Mától pályázható három infokommunikációs fejlesztéseket támogató kombinált hitelprogram, összesen 57,5 milliárd forint értékben. A felhívások keretében a digitális fejlesztést támogatják, melyre mikro-, kis- és középvállalkozások nyújthatják be kérelmeiket.
A megyei jogú városok után fejlesztési programot dolgoz ki a kormány a kisebb települések számára is - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Királyhegyesen.
A történelmi csúcsot jelentő decemberi 693 milliárd után januárban "csak" 88 milliárdot, februárban pedig "csak" 63 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a hatóságok a nyertes pályázóknak - derül ki szokásos havi elemzésünkből. Ezzel párhuzamosan viszont nagyon felpörgött az új pályázatok meghirdetése: a januári 16 után februárban 35 új felhívás jelent meg. Összesítésünk szerint így már a 7 évre szóló uniós keretösszeg 90 százalékára kiírták a pályázatokat, illetve 50 százalékára már kihirdették a nyerteseket. Ezek alapján nagyon valószínű, hogy mindkét konkrét célját teljesíteni tudja a kormány: idén március végéig a pályázatok 100 százalékát meghirdeti, jövő tavasz végéig pedig a 7 éves keretre az összes nyertest bejelenti.
Csütörtökről péntekre 616 millió euróval, azaz mintegy 190 milliárd forinttal ugrott azoknak a támogatásoknak az összege, amelyeket az Európai Bizottság már kifizetett Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyik napról a másikra a duplájára nőtt a nekünk folyósított EU-pénzek volumene, azaz valóban azt történik, amit megírtunk: a megállapodás és háttéralku után tágra nyíltak a brüsszeli pénzcsapok.
A decemberi nagyobb tétel után idén januárban és februárban is folyósított Magyarországnak EU-támogatást az Európai Bizottság, így tavaly nyár óta összesen már 730 millió eurós, kb. 230 milliárd forintos kifizetésnél járunk - írja a Világgazdaság a Miniszterelnökségtől kapott adatokra hivatkozva. A cikk arról nem ír, hogy ezek a pénzek azért jöhetnek, mert elhárult a horizontális felfüggesztés veszélye és a Portfolio biztos információi szerint közben van egy olyan háttéralku is, aminek köszönhetően meg tudta őrizni a magyar kormány a bőkezű szállítói előleg rendszert is - igaz a magyar államháztartás viseli ennek átmeneti terhét.
Eredetileg 62,7 milliárd forintos kerettel nyílt meg a középületek épületenergetikai felújítására szánt uniós pályázat, aztán novemberben jócskán megemelték ezt, ma pedig indoklás nélkül még tovább srófolták a pályázat keretét, így már 145,7 milliárddal tervezhetnek az érintettek. Szép csendben tehát több mint duplájára emelték az elkölthető keretet az eredetihez képest, amelyet kormányhivatalok, minisztériumok, városházák, kormányzati épületek, illetve a bírósági és ügyészségi épületek energetikai korszerűsítésére lehet költeni. Esélyes, hogy a keretemelésre szánt pénzt eredetileg a lakosságnak szánták, de a háztartások végül csak hitelt kaphatnak az épületenergetikai felújításokra, amelynek pályázata éppen múlt pénteken jelent meg.
A területfejlesztési program keretében újabb két, a helyi gazdaságfejlesztést és városrehabilitációs fejlesztéseket támogató pályázati felhívás jelent meg összesen 12,4 milliárd forintos keretösszeggel - jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Emellett megjelent az 5 milliárdos keretösszegű tranzitfoglalkoztatási programokat támogató felhívás, illetve négy nyitott településfejlesztési felhívás összege emelkedett, így összesen a hét felhívás keretösszege 44,5 milliárd forintot tesz ki.
Bár Németország sok pénzt fizet be az Európai Unió közös kasszájába, de gazdasági értelemben mégis nettó haszonélvezője az egész rendszernek, mert rengeteg megrendelést kap például az EU-pénzt elnyerő lengyel gazdasági szereplőktől - ezt a meglepően őszinte kijelentést tette a témáért felelős német uniós biztos a Handelsblatt mai interjújában. Günter Öttinger "vallomása" nem világmegrengető üzenet, de ritkán beszél uniós vezető döntéshozó a nyilvánosság előtt a magyar kormány által is feszegetett témáról, amiről a régióban háttértanulmányok is készültek már. Utóbbiak hitelességét most Öttinger vallomása jelentősen felerősítheti és egyúttal ütőkártyát adhat a térségi kormányok kezébe az EU elleni támadásokhoz, illetve a mostani támogatási rendszer fenntartásához is.
A jelek szerint túl szigorúra és bonyolultra sikeredett a csak bő három hete megszületett, az EU-s projektek költségnövekményét szabályozó kormányrendelet, mert egy pénteki módosítással máris jócskán átírta azt a kormány. Ráadásul a változtatások szokatlanul sürgősen, már pénteken, azaz február 24-én este 9 órától hatályba is léptek.
