Bejelentésekre készül a kormány
Csütörtökön 10 órakor kezdődik a Kormányinfó, a sajtótájékoztatóról a Portfolio tervei szerint élőben tudósít.
Csütörtökön 10 órakor kezdődik a Kormányinfó, a sajtótájékoztatóról a Portfolio tervei szerint élőben tudósít.
A Pimco és a Vanguard amerikai befektetési óriások az elmúlt hónapokban török eszközöket vásároltak, arra számítva, hogy az ország a jövőben is magas kamatlábakat fog fenntartani – írja a Reuters.
Nagy Márton csütörtöki nyilatkozata szerint a kormány három fontos ponton kíván áttörést elérni 2024-ben a gazdaság terén.
Gita Gopinath, az IMF első vezérigazgató-helyettese szerint a trendek egyre kedvezőtlenebbül alakulnak a világgazdaságban. A folyamat azzal fenyeget, hogy elvesznek a Szovjetunió összeomlása óta elért eredmények – számolt be a The Guardian.
Nagyon érdekes döntéseket rejtett el a kormány a kedden késő este megjelent határozatában, amivel a kormány ügyrendjéről szóló határozatát módosítja. Ennek lényege, hogy némiképp változik a kormányzati döntéselőkészítés: a Gazdasági Kabinet hatásköre kiszélesedik és december 7-étől Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter fogja vezetni Varga Mihály pénzügyminiszter helyett. Varga Mihály viszont kapott egy új eszközt a kezébe.
Szombaton tartotta a Fidesz a jubileumi, harmincadik tisztújító kongresszusát, ahol - meglepetés nélkül - Orbán Viktort választották meg a küldöttek a párt elnökének. A miniszterelnök beszédében az elmúlt időszak legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedéseit emelte ki (13. havi nyugdíj, csok plusz, babaváró, minimálbér), de ezúttal elmaradt bármilyen új lépés bejelentése. A jövő évi EP-választásra hangolódva sokat foglalkozott beszédében az Európai Unióval és előrevetítette, hogy ha így megy tovább politikailag az unió, akkor szétcsúszik, ezért szerinte meg kell változtatni belülről. Mindezek mellett a kormányfő szokatlanul sokat beszélt az általa zöld átállásnak nevezett akkumulátorgyártásról, kiemelve, hogy zöld energiát már szinte mindenki tud termelni a világban, a verseny most arról szól, hogy ki képes azt eltárolni. Beszédében egy fontos gazdasági vonatkozású konkrét céldátum is elhangzott mellékesen: Paks 2 10 év múlva lehet kész.
A magyar gazdaságpolitika és a jelenlegi piaci környezet kihívásairól beszélt Oszkó Péter az OXO Holdings vezérigazgatója a Pénzcentrumnak adott interjújában, amelyben kifejtette, hogy a kormányzati gazdaságpolitika az érdemei mellett több hibát is elkövetett, ami miatt a gazdaság már négy negyedéve recesszióban van, valamint az idei évre már nem vár érdemi javulást. Nem tartja meglepőnek, hogy fejlettségben megelőzte Románia Magyarországot.
Nem igaz, hogy a 2010 és 2020 közti évtized lett volna a legsikeresebb időszak a magyar gazdaságban – mondta a Pénzcentrumnak Bod Péter Ákos közgazdász. Az MNB korábbi elnöke szerint belátható időn belül akkor sem tudnánk bevezetni az eurót, ha a szándék meglenne rá. Egy másik volt jegybankelnök, Surányi György pedig arról beszélt, hogy a 2010-es évtized messze nem tekinthető akkora sikertörténetnek a gazdaságban.
Gyenge vagy erős a forint? Attól függ, honnan nézzük. Ha onnan, hogy volt már 430 is, akkor a mostani árfolyam viszonylag barátságosnak tűnik. Ha viszont onnan, hogy hosszú ideig a világ 10 legmagasabb kamattartalmú devizái között volt a forint, és a régiós kamatszint kétszerese védi még most is a hazai devizát, akkor egészen más a helyzet. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a döntéshozók miként kezelik a magyar gazdaság problémáit és csökkentik a kamatot kezelhető szintre úgy, hogy a forint is viszonylag stabil marad.
A háború és a szankciók miatt felértékelődött a kiszámíthatóság, egyre nagyobb fontossággal bír a stabilitás, ezért az ellenállóképesség erősítésére lehetőség az Európai árfolyam-mechanizmus rendszerébe való belépés Varga Mihály szerint – áll a Pénzügyminisztérium közleményében. Ennek célja, hogy az euró bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az árfolyam-ingadozást.
Az Európai Unió Kínához való egyre keményebb hozzáállása több szakértő szerint annak köszönhető, hogy Emmanuel Macron francia államfő aggódik amiatt, hogy az ázsiai nagyhatalom kereskedelmi gyakorlatai veszélyt jelentenek az európai gazdaságra - Írja a Bloomberg.
