Magyarország a következő évtized gazdasági nyertese lehet, ha időben felismeri a járvány utáni világ meghatározó folyamatait - hangsúlyozták gazdasági szakértők és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői szerdán, Matolcsy György Egyensúly és növekedés című könyvének online bemutatóján.
Az Európai Központi Bank ma délután közzétette friss kamatdöntéséről szóló közleményét, amelyben változatlanul hagyta a kamatokat, és jelezte, mindaddig nem számíthatunk kamatemelésre, amíg az infláció nem közelíti a 2%-s célsávot (ez jó eséllyel a következő év egészében így lesz). A jegybank egyben kitolta a pandémiás eszközvásárlási programját 9 hónappal, amelyben további 500 milliárd eurónak megfelelő állampapírt vásárol fel majd, összesen így 1350 milliárdra nő a keretösszeg. A TLTRO III is meghosszabbodik további 1 évvel. Lagarde elmondta az előrejelzéseit is, idén 7% felett eshet az eurózóna gazdasága, jövőre 3,9%-os visszapattanás jöhet, ami alacsonyabb a szeptemberi várakozásnál.
Több mint egy évtizede először csökkentek a fogyasztói árak Kínában novemberben, miközben a termelői árak visszaesése az elmúlt nyolc hónap legenyhébb ütemére mérséklődött.
Az infláció ugyan 2,7%-ra csökkent az októberi 3%-ról, de az MNB által követett inflációs mutatók alig mérséklődtek – derül ki a jegybank keddi adataiból. Az adószűrt maginfláció és a keresletérzékeny infláció pedig még emelkedett is az előző hónaphoz képest.
Az októberi 3 százalékról 2,7 százalékra csökkent az infláció Magyarországon – derül ki a KSH kedd reggel közzétett adataiból. Az elemzők ennél kisebb mértékű csökkenésre számítottak, a mostani áremelkedési ütem május óta a legalacsonyabb.
Az októberi 3 százalékról akár még tovább csökkenhetett az infláció novemberben – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ezzel az MNB céljának megfelelő szintre eshetett az áremelkedési ütem, ami akár a jegybankot is felbátoríthatja, hogy tovább lazítson. Jövőre aztán megint egy kicsit óvatosabbnak kell majd lennie az MNB-nek, hiszen 2021-ben újra emelkedő pályára állhat az infláció.
Egyszeri vagyonadót vezetnek be Argentínában a koronavírus-járvány elleni védekezés finanszírozására, a járvány által leginkább sújtott vállalkozások és a szegények megsegítésére, valamint a hazai földgázipar fejlesztésének támogatására. Az erről szóló törvényt pénteken hagyta jóvá a parlament szenátusa. Az alsóház már korábban megszavazta.
A 2021-es éves országos és megyei autópálya-matricák 2020. december 7-től elérhetőek a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) saját értékesítési felületén, ügyfélszolgálati irodáiban és viszonteladó partnereinél, a 2020. évre váltott ugyanilyen típusú vignetták 2021. január 31-ig biztosítanak úthasználati jogosultságot a hazai díjköteles gyorsforgalmi utakon - közölte a szolgáltató pénteken az MTI-vel.
A következő évben a monetáris és fiskális politika alkalmazkodó marad Kelet-Közép-Európában, de további lazítás csak korlátozottan elképzelhető – írja elemzésében a Fitch Solutions. A devizaárfolyam-stabilitás és az inflációs környezet lehetővé teszi a jegybankok számára, hogy jövőre is lazák maradjanak, viszont további kamatemelések az intézet szerint leghamarabb 2022-ben várhatók. Új fiskális ösztönzés várható, de ez nem lesz összehasonlítható a 2020 első félévében bejelentett intézkedésekkel.
A szerda este megjelent közlönyből derült ki a 2021. január elsejétől várható nyugdíjemelés hivatalos mértéke, amely természetesen nem meglepetés, hiszen megegyezik - ahogyan az lenni szokott - a jövőre várt infláció mértékével.
Novemberben a lakosság és a vállalatok közérzete is romlott az előző hónaphoz képest a Századvég Gazdaságkutató felmérése szerint. Ezt a súlyosbodó vírushelyzet és a szigorodó korlátozások magyarázzák. A lakossági index értéke az előző havi –11,2 pontról –14,9 pontra, míg a vállalati index értéke az októberi –18,2 pontról –21,4 pontra csökkent a –100 és +100 közötti skálán. A két konjunktúraindex növekedése az intézet szerint akkor várható, ha a vírushelyzet érdemben javul,és a korlátozások is jelentős mértékben lazulnak.
