Az intézményi befektetések világában a geopolitikai kockázatok ma már valóban jelentős aggodalomra adnak okot, írja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a How geopolitics impact global public investors (Andrew Rozanov, OMFIF) cikkre reagálva.
Az aszimmetrikus geopolitika új világa hátráltatja ugyan a globalizációt és a növekedést, viszont előmozdítja a társadalmi igazságosságot és a gazdasági korrektséget - ezzel is kommentálta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Kaushik Basu, a Világbank korábbi vezető közgazdászának „The Changing Map of Economics” című cikkét.
Németország támogatja, hogy újabb szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, ha az megpróbálja "fegyverként használni" Ukrajnával szemben az Északi Áramlat-2 gázvezetéket - jelentette ki Angela Merkel német kancellár vasárnap Kijevben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón.
"Az elmúlt másfél év járványhullámai után már látszik a fény az alagút végén, de a vírus továbbra is tombol a világ többi részén, főleg délen" - mondta Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombaton, a 14. Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai konferencia zárónapján.
A nemrég útnak indított, egy évig tartó kollektív ötletbörze az Unió jövőjéről felettébb vonzó gondolat. Az állampolgárok véleményét kikérve és becsatornázva a tervek szerint az EU reformjához – s ki tudja: akár a szerződés módosításához – vezet majd. E szimpatikus forgatókönyvet azonban rögvest árnyalni érdemes. Először is: a konklúziókat már most borítékolni lehet. Másodszor: lényegi, politikai ügyekben az EU pontosan ugyanolyan magatehetetlen marad utána, mint előtte. Harmadszor: az Európai Unió jövőjét illetően már a kérdésfeltevés is téves. Ha ugyanis ragaszkodnak a 27-es felálláshoz, akkor Európának nem lesz jövője. Kiírja magát a történelem színpadáról, sorsáról majd külső hatalmak döntenek.
A Nyugat és Kína közötti rivalizálás fokozódása várható a következő húsz évben, amelyet a katonai erőviszonyok változása, a demográfia, a technológiai verseny és a "kormányzati modellek közötti, egyre erősödő megosztottság" is táplál - hangsúlyozta friss jelentésében az amerikai hírszerző szolgálatokat összefogó Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC).
A koronavírus elleni oltások elosztása remekül tükrözi a nemzetközi hatalmi harcokat, egyúttal igencsak összekuszálja a jól bejáratott narratívákat. Biden elnök például kerek-perec megmondta: America first, vagyis addig senki nem kap az ott gyártott oltásokból, amíg minden arra vágyó amerikainak nem jutott elegendő vakcina. Ez egyébként szíve joga, állampolgárai szempontjából az ellenkezője problémásabb volna. Amikor azonban az Európai Unió csak tizedennyit tesz, egy félénk exportkontroll-kezdeményt vezet be, akkor mindenki kapzsiságot, önzést, erődmentalitást emleget. Ha viszont Oroszország vagy Kína ad készleteiből az itt-ott rászorulóknak, az rögtön csúf befolyásszerzés, elvtelen reálpolitika. Hiszen tudvalévő: amikor fordítva, a Nyugat lép fel bőkezűen, őt pusztán emberbaráti szempontok vezérlik, presztízsnek, érdekeknek, diplomáciának nyoma sincs...
A közép- és kelet-európai régió az elmúlt években fokozatosan vált a kínai-amerikai nagyhatalmi rivalizálás egyik színterévé, amit jól szemléltet az a tény is, hogy ezalatt megalakult két fontos, a térség fejlesztését célzó multilaterális együttműködési platform is. Ezek egyike a Kínával való gazdasági kapcsolatok elmélyítését célzó „17+1” együttműködés (China-CEEC), de emellett nagy potenciált rejt az infrastrukturális fejlesztések tekintetében az ennek mintegy ellenpólusaként 2016-ban intézményesült Három Tenger Kezdeményezés (3SI - Three Seas Initiative) is.
Stratégiai fontosságú, új kutatóközponttal bővül a Budapesti Corvinus Egyetem. Az Eurázsia Központ elsődleges célja, hogy nemzetközi kutatásaival hozzájáruljon a térséggel kapcsolatos gazdasági és politikai döntések megalapozásához, együttműködéseket alakítson ki más hazai és külföldi intézményekkel, továbbá folyamatos tájékoztatást nyújtson a világ legnépesebb és leggyorsabban fejlődő régiójának aktuális híreiről.
A technológiai önellátás elérése lett a központi eleme Kína új ötéves tervének, amelynek végső változatát márciusban hagyja jóvá a kínai parlament. A technológiai függetlenséget különösen a félvezetők piacán szeretné biztosítani Peking, miután Washington a kereskedelmi háború részeként blokkolja a kínai cégek hozzáférését az amerikai chipipar technológiáihoz. Szakértők szerint kétséges, hogy az igen mélyen integrált globális ellátási lánccal jellemezhető félvezetőiparban képes lehet-e bármely ország az önellátásra. Kína a világ legnagyobb chipimportőreként jelenleg évente még mintegy 300 milliárd dollár értékben importál félvezetőket. A SMIC kínai chipgyártó pedig 4-5 éves technológiai lemaradásban van a bérgyártási piacot uraló tajvani cégtől.
