gazdaságpolitika

Árrögzítés és keresletélénkítés cserearány-veszteség idején

Árrögzítés és keresletélénkítés cserearány-veszteség idején

A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire adottnak tekintik, hogy a cserearány-veszteséggel együtt jár a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása, ez azonban – különösen a romlás mértékét tekintve – egyáltalán nem magától értetődő. A cserearányromlás elsődlegesen nem a külkereskedelmi mérleget befolyásolja, hanem a megtermelt hazai jövedelem reálértékét (vásárlóerejét) csökkenti, így csak akkor okozhatja a külső egyenleg romlását, ha a gazdaság szereplői együttesen nem képesek – vagy a gazdaságpolitika nem engedi őket – alkalmazkodni a reáljövedelem-veszteséghez. 2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja. Eközben a belföldi felhasználás volumene 11,5%-kal emelkedett, ami a GDP növekedéséhez képest eleve 3,3 százalékpontnyi túlkeresletet jelez, ha azonban az RGDI változásához viszonyítunk, 10,3 százalékpont a diszkrepancia. Ez nem csupán a tényleges túlkereslet mértékét mutatja, hanem azt is, hogy a gazdaság szereplőinek még csak esélyük sem lehetett az alkalmazkodásra: az árrögzítésekkel kombinált kormányzati keresletélénkítés jócskán rátett a külső egyensúlynak az árveszteségből eredő, többé-kevésbé elkerülhetetlen romlására. Előre tekintve pedig az a probléma, hogy a kormányzati intézkedésekkel megemelt belföldi felhasználás reálszintje a bruttó hazai reáljövedeleménél jóval magasabbra került. Ezért csak a termeléstől számottevően elmaradó belföldi felhasználás-változás akadályozhatja meg a külső egyensúly további romlását – változatlan cserearányokat feltételezve. Ez még inkább érvényes, ha tovább romlanak a cserearányok.

Az utolsó pillanatban rántotta félre a kormányt Magyarország a fal előtt? Pénteken ítéletet mondanak rólunk

Az utolsó pillanatban rántotta félre a kormányt Magyarország a fal előtt? Pénteken ítéletet mondanak rólunk

Pénteken megkezdik az idei második felülvizsgálati kört a hitelminősítők, elsőként a Fitch mond véleményt Magyarországról. Az elmúlt hónapok kommentárjai alapján sok jóra nem számíthatunk, elképzelhető, hogy épp ennek szólt a kormány éles gazdaságpolitikai fordulata az utóbbi két hétben. Vagyis könnyen lehet, hogy már sejtenek valamit, és az utolsó pillanatban próbálnak szépíteni a képen.

A rezsicsökkentés csökkentésének három fontos üzenete és a legnagyobb kérdések

A rezsicsökkentés csökkentésének három fontos üzenete és a legnagyobb kérdések

Augusztus elsejétől jelentős változások állnak be a háztartások nagy tömegeinek, ami a rezsiszámlájukat illeti. Az átlagfogyasztásuk felett ugyanis a piaci árat kell majd megfizetniük az áramért és a gázért. Korábbi cikkeinkben már több számítást is végeztünk, és ezúttal - a részletszabályok megjelenéséig - a legfontosabb nyitott kérdéseket szedtük össze. Az ezekre érkező válaszokkal lehet majd megmondani pontosan, hogy az egyes családok mennyivel járnak rosszabbul a mostani állapothoz képest és ezek fényében tudnak olyan döntéseket meghozni, amelyek segítik a fájdalmas alkalmazkodást.

Mi történt a rezsicsökkentéssel? - Magyarország közelebb lép a recesszióhoz

Mi történt a rezsicsökkentéssel? - Magyarország közelebb lép a recesszióhoz

Ha jól megy a gazdaságnak, az államnak érdemes takarékoskodni. Ha jönnek a rossz idők, segíteni kell a vállalatokat és a lakosságot. Ezzel enyhíthetők a problémák akkor, amikor előjönnek. A közgazdaságtan egyik legfontosabb alapigazságát, a John Keynes nevéhez köthető anticiklikus gazdaságpolitika előnyeit azonban a magyarok sosem ismerhetik meg.

Jó reggelt, Magyarország! - Itthon is elérkezett az igazság pillanata

Jó reggelt, Magyarország! - Itthon is elérkezett az igazság pillanata

Egy hét leforgása alatt gyakorlatilag 180 fokos fordulatot vett a magyar gazdaságpolitika. Több olyan ügyet is korrigált a kormány az elmúlt néhány napban, amelyek korábban tabunak számítottak: adóemelés, megszorítás, engedmény Brüsszel felé, rezsicsökkentés módosítása. A külső helyzet látványos és rendkívül gyors romlása fényében ez érthető, és nem is teljesen váratlan. Mostanra derült ki, hogy nem csak a gazdasági kihívásokat kell sürgősen kezelni, hanem a hazai gazdaságpolitika lépéstévesztéseit is korrigálni kell.

Óriási fordulat a forintnál a gazdaságpolitika látványos fordulata után

Óriási fordulat a forintnál a gazdaságpolitika látványos fordulata után

Óriási napon belüli fordulatot láttunk csütörtökön a forint árfolyamában, hiszen reggel még 415 felett is járt az euróval szemben, kora estére viszont már az újabb és újabb erősödési hullámokban 402,5-ig jutott. Mindez amellett következett be, hogy estére még tovább erősödött a dollár az euróval szemben, azaz alapesetben továbbra is ellenszél fújt a forintnál. Mindez jól rávilágít arra, hogy a magyar gazdaságpolitika elmúlt 24 órában mutatott látványos fordulata kellett ahhoz, hogy a forint is óriási fordulatot mutasson be.

24 óra alatt fordult a gazdaságpolitika a rekordgyenge forint miatt

24 óra alatt fordult a gazdaságpolitika a rekordgyenge forint miatt

3 nap alatt 16 egység és a 416-os euró-forint árfolyam. Ez volt az a két szám, ami már áttörte a gazdaságpolitika ingerküszöbét és reagált a kormány és a jegybank, ha nem is összehangoltan, egymásra épülve. 24 óra leforgása alatt lépett ugyanis a Magyar Nemzeti Bank a forint védelme érdekében, majd átpasszolta a labdát a fiskális politikának, amely csütörtök délután vette a lapot. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett Orbán Viktor miniszterelnök is fontos üzeneteket küldött az EU-megállapodás ügyében.

Nagy Márton bemondta: többségi magyar tulajdont az építőipari anyagokban, a biztosítóknál és a kiskereskedelemben!

Nagy Márton bemondta: többségi magyar tulajdont az építőipari anyagokban, a biztosítóknál és a kiskereskedelemben!

Szerda reggel kezdetét vette az ötödik Orbán-kormány miniszterjelöltjeinek bizottsági meghallgatása a Parlamentben. A Gazdasági Bizottságban Szijjártó Péter után Nagy Márton közvetkezik. Már a meghallgatás elején eldőlt: Nagy Mártonnak saját tárcája lesz, három államtitkárral. Egyikük Fónagy János, aki régóta a kormányban dolgozik államtitkárként (most miniszterhelyettes lesz és parlamenti államtitkár), a másik két államtitkár eddig a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott. Nagy Márton szerint a kormány célja a fenntartható gazdasági növekedés, és a fenntartható felzárkózás. Ennek egy sor alapfeltétele van, például az önálló gazdaságpolitika (euró nélkül), az önellátás (élelmiszer és energia területén), és mindezek nyomán elérhető szerinte a 3,5%-os növekedési többlet a magyar gazdaságból az EU-átlaghoz képest. Az sem kizárt, hogy újabb termékek esetében jön árstop, amiket a lehető legtovább fenn kell tartani. Később a miniszterjelölt a Költségvetési Bizottságban beszélt arról, hogy mire építené a fejlesztő államot a kormány és ehhez milyen forrásokat rendelnek. Hangsúlyozta: véget ért az alacsony kamatok korszaka, de közben úgy vélekedett, hogy még messze nincsenek a magyarok túlzottan eladósodva. A bankrendszer konszolidációja bár folyamatos, még mindig nem végleges - fogalmazott Orbán Viktor korábbi gazdaságpolitikai tanácsadója, aki szerint 4-5 nagybank elég lenne idehaza.

A tíz legnagyobb gazdasági kihívás, amivel az új Orbán-kormány a választás után szembesül

A tíz legnagyobb gazdasági kihívás, amivel az új Orbán-kormány a választás után szembesül

Nem sok ideje lesz az ünneplésre a kétharmados parlamenti többséget nyerő, hamarosan felálló ötödik Orbán-kormánynak a vasárnapi választások után, hiszen máris komoly gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie. Kordában kellene tartani az inflációt, stabilizálni a forintárfolyamot, kezelni a költségvetési kockázatokat és helyezkedni a háborús geopolitikai helyzetben. Tíz pontban szedtük össze a kormány előtt álló rövid távú kihívásokat.

Adócsökkentés az alacsony jövedelműeknél, európai minimálbér, euróbevezetés – Kiderültek az ellenzék gazdaságpolitikai tervei

Adócsökkentés az alacsony jövedelműeknél, európai minimálbér, euróbevezetés – Kiderültek az ellenzék gazdaságpolitikai tervei

Igazságosabb szja-rendszert, európai minimálbért és az euró bevezetésének elindítását ígérik az ellenzéki pártok választási győzelmük esetén - derült ki keddi sajtótájékoztatójukon. Egyelőre kevés konkrétum hangzott el a tervezett intézkedésekről, átfogó gazdaságpolitikai programnak túlzás lenne nevezni ezt, de legalább már körvonalazódnak intézkedések.

Hamarosan mécsesekkel fogunk fűteni? - Nem valószínű, de hatalmas változások előtt állunk

Hamarosan mécsesekkel fogunk fűteni? - Nem valószínű, de hatalmas változások előtt állunk

Az idei évben a pandémia világgazdasági folyamatokra gyakorolt hatásának következtében számos új kockázat és kihívás jelent meg mind a nemzetközi, mind a hazai ingatlanpiacon. Hogy melyek a legnagyobb kihívások az ingatlanpiac előtt, mit várhatunk 2022 után a gazdaságpolitikától és hogy a 2020-as sosem látott gazdasági visszaesés utáni extrém felpattanás következtében elszabadult nyersanyag- és energiahordozóárakkal mit lehet kezdeni, arról a Portfolio Property Awards 2021 konferencián beszéltek a szakértők.

Kollégánk Prima Díjat nyert

Kollégánk Prima Díjat nyert

A Prima Primissima Alapítvány közzétette idei Primáit, akik közül kikerülnek az idei Prima Primissima díjasok. Külön öröm számunkra, hogy kollégánk, Madár István a magyar sajtó kategóriában a 2021-es év egyik Primája lett Borbás Mária és Rónai Egon mellett.

Hat pontban összegezte Matolcsy György, mit rontott el a kormány

Hat pontban összegezte Matolcsy György, mit rontott el a kormány

A korábbi kritika után legújabb cikkében arról írt Matolcsy György, hogyan lehetett volna sikeresebb a magyar gazdaságpolitika. Az MNB elnöke szerint ha nincsenek az utóbbi évek gazdaságpolitikai hibái, akkor Magyarország elérhette volna 1936-os fejlettségi csúcsát.

Matolcsy György szerint egyre nagyobb egy erős pénzügyi válság veszélye

Matolcsy György szerint egyre nagyobb egy erős pénzügyi válság veszélye

2021 második felében már kötelező tervezni a 2020-as évtized gazdasági felzárkózásának vízióját, gazdaságpolitikáját, valamint az állami intézmények szerkezetét és együttműködését. Egyre nagyobb egy új és erős pénzügyi válság valószínűsége a világgazdaságban – írta legfrissebb cikkében Matolcsy György a Magyar Nemzetben.

György László: százmilliárdos pályázati programokkal segítjük a vállalkozásokat és fontos újítások jönnek

György László: százmilliárdos pályázati programokkal segítjük a vállalkozásokat és fontos újítások jönnek

Százmilliárdos pályázati támogatási programok indulnak a következő hónapokban a továbbra is patrióta gazdaságpolitika jegyében, amelyek egyúttal a digitalizációs, innovációs és versenyképesség erősítési céloknak is megfelelnek és amelyek forrásai még 2022 első negyedéve előtt a gazdaságba kerülhetnek – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban György László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára rámutatott, hogy idén a rendszerváltás óta legmagasabb gazdasági növekedés várható, amelyben fontos szerepe van az elmúlt egy évben meghozott több mint ezermilliárd forintnyi beruházásösztönző támogatásnak. A következő időszak beruházásaiban pedig fontos szerepe lesz annak a közel 600 milliárd forintnyi GINOP Plusz pályázati forrásnak is, amelyről számos részletet és fontos újítást is megosztott az államtitkár és amelyekben az eligazodást segíti a kormány megújult vállalkozási információs portálja, a Vali is. Jó hír a cégeknek, hogy több ok miatt 45-60 napra rövidülhet a pályázatok elbírálási folyamata, ami után akár napokkal is hozzájuthat a cég az elnyert forrás akár 100 százalékához, és közben egy nagy felnőttképzési támogatási program is indul, amely a gazdaság igényeire rugalmasan reagáló képzési rendszerhez is hozzájárul.

A kilépési stratégiák dilemmái a magas globális eladósodottság tükrében

A kilépési stratégiák dilemmái a magas globális eladósodottság tükrében

A Covid-válságra másképp reagáltak a gazdaságpolitikai döntéshozók, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válságra. Ez segített abban, hogy a világgazdaság visszaesése kisebb legyen, mint akkor volt, azonban az adósságszintek jelentősen megemelkedtek. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy miként terelődik át a figyelem a kilábalás időszakában a kilépési stratégiákra a megemelkedett adósságok közepette. Mindez azért különösen fontos, hogy a Covid-válságból - sarkosan fogalmazva - ne váljon pénzügyi válság.

A fekete hattyú, a szürke orrszarvú és az állatgondozó

A fekete hattyú, a szürke orrszarvú és az állatgondozó

Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy gazdasági válságok jönnek-mennek. A Covid-válság (2020-2021) csak egy a sorban. Nem is olyan régen még a nagy pénzügyi válsággal (2008-2009), illetve az elhúzódó európai adósságválsággal küszködtünk (2011-2012). Az 1990-es évtizedben a rendszerváltás gazdasági sokkja okozott mélyrepülést. A nyolcvanas években is elég sokat prüszkölt a magyar gazdaság, és többször is (1980-ban, 1985-ben és 1988-ban is) elakadt a növekedés – alapvetően az 1970-es évek energiaválságának hazai utórengései miatt. Valószínűleg nem kell sokat várni a következő válságra sem, bár ma még rejtély, hogy az milyen természetű lesz.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Melyik befektetési alapot válasszuk 2025-ben?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.