Szokatlanul őszinte és egyúttal erős kijelentést tett ma délelőtt a belga parlamentben Jean-Claude Juncker, amikor azt mondta: "nagyon borsos" árat fognak fizetni a britek az EU-ból való kilépésért. Az Európai Bizottság elnöke ezzel megerősítette azt, amit a brit The Telegraph már pár órával korábban megírt saját értesülései alapján: akkor is kifizetteti Brüsszel a britek éves EU-s "tagdíját" egészen 2023-ig, ha már 2019-ben kilépnének az EU-ból. Ez azt jelentené: biztosan lenne egy 60 milliárd euró körüli kilépési számlájuk, de ez egyúttal rendkívül jó hír lenne Magyarországnak: függetlenül attól, hogy mikor lenne a Brexit, az utolsó eurócentet is megkapnánk a 2014-2020-as uniós büdzséből. Így tehát elhárulna a forrásvesztés kockázata, ami miatt most rohan az EU-s pályázatok meghirdetésével a magyar kormány.
A paksi beruházás előtt tornyosuló utolsó uniós akadály elhárítását, és az EU-támogatások folyósítása terén meglévő viták elsimítását célozzák főként Lázár János mai brüsszeli tárgyalásai, amelyekről már a múlt csütörtöki Kormányinfón is szót ejtett.
Megszületett az eredménye egy tavaly szeptemberben kiírt, helyi közösségek fejlesztését segítő uniós pályázatnak, így a 14 milliárd forintos keretet 569 civil és egyházi szervezet között osztják ki.
Az idén két nagy feladat áll az ország előtt az uniós források felhasználása területén, el kell végezni az előző fejlesztési időszak pénzügyi zárását, és lépéseket kell tenni az új lehetőségek felhasználása érdekében - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az érdekképviseletekkel az uniós forrásokról folytatott hétfői budapesti egyeztetésen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában.
Három gazdaságfejlesztési pályázat keretében közel 4,2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós forrást nyert el 207 fejlesztés - jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Összesen 205 kkv nyert el 1,5 milliárdot, míg 2 nemzeti park 2,7 milliárdos összegnek örülhet.
Összesen 547 milliárd forint értékű fejlesztési forrás érkezik meg hamarosan a megyékhez a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében - jelentette be Rákossy Balázs. A Döntés-Előkészítő Bizottságok pénteken kezdik meg a bírálati munkát és több mint 4590 darab pályázatról hoznak döntést. Már márciusban sor kerül a támogatói döntések kihirdetésére és áprilisban pedig a szerződéseket kötik meg a nyertesekkel.
A vállalkozások, nonprofit szervezetek és költségvetési szervek bő egy hónap múlva 4 milliárd forint értékben munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatására pályázhatnak - jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár. Az igényelhető támogatás 8-100 millió Ft, amelyet fordíthatnak a munkahelyi bölcsőde helyszínének kialakítására, az ellátáshoz, gondozáshoz szükséges eszközök beszerzésére, a személyi feltételek megteremtésére.
A 2007-2013-as uniós ciklusban kifizetett, visszatérítendő uniós forrásokból 25 milliárd forintnyi részt a Kecskemét Fejlődéséért Alap javára kell átcsatornázni - derült ki egy minap megjelent kormányhatározatból. Az éppen 25 milliárd forintos Alap neve már felbukkant abban a megállapodásban, amelyet Orbán Viktor kormányfő egy éve kötött a kecskeméti polgármesterrel a Modern Városok Program keretében és most ezt töltötték fel tartalommal, illetve pénzzel.
Pénteken délután egy félmondattal egészítették ki a 100 milliárd forintos élelmiszeripari uniós pályázat szabályrendszerét, de ez elég lényeges félmondatnak tűnik.
Aprónak tűnő, de tartalmában mégis jelentős változások léptek hatályba szombattól az EU-támogatások elosztási szabályrendszerében, amelyek a korábbi magyar engedményekkel együtt elhozhatják a várt áttörést: teljesen megnyílhatnak végre az EU pénzcsapjai Brüsszelben. Jó hír, hogy ehhez a jelek szerint (egyelőre) nem kellett feladni a vállalkozói projektek megindítását nagyban segítő szállítói előleg rendszert, igaz az állami nyerteseknél kicsit vissza kellett nyesni ennek bőkezű szabályaiból.
A Széchenyi Kártya Program fennállásának legeredményesebb évét zárta 2016-ban, amikor az elmúlt 15 év legmagasabb hitelkihelyezése valósult meg mintegy 180 milliárd forint értékben - mondta Krisán László, a programot koordináló Kavosz Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.
A Bankmonitor videósorozata, a Pénzügyi fröccs az elmúlt hét érdekes történéseit, híreit dolgozza fel. Tarts velünk...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
