• Megjelenítés

gazdaságfejlesztés

Magyarország EU-s kizárása: hova mehetnénk tovább?

A luxemburgi külügyminiszter csak pártpolitikusi minőségében nyilatkozott Magyarország EU-s kizárásáról, aki régi támadónk, hiszen "ő volt az első, aki nekiugrott 2010-ben az Orbán-kormánynak" - reagált a friss diplomáciai viharra az EU jövőjéről szóló mai konferencián Prőhle Gergely volt uniós nagykövet. A Millennium Intézet eseményén Balázs Péter volt uniós biztos és külügyminiszter úgy fogalmazott: nem biztos, hogy most is megkapná Magyarország a teljes jogú uniós tagságot, így két másik előadó a teljes jogú tagság és a harmadik országok közötti köztes állapotot takaró kontinentális partnerség státuszt is elemezte Magyarország kapcsán. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök úgy látja: a kormánypárt legfelső vezetését "valamilyen abúzus érhette EU-s témákban" és ezért ilyen ellenséges Brüsszellel szemben, de Martin József Péter, a Corvinus Egyetem oktatója arra mutatott rá, hogy ez a retorika nem szűrődött át a magyar lakosság EU-val kapcsolatos hozzáállásába.

Levágták a régió EU-pénzeit - Elkezdődött a megtorlás?

Az idei évre rögzítetthez képest 7%-kal 133,8 milliárd euróra vágták le a 2017-es uniós költségvetésben a kifizetési főösszeget - erről döntött tegnap az Európai Unió Tanácsa. A jelentős változtatás úgy jött össze, hogy a legszegényebb EU-s régióknak (köztük a magyaroknak) jövőre kifizethető bizonyos felzárkóztatási forrásokat 24%-kal vágták le, közben viszont a menekültválság terheinek kezelésére az ideinél 25%-kal többet fordíthat jövőre Brüsszel.

Brüsszel segíthet Orbánéknak a választás előtt? - Indulhat a pénzszórás

Arra tehet javaslatot holnap, azaz szerdán az Európai Bizottság elnöke, hogy ne kelljen figyelembe venni az oktatási és beruházási kiadásokat az uniós deficit- és adósságszámítási szabályoknál, azaz növelné a rugalmasságot és vele együtt a büntetés nélküli költségvetési lazítás mozgásterét is - súgta meg a részletek kibontása nélkül múlt héten a Politico-nak két vezető EU-forrás. Ezzel teljesen összhangban lévő lazítási csomagot szorgalmazott hét uniós tagállam vezetője múlt pénteken éppen akkor, amikor egyébként is világszerte egyre többen beszélnek a fiskális élénkítés szükségességéről. Ha Juncker valóban ilyen javaslattal áll elő holnap, az akár úgy is tálalható, hogy a brüsszeli bürokraták meghallják a nehézségekkel küzdő európai polgárok szavát, ez pedig a populizmus előretörésével és az EU szétesésével kapcsolatos félelmeket is csillapíthatja. Egy ilyen javaslat egyébként a magyar gazdaságpolitika következő évekbeli mozgásterére is igen lényeges befolyást gyakorolna.

Kevesebb EU-pénzből nagyobb gazdasági fejlődés? - A Dunántúl megcsinálta

A nyugat-dunántúli és közép-dunántúli régiók a saját GDP-jükhöz képest jóval kevesebb EU-támogatást kaptak a 2007-2013-as ciklusban, mint az észak-magyarországi régió, ennek ellenére a dunántúli térségek jelentős gazdasági fejlődést mutattak 7 év alatt, míg az északi régió egyáltalán nem közeledett az EU átlagos fejlettségi szintjéhez képest.

Hatalmas pályázati hullámot indít a kormány az iskolakezdéssel

A héten szerda és péntek között összesen 9 új uniós pályázat társadalmi egyeztetését indította el a kormány 375 milliárd forintos keretösszeggel, így tehát a nyári visszafogott meghirdetési tempó után nagy lendület látszik az iskolakezdéssel. Egy közelmúltbeli jogszabály változás nyomán mindez azt jelenti, hogy 10 napja van hozzászólni az érdeklődőknek a felhívások tervezetéhez a kormány hivatalos pályázati oldalán és csak ezt követően hirdetik meg ténylegesen a pályázatokat.

Tudta? - Magyarország függ a leginkább az EU pénzcsapjától

Bár tavaly év végével az egész régióban véget ért az előző uniós ciklus pénzfelhasználási hajrája, a friss GDP-adatok alapján mégis úgy tűnik, hogy ez Magyarországot sújtja a leginkább. Az elapadó EU-források ilyen erős visszahúzó hatása persze nem véletlen, hiszen a térségi országokon belül egyrészt nálunk volt messze a legnagyobb az EU-támogatások felhasználása, másrészt az eleve alacsony beruházási rátán belül messze a legmagasabb volt az EU-forrásokból megvalósított beruházások aránya. Egy ma közzétett elemzés hosszabb távon is borús kilátásokat vázol nekünk, illetve a régiónak, részben az EU-támogatások csökkenése miatt.

