A Reuters beszámolója szerint Macron a keddi interjúban azt mondta, Gabriel Attal ügyvezető kormánya most a párizsi olimpia lebonyolítására fókuszál. Az olimpia július 26-tól augusztus 11-ig tart, a francia elnök szerint ezt követően kerülhet sor az új kormányfő kinevezésére.
Augusztus közepéig nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megváltoztassuk a dolgokat, mivel azzal csak rendetlenséget teremtenénk
– mondta az államfő.
Éppen Macron interjúja előtt egy órával jelentették be a baloldali összefogás, az Új Népfront (NFP) pártjai, hogy hosszas huzavona után
sikerült közös miniszterelnök-jelöltet találniuk Lucie Castets személyében,
aki Párizs városának pénzügyi vezetőjeként dolgozik – írja a Politico. Castets ugyanúgy az École national d’administration nevű elit egyetemen végzett, mint Emmanuel Macron, de a szélesebb közvélemény számára ismeretlen.
Az Új Népfront a legtöbb mandátumot (188) szerezte ugyan a nemzetgyűlési választásokon, de így is messze vannak a 289 mandátumot jelentő abszolút többségtől. A voksoláson Macron centrista koalíciója és a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés sem szerzett többséget, és egyelőre nem látszik, milyen többségi koalíció alakulhat ki a Nemzetgyűlésben.
Macront a baloldal által jelölt miniszterelnökről is kérdezték, de az államfő azt mondta:
Nem ez a kérdés. Nem a név a kérdés. A kérdés az, milyen többség jöhet létre a Nemzetgyűlésben.
Macron megkérdőjelezte, hogy a baloldalnak egyáltalán van-e bármilyen többsége, és hangsúlyozta, azt kell tenniük
amit minden európai demokrácia tesz (…), képesnek kell lennünk kompromisszumokat kötni.
Macron ezzel arra utalt, hogy a francia V. Köztársaság 1958 óta tartó történetében eddig még nem volt olyan, hogy egy politikai erő koalícióra kényszerült volna, mivel a tisztán egyéni körzetekre épülő választási rendszer nagy arányban a győztest jutalmazza.
A baloldali pártok erőteljesen bírálták Macront, amiért nem hajlandó kinevezni jelöltjüket. A szövetségben részt vevő zöldek vezetője, Marine Tondalier szerint az elnök „teljesen elrugaszkodott a valóságtól”.
Macron a keddi interjúban azt is megindokolta, miért írta ki a nemzetgyűlési választásokat június 9-én, miután pártja megalázó vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörüléstől.
Tudatosan hoztam meg ezt a döntést, mert a Nemzetgyűlés már nem hasonlított a francia társadalomra... és mert mindenki azt mondta, hogy ősszel bizalmatlansági szavazásra kerül sor a költségvetés során
– mondta Macron. Utóbbival arra utalt, hogy pártja már a 2022-es nemzetgyűlési választásokon sem szerzett többséget, a helyzet pedig azzal fenyegetett, hogy az egyébként egymással kompromisszumképtelen ellenfelei a kormány leváltása érdekében összefognak egymással.
Egy ilyen Macron-ellenes szivárványkoalíció azonban már az új összetételű Nemzetgyűlésben is kibontakozni látszik. Többség híján Macron kormánya a törvényhozás megkerülésével vitte át korábban az elnök nyugdíjreformját, amely 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, és amely nagy tiltakozásokat váltott ki Franciaország-szerte. Kampányában mind az Új Népfront, mind a Nemzeti Tömörülés azt ígérte, hogy visszavonják a macroni intézkedést, és ismét alacsonyabb nyugdíjkorhatárt állapítanak meg.
A baloldal legnagyobb ereje,
a baloldali radikális Engedetlen Franciaország kedden törvényjavaslatot nyújtott be a nyugdíjkorhatár 64-ről 62 évre csökkentéséről.
A jobboldali radikális Nemzeti Tömörülés rögtön jelezte, hogy hajlandók támogatni a javaslatot – írja a Politico.
Az Új Népfrontnak 188, a Nemzeti Tömörülésnek és szövetségeseinek 142 mandátuma van a Nemzetgyűlésben, ami együtt bőven kiadja az abszolút többséget, ami a javaslat keresztülviteléhez kell. Több akadály is van azonban: a törvényhozás nyáron nem ülésezik, a törvény elfogadásához pedig a jobbközép többségű Szenátus jóváhagyására is szükség van.
Időközben a Nemzetgyűlésben Macronnak kisebb győzelmet sikerült aratnia, miután csütörtökön – háromkörös szavazás után – újraválasztották házelnöknek az eddigi elnököt, a Macron-féle Reneszánsz párt által jelölt Yaël Braun-Pivet-t. A régi-új házelnök úgy arathatott győzelmet, hogy a harmadik körben a negyedik legnagyobb erőt jelentő Köztársasági Jobboldal jelöltje visszalépett a javára.
A Köztársasági Jobboldal – amely korábban a Köztársaságiak nevet viselte – hétfőn „törvényhozási paktumot” ajánlott, mondván, bár koalícióra senkivel nem lépnek, kívülről hajlandók támogatni azokat az erőket, amelyek elfogadják az ebben a paktumban foglaltakat. Az ajánlat praktikusan a Macron-tábornak szólt, amelynek politikája a legközelebb áll a jobbközépéhez.
Laurent Wauquiez, a Köztársasági Jobboldal frakcióvezetője elmondta, képviselőcsoportja nem támogatna semmilyen adóemelést vagy a nyugdíjasok juttatásait gyengítő intézkedést, és kedvezően fogadná a biztonság és a közszolgáltatások növelésére irányuló javaslatokat.
Macron egyébként keddi interjújában kiemelte, hogy a migrációval és a biztonsággal kiemelten szeretne foglalkozni, ami egyértelmű üzenet az ezeket a témákat zászlajára tűző jobbközép számára.
A francia politikai helyzetről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
Címlapkép forrása: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin
