Nem találnám helyesnek, ha minősíteném a Matolcsy György vezette jegybank és az annak nevében hivatalosan a Portfolión megjelent írásomra reagáló Virág Barnabás vitairatát. Az önmagáért beszél. Ehelyett és anélkül, hogy elmélyednék a részletekben, két kérdést érintek pusztán az illusztráció okán.
Az Aldi Magyarország 12 hónapon belül a harmadik béremeléséről döntött. A vállalat dolgozói az értékesítési, logisztikai és irodai munkakörökben – néhány kivételtől eltekintve – egységesen újabb 10 százalékos béremelésben részesülnek 2023. január 1-jétől. Ezzel egyes területeken az éves béremelés akár a 37 százalékot is elérheti mindössze 12 hónap alatt. Ezzel az Aldi dolgozóinak reálbére is jelentősen emelkedett a magas inflációjú időszakban. Mindezek mellett az áruházlánc közel 1000 új munkahelyet hozott létre Magyarországon alig egy éven belül.
A Deutsche Bank tervei szerint a németországi és más kulcsfontosságú piacokon dolgozó, alapból is jobban keresők egy részének fizetésemelést ad, hogy ellensúlyozza az emelkedő inflációt, miközben csökkenti a gyengébb teljesítményt nyújtó befektetési bankárok bónuszát – számol be forrásokra hivatkozva az ügyről a Bloomberg.
A 2022 novemberi adatok tanúsága szerint az élelmiszer-infláció Közép-Kelet-Európában 20-30 százalék körül alakul, hazánkban ennél lényegesen magasabb, 40 százalék fölötti. A sok évtizedes csúcsot jelentő áremelkedés okainak vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedését felerészben külső tényezők (energia- és alapanyagárak emelkedése, ellátási láncok zavarai, időjárási tényezők) okozzák, melyek különösen erősek voltak az ukrán-orosz konfliktushoz közeli országokban. Az élelmiszerárak növekedésének másik felét belső, országspecifikus tényezők magyarázhatják, amelyek közül legerősebb tényezőnek az árfolyam alakulását tekinthetjük. Az árfolyamváltozástól szűrt magyar élelmiszerinflációs adat belesimul a környező országok hasonló adataiba. A hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó), a dinamikus (minimál-)bér emelkedés, valamint egyéb árazási tényezők is. Azonban téves az a következtetés, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt, az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.
Jövőre akár 19,5 százalékkal is emelkedhetnek az árak átlagosan Magyarországon a jegybank friss inflációs előrejelzése szerint, ami alapján még inkább csalódottak lehetnek a nyugdíjasok. Rendszeres juttatásuk ugyanis az év elején 15 százalékkal emelkedik, így megvan az esély arra, hogy az elszálló infláció miatt - változatlan nyugdíjemelési rendszerben - hónapokon át hitelezik az államot.
Az MNB a következő hónapokban is biztosítja az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igényt - jelezte a kamatdöntés utáni közleményében a jegybank. Az eredetileg 2022 végéig tartó gyakorlat meghosszabbítása tehát a jövő év elején is stabilitást adhat a forintnak.
Miután bejelentette a Magyar Nemzeti Bank, hogy változatlanul hagyta a kamatokat, közzétette az inflációs jelentését, amelyből kiderült, hogy jócskán megemelte a jövő évi átlagos inflációra vonatkozó prognózisát és az előrejelzési sáv szélességét is jócskán kitágította.
Új lakossági állampapír bevezetésével, a MÁP+ kamatának megemelésével, az Egyéves Magyar Állampapír kivezetésével, a 4 éves inflációkövető állampapír megszűnésével és egyben a PMÁP futamidejének meghosszabbításával tervez jövőre az Államadósság-kezelő Központ a ma ismertetett finanszírozási terv, illetve a sajtónak tartott szűk körű háttérbeszélgetésen elhangzottak alapján. Kurali Zoltán kifejtette, mit lehet tudni a változásokról és az új lakossági állampapírról.
A bérek jelentős mértékű emelkedésére számíthatnak a munkavállalók Németországban 2023-ban, és ezzel együtt ár-bér spirál alakulhat ki - mondta a szövetségi jegybank (Bundesbank) elnöke egy keddi interjúban.
Noha a dollár megállíthatatlan erősödése és a kötvényhozamok globális emelkedése közepette a japán jegybank kitartott, és a globális szigorításra lazítással reagált, ma megtört a jég: a referenciahozamok magasabb szintre engedésével a Bank of Japan monetáris szigorítást hajtott végre. Noha a Kuroda-féle gárda hangoztatja, hogy szó sincs szigorításról, valójában nagyon is az történt, és ez látszik is az azonnali pénzpiaci reakciókon. A japán jegybank ezzel komoly monetáris politikai fordulatot hajtott végre, és bár a lépésre akkor került sor, amikor a nyomás már jócskán enyhült az országon, a szigorítás így is egyértelműen indokoltnak tűnik.
Az októberi 4,2%-os esés után novemberben újabb 3,9%-os csökkenést mutattak havi alapon a német termelői árak, és ez mérsékelte az éves alapú termelői áremelkedést is az októberi 34,5%-ról 28,2%-ra – derült ki a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis honlapján kedden megjelent adatokból. A novemberi éves áremelkedés ráadásul elmaradt a 30,6%-os elemzői várakozásoktól is és az adatközlésből jól látszik, hogy döntő részben továbbra is az energiaár komponens tolta felfelé az éves indexet, mert nélküle 12,7%-kal nőttek a termelői árak novemberben az októberi 13,7% után.
Ó, ió, ció… A téli szünetet váró diákoknak természetes folytatás a vakációóóó, azonban elemzőként nekem az inflációóóóó ugrik be.
Az infláció, a mesterséges intelligencia, az éghajlatváltozás és a harmadik világháború együttesen jelentenek most komoly fenyegetést a világnak, amely épp egy lassú lefolyású vonatszerencsétlenséget él át – állítja a híresen pesszimista közgazdász, Nouriel Roubini a Financial Times cikke szerint.
Az amerikai tőzsdék a globális pénzügyi válság óta a legrosszabb évüket zárhatják, és a Morgan Stanley stratégája, Michael Wilson szerint a vállalati profitok is hasonlóan sanyarú sorsra jutnak, ami végső soron jelentős esést hozhat a tőzsdéken - írja a Bloomberg.
Az OECD előzetes, 2021-re vonatkozó adatai szerint a legtöbb vizsgált országban, így Magyarországon is nőtt a nyugdíjvagyon tavaly, de még így is csak a sor vége felé kullogtunk. Az inflációval kiigazított nyugdíjhozamok itthon voltak a legrosszabbak Törökország és Csehország után, ebben szerepet játszhat az egyre emelkedő infláció mellett az is, hogy a hazai nyugdíjmegtakarítások nagyobb része kötvényekbe van fektetve.
Az eddigi 55 800 forintról 66 660 forintra, vagyis 19,4%-kal nő a teljes munkaidőben foglalkoztatott fogvatartottak alapmunkadíja 2023. január 1-jétől.
A Federal Reserve döntéshozóinak szükségük lehet arra, hogy az amerikai hitelfelvételi költségeket az éppen ezen a héten kitűzött 5,1%-os csúcs fölé emeljék, és 2024-ig ott tartsák, hogy a munkaerőpiacot eléggé lelassítsák ahhoz, hogy magas inflációt szorítsanak ki a gazdaságból - jelezte a Reuters szerint pénteken két döntéshozó is.
Chilében 27 százalékkal drágult a fogyasztói élelmiszerkosár az idén októberben tavaly októberhez képest, az egy havi növekedés pedig 1,6 százalékos volt. Ilyen mértékű árszínvonal-emelkedésre a mérések kezdete óta nem volt példa - közölte a szociális fejlesztési minisztérium pénteken.
Az utóbbi időben több szó esett az ársapkák gazdasági hatásainak elemzéséről, mivel idén év végén a legtöbb élelmiszert érintő ársapka kifutott volna, ezeket azonban a kormány meghosszabbította. A téma kapcsán több közgazdász is megszólalt, az árstop a hazai közgazdasági közbeszéd fontos témája lett. Az alábbiakban Balatoni Andrásnak, az MNB igazgatójának az MNB oldalán megjelent elemzését közöljük.
A jól ismert aktivista shortos hedge fundok arra számítanak, hogy 2023-ban több olyan vállalatot találnak majd, amelyek jelentősen megszenvedik a nehéz gazdasági körülményeket, ez pedig potenciálisan növeli azokat az eseteket, ahol a vállalati mérlegek rejtett hiányosságokat tartalmazhatnak. Az év végéhez közeledve néhány, kifejezetten a shortolásra (vagyis a részvények esésére való spekulálásra) specializálódott tőzsdei befektető megosztotta, hogy mit vár 2023-ra, milyen lehetőségek kínálkozhatnak, és melyek a legfontosabb tippek az egyes cégek átvizsgálásakor és általánosságban a shortoláskor.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Alaposan tanulmányozták az ukrán mérnökök.
Mindenkinek megvan a preferált jelöltje.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