A növekedési és a stabilitási célok közötti harmónia megteremtése a kormány célja - mondta Nagy Márton a Portfolio-nak adott interjújában. A gazdaságfejlesztési miniszter a közgazdász vándorgyűlésen tartott előadása előtt elmondta, hogy a lakossági kamatstop két lépcsőben kerülhet kivezetésre, az ütemezése pedig a fogyasztás helyreállásától függ. Különadó-bevezetés és -emelés nem lesz, az állami cégeknél keletkező profit viszont elvonásra kerülhet.
Vészesen közeledik az idei Budapest Economic Forum, már egy hónap sincs hátra a Portfolio legfontosabb makrogazdasági-üzleti konferenciájáig. Az eseményen neves hazai és nemzetközi szakértők, közgazdászok, elemzők és cégvezetők segítségével elemezzük a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és kilátásait.
A magyar köznapi szóhasználatban, sőt az üzleti, gazdasági szaknyelvben is indokolatlanul gyakran hangzik el a válság. Itt van két friss élményem: az egyik egy szakmai vita, amelynek a címében szerepelt a válság szó, azt használta a moderátor valamint a kormánytisztséget viselő vitatárs, aki eközben a magyar gazdaság kedvező indikátorait sorolta, magam viszont némi közönségélénkülést okozva arról szóltam, hogy nincs válság. Ez az állítás meg is jelent a tudósításokban. Pedig a mondat folytatódott: recesszió van. Más fórumon ugyanezt a megkülönböztetést alkalmazva erős közönségkritikát kaptam olyanoktól, akik komoly gazdasági bajokat, tényleges társadalmi nehézségeket soroltak fel annak alátámasztásaként, hogy rossz és romló a gazdasági helyzet és a társadalom állapota.
Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök szakmai egyeztetés keretében vitatta meg az elmúlt napok kedvező gazdasági fejleményeit: a Moody's megerősítését a magyar adósbesorolással kapcsolatban, valamint a háromszoros befektetői kereslet mellett zajló sikeres kötvénykibocsátást. Egyetértettek abban, hogy folytatni kell az infláció letörését, valamint a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését - jelentette be csütörtöki közleményében a Pénzügyminisztérium (PM).
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a Moody’s pénteki döntésével foglalkozunk, mely nemcsak, hogy nem változtatott Magyarország besorolásán, de még a kilátásokat sem rontotta le, sőt, meglehetősen pozitív képben láttatta a magyar makrogazdasági folyamatokat. A témáról Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük, aki egy elemzést írt befektetők számára a hitelminősítő döntését követően, és ebben az írásában több szempontból is vitatta a döntéshez csatolt indoklás érvrendszerét. Adásunk második részében arról volt szó, hogy kedden délután derült ki: a magyar kormány egy konzorcium részeként újabb ajánlatot tett a Budapest Airportra, így pedig a kabinet közelebb kerülhetett stratégiai céljához, nevezetesen, hogy újra magyar kézben legyen a fő hazai légikikötő. A témával, valamint általánosságban a légiközlekedési szektorral kapcsolatban Bukta Gábor, a Concorde részvényelemzője volt a vendégünk.
A forint elmúlt hetekben látott gyengülésével foglalkozik Zsiday Viktor, a Citadella alap portfoliókezelője.
Formálódik a 61. Közgazdász-vándorgyűlés programja: a konferencia nyitó plenáris ülésén Matolcsy György jegybankelnök, valamint Varga Mihály magyar és Horváth Mihály szlovák pénzügyminiszter egy kerekasztal-beszélgetés keretében vitatják meg a gazdaságpolitika aktuális kérdéseit - írja közleményében a Magyar Közgazdasági Társaság. A hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciájára – amelynek 2023. szeptember 21–22-én Eger ad otthont – mintegy 700 kárpát-medencei magyar közgazdászt várnak.
Rhee Csang-jong, a Koreai Nemzeti Bank elnöke hétfőn kijelentette, hogy nincs jele annak, hogy az infláció eltérne a központi bank várakozásaitól, és túl korai lenne kamatcsökkentésről tárgyalni - írja a Reuters. Megemlítette, hogy ha az év végére elegendő bizonyíték lesz arra, hogy az infláció közelít a 2%-os célhoz, akkor megfontolhatják a kamatcsökkentést.
Nagy Márton egy hétfői véleménycikkében felvetette, hogy az inflációs célt magasabbra kellene húzni a jelenlegi 2-4 százalékos szintnél. Szerinte felmerül, hogy egy magasabb inflációs cél hozzájárulhatna a reálkamatlábak csökkentéséhez, ami elérhetőbbé tenné a hitelfelvételt, és így ösztönözné a beruházásokat és ezzel a gazdaság bővülését is.
Úgy tűnik, az amerikai elnök szépen sorban megy végig a kereskedelmi partnereken.
Utasszállító repülőgép és egy katonai helikopter ütközött.
A washingtoni Ronald Reagan repülőtéren.
A rendőrök nem találtak robbanószerkezetet.
Hol tart az AI-csata?
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