Janet Yellen volt jegybankelnök személyében Bidennek sikerült olyan személyt jelölnie a pénzügyminiszteri posztra, aki mérsékelt baloldalisága ellenére nemcsak a piaci körökben kedvelt, de még a republikánusok számára is elfogadható. Yellen akadémiai múltja során a munkanélküliséget helyezte a gazdaságpolitika fókuszába, jegybankelnökként viszont kifezetten pragmatikus szemléletet vallott. A trumpi adócsökkentéseket elvetette, ennek ellenére kiállt a támogató fiskális politika mellett a koronavírus-válságban, ez pedig nagyon fontos üzenet a gazdasági szereplőknek. Fontos üzenet maga a kinevezés is, Biden ugyanis egy rugalmasságot mutató, pragmatikus, hozzáértő embert ültetett a pénzügyminiszteri székbe, akitől távol állnak a szélsőgés beavatkozások és a radikális reformok. Ez arra utal, hogy a beígért baloldali fordulat vélhetően az első ciklusban nem valósul meg (ennek más akadályai is vannak). De az is biztos, hogy a jelenlegi laza adózási és szabályozási környezet hosszú távon nem marad fenn - a pénzügyi szektor és a befektetők mégis örülnek Yellennek.
A gyors béremelkedés közepette elemzők arról írnak, hogy a keresetek számításánál a teljes munkaidősök keresetét veszik figyelembe, ami felfelé torzítja a statisztikát, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás leginkább az átlagosnál alacsonyabb bejelentett jövedelmet biztosító szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban csökkent, illetve hogy inkább az alacsonyabb végzettségű, alacsonyabb termelékenységű munkaerő került leépítésre vagy részmunkaidős foglalkoztatásba.
Mozgalmas hét áll előttünk, Magyarországon az ipari termelési statisztikák mellett érkeznek kereseti és kamatstatisztikák is, valamint a KSH közzéteszi a GDP felülvizsgált becslését is. A világgazdaságból szintén kereseti és munkanélküliségi statisztikák érkeznek, valamint beszélni fog az EKB és a Fed elnöke is. A héten természetesen tovább követjük a jogállamisági és a Brexittel kapcsolatos vitákat, amelyek a jövő heti csúcson végleg lezárulhatnak.
Az International Crisis Group nemrég közzétett jelentése alapján a pénzügyi problémákkal küszködő Zimbabwe évente legalább 1,5 milliárd dollártól esik el az országban folyó aranycsempészet miatt, a sárga nemesfém nagy része végül dubaji kereskedőknél köt ki. A probléma feltehetően az ország központosított aranyvásárlási rendszerében rejlik, egyes kereskedők becslése szerint olyan súlyos a helyzet, hogy az illegális export mértéke meghaladja a törvényes szállítások mennyiségét.
Az Európai Központi Bank arra számít, hogy idén még negatív marad az infláció, és 2021-ben kisebb mértékű áremelkedés lesz, mint azt előzetesen várni lehetett - mondta Luis de Guindos, a jegybank alelnöke. A koronavírus elleni vakcina javítja a növekedési kilátásokat, de az inflációs várakozásokat még így is lefelé kell módosítani.
A biztató tavaszi időszak után ismét visszaesett az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak teljesítménye az MNB friss adatai szerint. A harmadik negyedévben mindkét pénztártípus veszteséget könyvelt el befektetésein, különösen a magánkasszáknak lesz mit ledolgozniuk. Mindeközben folytatódik a tagok lemorzsolódása, idén kevesebb új taggal bővültek a pénztárak, mint tavaly ugyanekkor.
10 éve, 2010 novemberében született meg a döntés a magánnyugdíjpénztárakba hosszú évek során befizetett járulékok állami nyugdíjrendszerbe való átcsoportosításáról. Több mint 3 millió pénztári tag döntött állami nyomásra a visszalépés mellett, a pénztári hozamok azonban azt mutatják: jobban járt, aki maradt. A 2011 óta nyugdíjba vonulók ugyanis milliós hozamokat tehettek zsebre, miközben a 2011-ben visszalépők átlagosan 70-100 ezer forintnyi reálhozamot kaptak kézhez.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
A nap végére előkerültek az eladók.
Ez nagyot szólhat - ha tényleg működik.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
