírozza még azt a kis hozamot is, amelyet rövidebb lejáratú állampapírokkal elérhetünk. A PMÁP, MÁP+-szon kívül nem nagyon van most olyan befektetés a hazai piacon, mellyel fix reálhozamot lehet elérni alacsony kockázatvállalás mellett, viszont ha nem a hozam a cél, hanem a pénzünk nominális értékének megőrzése, a likviditáskezelés vagy más plusz szolgáltatások, adott még 1-2 jó lehetőség. Megnéztük, milyen opciói vannak egy kockázatkerülő befektetőnek, aki fix hozamot szeretne elérni 1 millió forintos befektetésére a mai Magyarországon.
Az Európai Központi Bank (EKB) nagyszabású monetáris ösztönző intézkedései hozzájárultak az európai gazdaság stabilizálásához a koronavírus-járvány közepette, de a bank készen áll arra, hogy szükség esetén még további ösztönzőket alkalmazzon - jelentette ki Christine Lagarde elnök az Európai Parlament gazdasági és monetáris ügyek bizottságának hétfői ülésén.
Meg kell fontolnunk, hogy újrafogalmazzuk az Európai Központi Bank inflációs célját és azt is, hogy magának a célnak a meghatározásánál a tulajdonosok által lakott ingatlanok áralakulására is figyeljünk – mondta a francia jegybank elnöke egy pénteki online konferencián. Francois Villeroy de Galhau egyébként az EKB fő döntéshozó szervének, a Kormányzótanácsnak is tagja, így tehát az üzenete kiemelten fontos éppen akkor, amikor az EKB egyébként is az egész monetáris politikai keretrendszerének felülvizsgálatára készül.
Olyan lépésre szánta el magát az MNB a válság kellős közepén, amit minden jegybank szeretne elkerülni egészen addig, amíg csak lehetséges. Optimális esetben addig, amíg véget nem ér a válság. Miért lépett most a jegybank?
Meglepetésre 200 bázisponttal 10,25%-ra emelte az alapkamatot csütörtökön a török jegybank. A hírre a líra erősödni kezdett a dollárral szemben az utóbbi napok történelmi mélypontjai után.
A legtöbb elemző és befektető a döntései meghozatala során általában a hivatalos statisztikákra és előrejelzésekre támaszkodik, de nem kell feltétlenül minden esetben és kizárólag ezekre szorítkozniuk. Léteznek más opciók is, mint amilyenek az egyre népszerűbbé váló alternatív adatok is. A Bloomberg egy podcastjának vendége, Ben Breitholtz, az amerikai Arbor kutatócég adattudományi munkatársa beszélt arról, hogy hogyan alkalmazhatóak ezek az alternatív adatok a hivatalosnál gyorsabb gazdasági előrejelzésekhez, illetve a befektetésekben akár egy sima Google kereső használatával is.
Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg a továbbiakban sem kerül napirendre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatának csökkentése, mivel a jegybankot a gazdasági visszaesés ellenére érezhetően aggasztja a forintgyengülés és a magas infláció.
Hatalmasat változtatott ma megjelent növekedési előrejelzésén a jegybank. A realitásokkal való szembenézés hatására 6,8 és 5,1% közötti gazdasági visszaesést jelez idénre.
Az eddigi 450 milliárd forintról 750 milliárdra emeli a Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretösszegét az MNB – derül ki a jegybank keddi közleményéből. A Monetáris Tanács a kamatdöntést követően hangsúlyozta: amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.
Júliusban és augusztusban is Európa legmagasabb inflációját mérték Magyarországon az Eurostat adatai szerint, ez pedig a jegybankot is komoly dilemma elé állítja. Megnéztük a részadatokat, minek szállt el ennyire az ára itthon. A legnagyobb probléma, hogy a mostani áremelkedés alól szinte senki nem tudja kivonni magát, hiszen az élelmiszerekben lógunk ki nagyon a többi európai ország közül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a forintgyengülés hatása egyelőre nem számottevő, a tartós fogyasztási cikkekben nem kirívó a magyar drágulás.
Hosszú hetek óta láthatóan csapdahelyzetbe került az MNB, hiszen a célsáv tetejéig emelkedő infláció és a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés problémái között kellene lavíroznia. A keddi kamatdöntés legnagyobb kérdése az lesz, melyik mellett teszi le a garast a Monetáris Tanács, hiszen egyszerre nehezen tud szigorítani és lazítani is. A választás elsősorban a kommunikációban jelenhet meg, a kamatkondíciók várhatóan az eddigi szinten maradnak majd. Emellett érkezik a jegybank új GDP- és inflációs előrejelzése, melyet szintén kiemelten várnak az elemzők és a befektetők.
Az egész Európai Unióban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció augusztusban, ezzel július után ismét a kontinens bajnokai voltunk ebben a mutatóban – derül ki az Eurostat csütörtökön megjelent adataiból. Sőt, az uniós módszertan alapján számított drágulás elérte az MNB inflációs célsávjának tetejét.
Az amerikai statisztikai hivatal friss adatai szerint az elmúlt évtized gazdasági fellendüléséből minden amerikai profitált, de a gazdagok tudták a legtöbbet kihozni belőle – írja a Bloomberg.
Az utóbbi hetekben átmenetileg többször került a 360-as lélektani szint fölé a forint árfolyama, így veszélyes közelségbe került a március végén látott 370 körüli történelmi mélypont. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi hónapokban emelkedő magyar infláció mellett ma a teljes feltörekvő piacon nehezen találni a mienknél alacsonyabb reálkamatot. Vagyis visszatért a válság előtti piaci helyzet, amikor a rekordalacsony reálkamat helyezett nyomást a forintra. Persze így sem biztos, hogy zuhanás jön a magyar deviza piacán, a javuló gazdasági kilátások ellensúlyozhatják a kockázatot a befektetők szemében.
Egyre több országban bontakozik ki a koronavírus második hulláma, egyelőre nem látni a pandémia végét. A Wall Streeten mégis egyre többen beszélnek a vírus utáni életről és a potenciális befektetési lehetőségekről – az AB Bernstein elemzése szerint a vírushelyzet után jók lehetnek például az e-kereskedelemmel foglalkozó cégek, de kerülni kell többek között a bankszektor papírjait.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke az áprilisi nagy zuhanás után három hónapig – lassuló ütemben, de – emelkedett. Ezt augusztusban és most szeptemberben csökkenés követte. Az áprilisi -49,8 pontos mélypontról júniusra -32,8 pontra emelkedett az index, ezt júliusban -26,9, szeptemberben pedig -29,6 pont követte. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói várakozásoknak az áprilisi zuhanásnak augusztusig összességében alig több mint felét sikerült ledolgozniuk, ráadásul az emelkedő trend is megszakadt.
Aggódik Alan Greenspan, volt Fed-elnök az Egyesült Államok elszálló költségvetési hiánya és az infláció miatt – írja a CNBC.
Az első nyolc hónapban a nyugdíjasok esetében számolt infláció jócskán meghaladta a januári szokásos nyugdíjemelés mértékét, ami azt eredményezné, hogy 2020-ban az időskorúak relatíve rosszul járnak. A jelenlegi nyugdíjrendszer azonban ezt nem engedi, mivel ilyen esetekben életbe lép az automatikus kompenzáció novemberben. Bemutatjuk azonban, hogy ez a kompenzáció idén nem is akármilyen lesz, az elmúlt 10 évben erre csak egyszer volt eddig példa.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról.
Nem tudják az ukránok stabilizálni a frontvonalat.
Szerencsére nem sérült meg senki.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