Az Egyesült Királyság „elvesztése” feletti hivatalos sopánkodás mögött valójában jó páran inkább lehetőséget látnak a Brexitben, semmint tragédiát: ki ezért, ki azért örül. A föderális Európa hívei úgy érzik, szabad a pálya, a közösködést (az integráció mélyítését) foggal-körömmel akadályozó London immár végleg kikerült a képből. Az önálló – Amerikától egyre függetlenebb – EU szószólói kaján mosollyal figyelik Washington „trójai falovának” távozását, úgy látván, eljött az ő pillanatuk: az Unió politikai-katonai fellépését belülről folyamatosan gáncsoló London nélkül Európa talán végre külön világhatalmi pólussá alakul. Van is az ilyesfajta eszmefuttatásban némi ráció – csak épp a maradék Huszonhetek belső vívódásaival nem számol.
Már közel 10 éve annak, hogy először felmerült az ötlet, hogy kibővítsék a Balti-tenger alatt húzódó földgázvezetéket, amely megduplázná az eddigi kapacitásokat, és később az Északi Áramlat-2 nevet kapta. A projekt fő kivitelezője az orosz Gazprom, de a finanszírozásban bőven részt vállaltak európai vállalatok is, mint amilyen a Shell, az OMV vagy az Engie. Minden a legnagyobb rendben haladt a munkálatokkal, azonban 2019 végén az Egyesült Államok szankciókat lengetett be, és ezzel a csővezeték komoly geopolitikai és energiaellátási küzdelmek csataterévé változott, ahol a tét Európa ellátása földgázzal. Cikkünkben részletesen megvizsgáljuk az Északi Áramlat-2 hátterét, az amerikai szankciókat és azok következményeit, de kitérünk Európa energiafüggőségére, valamint a legújabb fejleményekre és a lehetséges lefutásra is.
Svédország 40 százalékkal növeli katonai kiadásait a következő öt évben, és 60 ezerről 90 ezerre bővíti hadereje létszámát, mivel egyre feszültebb a viszonya Oroszországgal - jelentette be csütörtökön a kormány.
Görögország és Törökország kétoldalú katonai konfliktuskezelési mechanizmust hozott létre a Földközi-tenger keleti medencéjében esetlegesen bekövetkező viták és összetűzések kockázatának csökkentésére - közölte a NATO főtitkára Brüsszelben csütörtökön.
Az amerikai elnökválasztás közeledtével és az izraeli-arab kiegyezéssel ismét előtérbe került Irán kérdése, ráadásul napvilágot látott egy titkosszolgálati jelentés is, melyből kiderül, hogy a perzsa ország merényletet tervez egy amerikai nagykövet ellen. Egyre több elemző aggódik amiatt, hogy Trump egy Irán elleni háborúval próbálja majd menteni a választási esélyeit és amiatt is, hogy ha véletlenül megnyeri a választásokat, 2021-re Amerika hadban fog állni a síita országgal. Bidentől ezzel szemben elnéző és diplomatikus fellépést várnak Iránnal szemben, aki még a Trump által felrúgott atomalkuba is visszaléphet. Az igazság az, hogy jó eséllyel egyik elnök sem akar Iránnal háborúzni, ha netán viszont mégis konfliktus lesz a közel-keleti országgal, ez valószínűleg nem azon múlik majd, hogy éppen ki lesz az amerikai elnök.
Fel kell szállni a vonatra és venni, venni, venni - írta meg határozott véleményét legutóbbi, ügyfeleknek írt levelében Chris Rupkey, az MUFG Bank vezető pénzügyi közgazdásza.
Több irányból fenyegetik jelenleg a globális világrendet, ezért fennáll annak a veszélye, hogy a következő években-évtizedekben megszűnik az eddig ismert liberális világ – mondta szerdán a Budapest Economic Forum konferencián Yoel Sano. A Fitch Solutions politikai és biztonsági kockázatokért felelős vezetője előadásában hosszan sorolta a világ előtt álló kihívásokat, melyekkel folyamatosan meg kell majd küzdeni.
Kijelenthető, hogy az eddig ismert liberális világrend veszélybe került, már az Egyesült Államok és a szövetségesei sem ragaszkodnak ahhoz, hogy fenntartsák – mondta Yoel Sano, a Fitch Solutions politikai és biztonsági kockázatokért felelős szakembere a szerdai Budapest Economic Forum konferencián. A szakember hosszan sorolta azokat a globális kockázatokat, melyek a következő években-évtizedekben veszélybe sodorhatják a világot.
Az elmúlt fél napban ugyanarról a témáról jelent meg cikk a New York Timesban és a Bloombergen, amelyek szerint miután júniusban telefonon beszélt egymással Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő, irányváltás történt az Egyesült Államok Magyarországgal kapcsolatos stratégiájában.
Az elmúlt hetekben elszaporodtak a válsággócpontok a világban: bár problémák korábban is voltak, az amerikai hozamok emelkedése, illetve az általa kiváltott globális tőkeáramlási folyamatok felszínre hozták a sérülékeny feltörekvő piaci országok, kiváltképp Argentína és Törökország gondjait. Emellett Olaszország miatt is kezdhetünk egyre jobban aggódni, ugyanis az újonnan felálló kormány programja nem csak az olasz gazdaság stabilitására, hanem az egész euróövezetre veszélyt jelenthet. Ha ez nem lenne elég, ott vannak még a különböző geopolitikai kockázatok, mint Irán és a közel-keleti helyzet, Észak-Korea, illetve egy globális kereskedelmi háború veszélye. Összeszedtük a legfontosabb válsággócpontokat, amelyekre érdemes lesz odafigyelni.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2022-ben itt is „népszavazást” akartak tartani az elcsatolásról.
A rengések nem szokatlanok Görögországban, de ilyen gyakoriságú és intezitású sorozat ritkán van.
Idén is szárnyalni fognak a lakóingatlanárak.
Egyre többet beszél a Kreml és a Fehér Ház.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Mik a vámok deviza- és részvénypiaci hatásai?
Hol tart az AI-csata?
