• Megjelenítés

gazdaságfejlesztés

Újabb EU-s megabírságot kapunk aszfaltügyben?

Bár az Európai Bizottsággal tavasszal megkötött alkunak része volt az aszfaltkeverő telepek távolságára vonatkozó korlátozás elhagyása az útépítési pályázatokból, egy nagyon hasonló, versenykorlátozónak tűnő szabály mégis visszaszivárgott az új közbeszerzésekbe - hívta fel a figyelmet a 444.hu. Ez és az Európai Bizottság saját sorvezetője alapján a Világgazdaság arra figyelmeztet, hogy újabb, akár több tízmilliárd forintos uniós bírság is lehet a vége az újabb magyar próbálkozásnak, ami egyébként az útépítések jelentős drágítását is lehetővé teszi.

Gyökeres fordulatról döntött nyár közepén a kormány az EU-pályázatoknál

Három hét alatt 850 főről hirtelen 3600 fölé ugrott azok száma, akik elkezdtek beregisztrálni az állami projektértékelői rendszerbe, a hullámszerű érdeklődés mögött azonban nem a megemelt fizetés, hanem egy korábbi kormányzati döntés 180 fokos fordulata húzódik meg - tudta meg a Portfolio. Ezt részben a Miniszterelnökség is elismerte érdeklődésünkre, igaz azt hangsúlyozták, hogy szó sincs a minisztériumi pályázatértékelő munkatársak számára kötelezően előírt regisztrációról, csupán ajánlották nekik a lehetőséget. Így lesz tehát a korábban korruptnak bélyegzett és a jelentkezéstől eltiltott minisztériumi stábból újra EU-s pályázatértékelő amiatt, mert túl kevesen jelentkeztek a rendszerbe máshonnan. A stratégiai váltással érdekes helyzetek alakulhatnak ki és kérdéses, hogy az eredeti célját elérheti-e ez a hibriddé alakuló új rendszer.

Megmenekül a félmilliárdnyi EU-pénz visszafizetésétől a lőszergyár

Mivel a balatonfűzfői lőszergyár beruházás végülis elkészült, így aránytalan a támogatási szerződéstől való elállás és a 450 millió forintnyi kiutalt EU-támogatás visszafizettetése - ezt a határozatot hozta meg a Világgazdaság értesülései szerint a Mil-Exim Kft. fellebbezésére a Miniszterelnökség, amellyel lényegében megsemmisítették a nemzetgazdasági tárca Irányító Hatóságának korábbi szankciós döntését.

Ezekre a változásokra nagyon figyelj, ha uniós pénzt használsz

A közbeszerzési törvény két fontosabb pontjára kell figyelnünk, ha uniós forrásból szeretnénk projektet megvalósítani, mégpedig az értékhatárokra és az eljárások időigényére. Ezen felül figyelembe kell vennünk az új közbeszerzési szabályozásban bekövetkezett változásokat is, melyek közül a legfontosabbak az átláthatóságot növelő újdonságok, az egyszerűsítés és adminisztratív terhek csökkentése, illetve a KKV-k szerepének növelése.

"Akkor leszek nyugodt, ha megszűnnek a pályázatírók Magyarországon"

"Akkor leszek nyugodt, hogy ha a pályázatírói és projektmenedzsment kör, amely lényegében élősködőként 1500 milliárd forintot vett ki a rendszerből, az megszűnik létezni Magyarországon" - fejtette ki személyes véleményét az ATV ma reggeli adásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese arra reagált, hogy a 168 órában újabb cikk jelent meg arról a több százmillió forintos uniós pénzlenyúlási előkészületről, amely ügyet a lap múlt héten robbantott ki. Az újabb cikk további lehallgatási jegyzőkönyvek alapján rámutat, hogy nemcsak belekeverték a nevét a botrányba, hanem igenis az egyik szereplője az ügynek a fideszes Mengyi Roland országgyűlési képviselő.

Továbbra is masszívan megéri az EU-tagságunk

Nagyon úgy tűnik, hogy nincsenek azon miniszterelnökségi állítások mögött megalapozott számítások, amelyek szerint ha minden lényeges tényezőt figyelembe veszünk, akkor összességében anyagilag negatív volt Magyarországnak a 12 éves EU-tagság - vonja le a következtetést EUrológus azokból a válaszokból, amelyeket a tárcától kapott közérdekű adatigénylés keretében.

Ők vihetik el a gigaprojekt uniós pénzeit

Az összesen 420 milliárd forintos megatender befutói között találunk több magyar érdekeltségű mélyépítéssel foglalkozó vállalkozást, de néhány külföldi tulajdonosi hátterű cég is a finisébe jutott - tudta meg a Világgazdaság. A Nemzeti Fejlesztési Programiroda az utolsó körbe régiónként 4-4 befutót kért fel a szükséges dokumentumok benyújtására, annak ellenére, hogy ezzel a kiírással nem ért egyet Brüsszel.

Még mindig a németek fizetik be a legtöbb pénzt az EU közös kasszájába

Továbbra is Németország a közös európai uniós költségvetés első számú nettó befizetője - írta kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap az Európai Bizottság adatai alapján. Az adatbázisból egyébként éppen ma jelentetett meg a Portfolio is egy mélyebb elemzést, amely kizárólag a közös kasszából lehívható strukturális és kohéziós támogatásokra koncentrált és amelyek alapján Magyarország 2015-ben a harmadik helyre csúszott a forráslehívási rangsorban:

Még mindig az államkasszából fizetjük az új uniós nyerteseket

A 2014-2020-as pénzügyi időszakban még mindig a magyar költségvetés terhére fizeti ki a kormány az eddigi új nyerteseket - tájékoztatta a Miniszterelnökség a Magyar Nemzetet. A legfrissebb statisztikák szerint már 387 milliárd forinton áll a kifizetett összeg számlálója ezzel szemben a kezdeti előfinanszírozás és az éves előlegek már folyósított összegei 321 milliárd forintot tesznek ki. Azaz az eddigi összes kifizetés csaknem egészére már érkezett pénz Brüsszelből.

Elmaradt a tripla magyar siker, de ezt ügyesen elfedte a kormány

Az előző két évi uniós csúcs után 2015-ben a harmadik helyre csúszott vissza Magyarország a gazdaság méretéhez képest lehívott brüsszeli EU-támogatások arányában, azaz elmaradt a triplázás - derült ki egy minap frissített uniós adatbázisból. Ebből a lecsúszásból azonban mit sem éreztek idehaza a pályázók, hiszen az itthoni kifizetésekben új rekord született. A kettősség az államháztartáson csapódott le, amelynek extrém mértékű, több mint 1600 milliárd forintos, lyukat kellett átmenetileg megfinanszíroznia, igaz ebből nagyobb bajunk szerencsére nem lesz. Jó tudni viszont, hogy míg itthon heroikusnak éreztük az EU-támogatások lehívásáért folytatott küzdelmet, addig ez egyáltalán nem lógott ki a nemzetközi trendekből és mindenképpen szükséges volt a forrásvesztés elkerülése érdekében.

Belső vizsgálatot indít a Miniszterelnökség a pénzcsapolási kísérlet miatt

A Miniszterelnökség belső vizsgálatot indított a múlt héten kirobbant ügyben, amely több százmillió forintnyi pénz "megcsapolási kísérletét" is tartalmazta - jelezte a Hír Tv-nek Csepreghy Nándor. Az egyik lehallgatott beszélgetés részletben a Miniszterelnökség államtitkárának neve is előkerült, és Csepreghy azt jelezte: áll a vizsgálat elé. A lehallgatott beszélgetések alapján úgy tűnik, hogy anyagi előnyt is elfogadott Mengyi Roland fideszes képviselő, de ő még a múlt héten tagadta érintettségét.

A vízügyi megatender újabb pofont kapott

A Magyar Mérnöki Kamara megtámadott egy nagy állami közbeszerzési eljárást - olvashatjuk a Világgazdaságban. A tervezői megapályázat kiírása jogszabályellenesre sikeredett ugyanis, akár zugmérnökök is elindulhatnak a pályázatokon.

Az EU-források és az önkormányzatok uralják a hazai közbeszerzéseket

A közbeszerzési piac elmúlt 20 évét vizsgálva megfigyelhetjük, hogy 2014-ben volt a legmagasabb a közbeszerzési eljárások száma, míg ha az értékeket nézzük, akkor a 2013-as év volt a rekord - olvashatjuk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Pénzügyi Szemléjében. Az adatok alapján megállapítható, hogy a helyi önkormányzatok jelentős szerepet töltenek be a közbeszerzésekben, illetve, hogy a tavalyi évben az európai uniós forrásokból finanszírozott eljárások súlya visszaesett.

Varga: veszélyes, hogy a cégek csak az uniós ingyenpénzre várnak

"Veszélyesnek tartom, hogy a magyar gazdaságban az elmúlt 12 évben kialakult egy jelentős vállalkozói kör, amely azt nézi, hogyan tud ingyenpénzhez jutni és nem érdekli, hogy alacsonyak a hitelkamatok, olcsó hitelt tudna felvenni a beruházásához. Ez lehetetlen állapot, emiatt fejlesztések maradnak el" - többek között ezt hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjúban Varga Mihály.

Pénzhiány miatt törölhették az M1-M7-es kiszélesítési tervét

Előbb eldöntötte a végleges közútfejlesztések országos listáját a kormány, majd pár napra rá "hozzácsapta" néhány kiemelt budapesti beruházás előkészítését, utóbbiak közül viszont csak az M1 és M7-es autópálya kiszélesítési tervét törölte néhány nappal ezután - ez történt az elmúlt két hétben a 2400 milliárd forintos fejlesztési listával. A furcsa változtatásokat aztán zavaros közleményben magyarázta meg a kormány, amelyből az hámozható ki, hogy lényegében hazai költségvetési források hiánya miatt törölték az M1-M7-es kiszélesítési tervét.

Nagy horderejű döntést hozott júliusban a magyar kormány

Júliusban minimálisra csavarta a kormány az EU-pályázatok meghirdetési sebességét, hiszen mindössze öt új fejhívás jelent meg alig 50 milliárd forintos együttes keretösszeggel - derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji elemzéséből. Ezzel párhuzamosan viszont extrém sebességre pörgette a nyertes pályázatokkal kapcsolatos döntéshozatalt, hiszen adatbázisunk szerint összesen 603 milliárd forintnyi új EU-támogatás odaítéléséről döntött. Ez a Magyarországnak 7 évre járó teljes keretösszeg közel 7%-át jelenti. A nyertes projektek nagy sebességű kihirdetése persze alapvetően szükséges ahhoz, hogy idővel az EU-pénzek kifizetésén keresztül is élénkíteni tudja a kormány a gazdaságot. Utóbbi téren egyelőre elég rosszul áll a kormány: júliusban csak 66 milliárddal 313 milliárd forintra nőtt az idei kifizetések volumene, így a 2000 milliárd feletti éves cél elérése egyre nagyobb veszélyben van.

Több tízmilliárd forintnyi EU-pénzről döntött most a kormány

Újabb támogatói döntések születtek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 4 pályázati felhívásának keretében, több mint 78 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást nyert el 126 projekt - közölte ma a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A beruházások összértéke több mint 105 milliárd forintot tesz ki - tájékoztatott Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

Kötelező EU-pénzt használni a megyei jogú városok fejlesztéséhez

Bár eddig is volt egy erős elvárás a kormány részéről arra, hogy a Modern Városok Programban a megyei jogú városok projektjeit lehetőleg EU-pénzből finanszírozzák, de most egy friss kormányhatározat lényegében kötelezővé teszi az uniós források bevonását ott, ahol csak lehetséges. Ezzel párhuzamosan módosítani kell az Integrált Területi Programokat. A Modern Városok Program lényegéről, méretéről és céljairól Csepreghy Nándorral, a Miniszterelnökség helyettes vezetőjével készítettünk a közelmúltban interjút:

Szép csendben 160 milliárdot átutaltak Brüsszelből Magyarországra

A július eleji 89,6%-ról mostanra 91,6%-ra ugrott a Magyarországnak 7 évre járó brüsszeli források kifizetési számlálója, ami azt jelenti, hogy szép csendben mintegy 158 milliárd forintnyi, 2007-2013-as uniós támogatás érkezett meg a Magyar Államkincstár számláira - figyelt fel a fejleményre a Portfolio. A jelek szerint a háttérben jól halad a vitás ügyek rendezése Magyarország és az Európai Bizottság között az előző uniós ciklus támogatási számlái terén, és az országnak járó összes keretből már "csak" 660 milliárd forintra várunk. Ennek döntő része valószínűleg továbbra is az aszfaltügyhöz köthető, igaz nagy részét egy brüsszeli szabály miatt egyelőre nem is lehet kifizetni.

800 településen jöhet majd a fagykár-hitel a KAVOSZ-tól

A jégkárt szenvedett Agrár Széchenyi Kártyával rendelkező 900 agrárvállalkozás 6 milliárd forint teljesen ingyenes, 3 éves lejáratú hiteltámogatást kapott, a KAVOSZ-nál most már a fagykárra kidolgozott hasonló konstrukción dolgoznak - mondta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója az M1 aktuális csatorna kedden reggeli adásában.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility