Folytatódik a Portfolio Checklist év végi sorozata, melyben 2022 kulcsfolyamatait értékeljük vezető gazdasági, akadémiai szakemberekkel. A csütörtöki adásban a 2022-es év globális gazdasági trendjeit, valamint azok Magyarországra gyakorolt hatását értékeltük Szabó Lászlóval, a HOLD Alapkezelő felügyelő bizottságának elnökével.
A KSH által közzétett inflációs statisztikák alapján kiderült, közel 50 százalékot drágult a karácsonyi menü egyik kiemelt szereplője, a virsli. Ennek legfőbb oka, hogy Magyarországon 40 százalék fölötti az élelmiszerinfláció, amiben a külső tényezők (aszály, energiahordozók drágulása, orosz-ukrán háborúk) mellett szerepet játszanak olyan országspecifikus tényezők is, mint az árfolyam-gyengülés és az árstopok hatása.
Nagyon ritkán fordult elő az elmúlt közel száz évben, hogy egy adott évben a részvény- és a kötvénypiacon is esés legyen, 2022 sok szempontból kivételes év volt, és ebben a tekintetben is bekerülhet a tőzsdei történelemkönyvekbe, mert nagyot esett a részvény- és a kötvénypiac is. Az események részben a recessziós félelmekkel és az elszabaduló inflációval magyarázhatók, olyan ritka helyzet állt elő, amiben a jegybankárok nem tudják automatikus lazítással segíteni a gazdaságot és ezzel együtt a részvénypiacokat, mert a magas infláció miatt kénytelenek szigorítani, ami a részvény- és a kötvénypiacon is esést vált ki. Ez nálunk az év egyik legfontosabb, TOP 10-es sztorija.
A Világbank gyűjtése szerint Magyarország felkerült arra a listára, ahol a leggyorsabban nőnek az élelmiszerárak.
A korábban bejelentett intézkedések mellett egyes alapvető élelmiszerek áfájának ideiglenes megszüntetésével, további rezsiadó-csökkentéssel és 200 eurós egyszeri családtámogatással próbálja meg a kormány enyhíteni az inflációs hatásokat 2023 első felében Spanyolországban - jelentette be Pedro Sánchez kormányfő kedden.
Munkám évtizedek óta a költségvetési gazdasághoz köt, annak egyensúlya fenntartásának érdekeit igyekszik szolgálni. Így a magam nézőpontjából és ismerete alapján látom a pandémia, a globalizációs át- és visszarendeződés, az orosz agresszió s nyomukban az újkori migráció, az elszabadult energia- és nyersanyagárak formálta világunkat, elgondolkodva azon, hogy mi változott meg körülöttünk, merre tart a világ, s ebben a környezetben, itthon, a „lábunk” elé nézve a következő években mire juthatunk.
Meghirdette a 2023 január 2-ától érvényes fürdőbelépő árakat a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Kft., amely a fővárosi gyógyfürdők többségét üzemelteti. Fürdőtől és jegytípustól függően az áremelés 10-33 százalék között mozoghat - írja a Spabook.net.
Miután a 2022 január-júliusi időszak a legszárazabb első hét hónap volt Magyarországon 1901 óta, a nyár végétől érkező esőknek köszönhetően decemberben az idei év már csak a 9. legszárazabb év volt. A talaj nedvességtartalma rohamosan növekszik, a kiadós csapadékból a mélyebb rétegekbe is bőven jut, így egyre mélyebben ázik át a talaj. A feltöltődés olyan jól halad, hogy most már sokkal jobban állunk, mint tavaly ilyenkor, ami biztató a jövő évi termés szempontjából. A Duna vízállása viszont szinte egész hazai szakaszán nem sokkal a valaha mért legkisebb vízállás fölött tartózkodott a karácsony előtti napokig.
Jövőre nagy árat fizetnek a dolgozók a vágtató infláció miatt. A munkavállalók döntő többségének ugyanis csökkenni fog a reálbére, miután a pénzromlás üteme 2023-ban még az ideit is meg fogja haladni. Az infláció nemcsak a szegények adója lesz, hanem szinte mindenkié. A nagy kérdés már csak az, hogy sikerül-e letörni a magas inflációt vagy tovább száguldunk a tervezhetetlenség sztrádáján: az idei volt ugyanis az ár-bér spirál szárba szökkenésének az éve, ezért a következő esztendő a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság éve lesz.
Az idei gyors növekedés után jövőre sokkal borúsabbak a magyar gazdaság kilátásai az éves átlagos GDP-növekedést tekintve. Igazából azonban a magyar gazdaság már ezekben a hónapokban recesszióba kerülhet, vagyis a 2022-es kedvező számok még az első félév kiugró teljesítményével függenek össze. A jövő év első fele is nehéz lehet még, ezt követően azonban megindulhat a kilábalás, ha nem súlyosbodik az energiaválság, illetve Magyarország és az EU közötti vita nyugvópontra jut. A gazdasági helyzetet rendkívüli bizonytalanságok övezik, amelyek miatt éves átlagban a szerény GDP-növekedéstől a kisebb visszaesésig bármi elképzelhető jövőre. Kockázatok sajnos inkább negatív irányban vannak, miután extrém infláció, magas kamatkörnyezet és költségvetési szigor jellemzi majd az évet.
Sok mindent el lehet mondani erről az évről, csak éppen azt nem, hogy unalmas lett volna. A sokadik hullám és oltás után lassan kezdtük elfelejteni a koronavírust, és mire a nyomasztó emlékeket az asztal alá söpörve végre fellélegezhettünk volna, Vlagyimir Putyin egy váratlan mozdulattal felborította azt a bizonyos asztalt, és a vírushoz hasonlóan olyan helyzetet teremtett, amit előtte senki nem vélt elképzelhetőnek. Hogyan repítette az égbe az orosz-ukrán háború az olajárat, és miért tudott mégis szinte teljesen visszaesni az árfolyam az év elején látott szintre? Mi történt közben a nagyvállalatokkal, tényleg brutális extraprofitokat zsebeltek be? Egyáltalán, mire lehet számítani 2023-ban az európai energiabiztonság tekintetében? Rengeteg a kérdés, de akadnak válaszok is: év végi összefoglaló írásunkban az olajipar idei, talán megismételhetetlen évét járjuk körül.
Az Európai Központi Banknak (EKB) készen kell állnia arra, hogy, akár a várakozásoknál nagyobb mértékben is tovább emelje az irányadó kamatot, ha az infláció csökkentéséhez erre van szükség - jelentette ki Isabel Schnabel, az EKB döntéshozója a Frankfurter Allgemeine Zeitung lapban szombaton megjelent interjúban.
A vártnál nagyobb mértékben javult a fogyasztói hangulat az Egyesült Államokban decemberben a Michigan Egyetem felmérése alapján.
Sztrájkot kezdtek pénteken több nagy brit repülőtéren a határrendészeti dolgozók, miután a kormány nem teljesítette béremelési követelésüket, így a szokásosnál hosszabb várakozási időre, késések, fennakadások lehetőségére figyelmeztette a Nagy-Britanniába készülő utazókat. A sztrájkok a Londontól északra, illetve északkeletre fekvő Luton és Stansted repülőtereket - amelyekre a Magyarországról beutazók többsége érkezik - nem érintik. Sztrájkolnak viszont a határrendészeti dolgozók London két másik nagy nemzetközi repülőterén, Heathrow-n és Gatwicken, amelyekre szintén közlekednek járatok Magyarországról.
Matolcsy György december 5-én az Országgyűlés Gazdasági Bizottságához intézett beszámolója élénk szakmai és politikai vitát váltott ki. Kiemelkedő jelentőségű Surányi György elemzése (Portfolio 2022. december 12), Virág Barnabás MNB-alelnök reagálása (Portfolio, 2022. december 16), majd Surányi Virág írására adott válasza ((Portfolio 2022. december 21.) Ezen vita egyik elemére szeretnék reflektálni.
Ma közzétette teljes inflációs jelentését a Magyar Nemzeti Bank, a főbb megállapításokat pedig sajtótájékoztató keretében teszik közzé. A korábban vártnál sokkal magasabb infláció, alaposan lefékező gazdaság - ez a nagy kép 2023-ra.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első témája természetesen Orbán Viktor miniszterelnök szerdai nemzetközi sajtótájékoztatója volt, azon ugyanis számtalan gazdasági vonatkozású kérdés is előkerült. A miniszterelnök – más témák mellett – reagált Matolcsy György néhány héttel ezelőtt megfogalmazott, a kormány válságkezelési intézkedéseinek címzett kritikájára is. A sajtótájékoztatón elhangzottakat Hornyák Józseffel, a Portfolio makroelemzőjével értékeltük. Az adás második részében arról volt szó, hogy kialakította a Lakossági Állampapír Stratégiát 2022-re az Államadósság Kezelő Központ. Ennek egyik célja hogy a 2022-ben tapasztalt visszaesés után a lakossági állampapírok újból jelentős összegű finanszírozást biztosítsanak az államadósság-kezelés számára. A témáról Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét kérdeztük.
Korábban már beszámoltunk arról a KSH jelentésről, amibők kiderül, októberben az építőipari termelés volumene 1,8 százalékkal elmaradt az előző havi szinttől. A borús kilátásokat sejtető adatokról most a piac szereplőit kérdeztük.
Svájc átvette az Európai Unió energiafogyasztás-csökkentési célkitűzéseit, de nem vet ki extraprofitadót a fosszilis energiahordozókat használó közműszolgáltatókra - jelentette be szerdán a szövetségi kormány.
Amíg pár hónappal vagy héttel ezelőtt még folyamatosan arról lehetett hallani, hogy olyan külső tényezők miatt kiugróan magas magyarországi infláció, mint a háború és a brüsszeli szankciók hatása, ma már a kormány és a jegybank is arról beszél, hogy hazai intézkedések is okozzák a drasztikus drágulást. Igaz, abban nincs egyezség, hogy melyik intézkedés a tettes.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Alaposan tanulmányozták az ukrán mérnökök.
Mindenkinek megvan a preferált jelöltje.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