Elköltötted az uniós pénzt? Még évekig a nyakadra járhatnak

Sokan azt gondolják, hogy ha már az uniós projekt megvalósítása befejeződött, akkor hátradőlhetnek, mert már nincs dolguk. Nagyon rosszul gondolják, hiszen a gazdaságfejlesztési projektek esetében a befejezést követő naptól indul a 3-5 éves fenntartási időszak, mely során a Kedvezményezetteknek minden évben jelentést kell benyújtani a vállalt kötelezettségeinek teljesüléséről. Ha ezek nem teljesülnek, akkor az a szerződéstől való elállást vonja maga után, aminek a következménye, hogy az összes folyósított támogatást vissza kell fizetni a Hatóságnak. Ez a súlyos szabályrendszer már közel 1000 céget nyomaszt, de idővel egyre többet érint majd, éppen emiatt foglaltuk össze a fenntartási időszak fontosabb tudnivalóit, illetve, hogy mik azok a vállalások, melyeknek teljesülnie kell, hogy ne ütközzünk a fent említett szankcióba.

Megtudtuk, mire utalt át nekünk 153 milliárdot Brüsszel

Az előző uniós ciklus Társadalmi Megújulás Operatív Programjához (TÁMOP) tartozó projektekre utalta át az Európai Bizottság azt a 153 milliárd forintot, ami rendkívüli mértékben javította idén augusztusban az államháztartás pénzforgalmi egyenlegét - árulta el a Portfolio kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az, hogy a tárca augusztusra vette figyelembe a nagy összegű bevételt, azért érdekes, mert a pénzt Brüsszel valójában már júliusban átutalta Magyarországnak.

Ódzkodnak a pártok Magyarország EU-kilépésétől

Egy szerdai, budapesti gazdasági konferencián a meghívott parlamenti pártok képviselői közül senki sem érvelt amellett, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az EU-ból. A felszólalók egyetértettek, hogy egy ilyen döntés rendkívül komoly károkat okozna a gazdaságnak.

Lepsényi: érezhető a külföldre vándorolt magyarok hazatérése

Szükség van az őszre beígért növekedésösztönző csomagra és ennek a gazdaságfejlesztési programnak a része lehet a járulékok kérdése is - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjúban Lepsényi István. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára egyébként személy szerint egyetért a járulékcsökkentéssel, jelenleg azonban még az elemzői és egyeztető munka zajlik a tárcánál. A munkaerőhiány kezelésével kapcsolatban kifejtette, hogy a távmunkában, a részmunkaidőben, vagyis a rugalmas foglalkoztatásban vannak még tartalékok idehaza. Az államtitkári pozícióba a járműiparból tavaly érkezett szakember azt is elárulta, hogy a hazánkba települő kínai elektromos-busz gyártó cégnek azt javasolta a kormány, hogy gyártsanak elektromos személygépjárműveket.

Ők azok, akiket legálisan lehallgathat a magyar állam

Már mintegy 500 fő szerepel azon a listán, amely az állami pályázatértékelők nyilvános névsorát jelenti és akiket az állam legálisan lehallgathat, megfigyelhet - vettük észre a hivatalos kormányzati pályázati oldalon. A lista még az augusztus 12-i állapotot tartalmazza, így azóta bizonyára jóval többen szerepeknek már rajta. Ahogy nemrég megírtuk, ez főként amiatt lehet így, mert a korábbi tiltás után nyáron azokat is "megkérte" a kormány a névsorba való beregisztrálásra, akiket korábban eltiltott ettől.

Küzd a magyar kormány az agrárpénzek megmaradásáért

Hasznosnak értékelte a minap Franciaországban lezajlott agrárminiszteri egyeztetést az MTI-nek nyilatkozó Fazekas Sándor magyar tárcavezető és egyúttal megismételte a magyar álláspontot, így a jelek szerint nincs egyelőre érdemi fejlemény, inkább a tapogatózás/álláspont-egyeztetés fázisában járnak az agrártárcák vezetői a 2020 utáni uniós költségvetési periódus tervezéséhez közeledve.

Fulladozott a kormány EU-s pénzkifizetése nyáron

Úgy tűnik, hogy augusztus hónapban sem büszkélkedhet a kormány az EU-pénzek kifizetése téren hatalmas összegekkel, hiszen az elmúlt hónaphoz képest csak 77 milliárddal, 390 milliárd forintra nőtt az idei kifizetések volumene - derül ki a Portfolio havi elemzéséből. Ez az összeg, még mindig csak a hét évre járó teljes keretösszegnek a közel 4,5%-át teszi ki, míg az éves kifizetési célnak a 19%-át fedi le. A 390 milliárd forint, még mindig kevés ahhoz, hogy a tervezett 2000 milliárd feletti éves célt elérje a kifizetés volumene, így továbbra is veszélyben van a kormány idei évre tervezett célja.

Elvennék az agrártámogatásokat? - Furcsa harcba kezdett a kormány

Lázár János a ma délutáni Kormányinfo tájékoztatón, Fazekas Sándor pedig egy ma esti minisztériumi közleményben szállt síkra a Magyarországnak is járó uniós agrártámogatások megőrzése, hosszú távú fenntartása mellett, noha ezek ellenkezőjét tudomásunk szerint hivatalosan nem kezdeményezte se az Európai Bizottság, se egyéb nagy EU-tagállam.

MNB az EU-pénzekről: drasztikus esés után csak kis felpattanás jön

A 2015-ös 2794 milliárdról idén 1465 milliárd forintra zuhan az EU-támogatások kifizetési üteme, azaz csaknem lefeleződik, majd jövőre csak mérsékelten, 1678 milliárd forintra emelkedik vissza - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett költségvetési elemző anyagból. Az MNB 2016-os és 2017-es EU-támogatás kifizetési pályája összességében sokkal laposabb annál, mint a kormány eddigi hivatalos előrejelzései és fogadkozásai, így ez abba az irányba mutat: nem hisz abban a kormányzati célban, hogy 2018 végéig sikerül kifizetni a 7 évre szóló uniós keretösszeg döntő részét. Ennél hamarabbi problémája is lehet a kormánynak: egy jogszabályban rögzített idei kifizetési pálya tartós alullövése 3000 ember éves célprémiumát nullázhatja le.

Meglepő húzás a kormánytól: ezermilliárdról indul konzultáció

Miután a 7 éves uniós keretösszeg közel kétharmadát meghirdette már a kormány, most előírta, hogy sok pályázatnál kötelező lesz még a meghirdetés előtt tíznapos szakmai konzultációt tartani. A friss kormánydöntés röviddel azután született, hogy kirobbant a Voldemort-ügyként elhíresült botrány, amely éppen a szakmai észérvek teljes figyelmen kívül hagyásából indult és mostanra már egy fideszes képviselő mentelmi joga került veszélybe. A kormányrendeletnek nem csak ez a pontja tekinthető rendkívül pályázóbarátnak, hanem számos egyéb is. Így például lényeges, hogy mostantól az összes vidékfejlesztési pályázatnál 50%-os támogatói előleget kaphatnak a nyertesek, és a céges pályázók egyik "rémálmát" is kiküszöböli az új jogszabály.

Tízszerezték a szociális szövetkezetek árbevételét az EU-s pályázatok

2012-ről 2013-ra 1223 darabbal nőtt a szociális szövetkezetek száma Magyarországon egy 2013-ban kiírt uniós pályázat hatására, a szövetkezetek együttes árbevétele pedig a 2 éves megvalósítási időszak végére, 2015-re több mint tízszeresére nőtt - derül ki az Opten Kft. céginformációs adataiból.

Mindent megteszünk az EU-s pályázatértékelés felgyorsításáért

A vártnál kevesebb új regisztráció miatt érthető és logikus lépés a régi minisztériumi munkatársak bevonása az állami pályázatértékelői rendszerbe, hiszen nekik sok esetben komoly értékelési tapasztalataik is vannak - fejtette ki meglátását a pályázatértékelési rendszer friss fejleményeiről a Portfolio-nak Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a régi és az új pályázatértékelői kör jól együtt tud majd dolgozni, és azt hangsúlyozta: nem az a lényeg, hogy ki értékeli a pályázatokat, hanem az, hogy végezzék el a feladatot minél gyorsabban, mert cégek ezrei hónapok óta türelmetlenül várják a megállított pályázatértékelés utáni eredményeket. Hangsúlyozta: mindez arra ösztönözi őket, hogy "minden követ megmozgassunk a bent levő pályázatok soron kívüli elbírálása érdekében", és egyúttal óvott attól, hogy a korábbi állami pályázatértékelői kört, illetve a külsős pályázatírói-tanácsadói szakmát általánosan megbélyegezzük egy-egy visszaélés miatt.

Százmilliárdos kkv-fejlesztésbe kezd EU-pénzből a kormány

Több mint 100 milliárd forintnyi EU-pénz sorsáról, felhasználásának alapvető irányairól döntött egyik új határozatában a kormány, amelyekkel az Irinyi Terv iparfejlesztési stratégia előrehaladását igyekszik biztosítani. Az egyik döntése szerint 8 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési EU-támogatást kell elkülöníteni egy kockázati tőkealap felállítására, másik döntése szerint pedig a régi uniós ciklus visszaáramló forrásaiból kell kidolgozni a kkv-k gazdaságfejlesztési programjait. Utóbbi nagyon hajaz arra a kkv-k feltőkésítését, fejlesztését célzó állami programra, amelyet nyár elején Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője már megpendített. Reméljük, a most zajló új Kormányinfo alapján ebben a témában is tisztábban láthatunk:

Értett az NGM-utasításból Szekszárd

Módosította szerdai ülésén Szekszárd közgyűlése a város Integrált Területi Programját (ITP), és a módosítás értelmében az európai uniós források területi felhasználását megalapozó dokumentumba a Modern városok program több fejlesztése is bekerült.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility