Joe Biden, az Egyesült Államok 81 éves elnöke július 21-én jelentette be, hogy nem indul újra az elnöki posztért. A döntés hátterében a demokraták növekvő nyomása állt. Biden helyett Kamala Harris alelnököt jelölte a Demokrata Párt, aki így Donald Trump republikánus jelölttel mérkőzik meg novemberben.
A Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (ODNI) egyik tisztviselője szerint a külföldi szereplők máris reagáltak ezekre az eseményekre.
"Arra számítunk, hogy ezek a szereplők alkalmazkodnak ezekhez az eseményekhez, és beépítik azokat a befolyásolási narratíváikba, amelyek a demokratikus intézmények aláásására irányulnak" - mondta a tisztviselő.
A hírszerző ügynökségek korábbi értékelései alapján Teherán és Moszkva továbbra is fenntartja ugyanazokat az elnöki preferenciákat, mint korábban. Irán elsősorban a republikánusokat igyekszik gyengíteni, míg Oroszország inkább a demokraták befeketítésére törekszik.
A múltban Oroszország és Irán hamis fedőcégeken és harmadik feleken keresztül próbált meg tényleges amerikaiakat alkalmazni műveleteikben. "Ez fedezéket biztosít számukra, és hitelesebb hangot ad" - magyarázta egy másik tisztviselő.
Moszkva oroszországi székhelyű "influence-for-hire" cégeket használ arra, hogy alakítsa az amerikai közvéleményt. Ezeket a cégeket marketing- és kommunikációs feladatokra szervezik ki, ami lehetővé teszi számukra a felelősség elhomályosítását. Latin-Amerikában és a Közel-Keleten is számos hasonló cég működik.
Eközben kínai kormányzati szervek egy kínai székhelyű technológiai céget használnak arra, hogy fokozzák az Egyesült Államokban folytatott titkos befolyásolási műveleteiket - mondta egy hírszerző tisztviselő. Bár Kína valószínűleg nem tervezi közvetlenül befolyásolni az amerikai választások kimenetelét, célja megosztottságot szítani az amerikaiak között közösségi média platformokon keresztül.
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
