gazdaságfejlesztés

Az elmaradt régiókra koncentrálunk a 2020 utáni felzárkóztatási pénzosztásnál

374 milliárd euró értékű, az európai beruházások fő forrása, és célja a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentése Európában: ez a Bizottság által május 29-én bejelentett, a 2021 és 2027 közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új kohéziós politika. Alapjául az a május 2-án előterjesztett európai bizottsági javaslat szolgál, mely a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan gyakorlatias, modern és hosszú távú költségvetés elfogadását szorgalmazza a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára.

Hivatalos: tényleg negyedével vágná Brüsszel a fejlesztési pénzeinket

Az éjjel már megszellőztetett információ igaznak bizonyult, miszerint a 2020 utáni uniós ciklusban a maximális 24%-kal vágná a Magyarországnak szánt felzárkóztatási (kohéziós) források volumenét az Európai Bizottság a 2018-as összevethető árak alapján. Ez tehát jelentős vágás, ami jórészt azzal függ össze, hogy a forráselosztás képletét kicsit átalakítja Brüsszel és bejönnek olyan tényezők, amelyek alapján Magyarország relatív hátrányba kerül más országokkal, főként a déli államokkal szemben. Utóbbiaknál a gazdasági felzárkózás nem volt olyan gyors a válság után, mint a mi térségünkben és rosszabbul állnak a fiatalkori munkanélküliség területén, de közben több menekültet fogadtak be.

Gyuricza: működésképtelen lenne a magyar mezőgazdaság EU-támogatások nélkül

Jelenleg a magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben, ami nélkül működésképtelen lenne - jelentette ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a 25. debreceni jubileumi búzatanácskozáson. Ez a megállapítás teljesen ellent mond azoknak a korábbi kormányzati nyilatkozatoknak, amelyek szerint a magyar gazdaság EU-pénzek nélkül is megáll a lábán és agrárország vagyunk.

Kiszivárgott: jelentősen csökken Magyarország uniós támogatása (2.)

Kiszivárgott: jelentősen csökken Magyarország uniós támogatása (2.)

Az uniós kohéziós támogatási forrásaik 23-24%-os visszaesésével számolhatnak a következő költségvetési ciklusban a kelet-közép-európai országok - írja a Financial Times egy ma megjelenő bizottsági javaslat alapján. A pénz egy részét a déli tagországok felé csoportosítaná át az EU, másrészt maga a kassza mérete is szűkülne.

Magyarország nem sietne a 2020 utáni EU-s költségvetés elfogadásával

Demokratikusabb lenne, ha a 2020 utáni új uniós 7 éves keretköltségvetésről már az új, egy év múlva megválasztandó Európai Parlamenttel folynának a tárgyalások, amelynek esetleg más elképzelései lesznek Európa jövőjéről, mint a jelenleginek - többek között ezt hangsúlyozta a téma kapcsán tartott mai brüsszeli sajtótájékoztatóján Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség újonnan kinevezett uniós ügyekért felelős államtitkára.

A kis cégeknek is érdemes tőzsdére menni: még soha nem volt ilyen egyszerű

A tőkepiac élénkülését, új bevezetések megjelenését és a generációváltás problémájának megoldását egyszerre várják a Budapesti Értéktőzsde Kijelölt Tanácsadói státuszát elnyerő cégek vezetői. Virág Ferenc, a Random Capital és Jutasi Zoltán, a Navigator Investments vezérigazgatói elsőként a Portfolio-nak nyilatkoztak együttműködésükről.

Tényleg kiverte a biztosítékot Brüsszel fájdalmas terve: a tagállamok kétharmada fúj rá

A tagállamok mintegy kétharmada, 16-17 tagállam Európa-ügyi illetékese jelezte a hétfői első vitán, hogy nem ért egyet a kohéziós, illetve az agrárkassza 2020 utáni időszakra javasolt vágásával és különösen annak - többségük szerint - aránytalanul nagy mértékével - foglalja össze a hétfői többórás vita egyik fő érdekességét a Bruxinfo. Aznap a lengyel és a magyar kormányfő Varsóban azt hangoztatta, hogy elfogadhatatlan az agrárkassza vágása a következő uniós büdzsében, és közben Brüsszelben az EU-pénzek jogállamisághoz való kötését is élesen bírálta a két ország illetékese. Amint az várható volt, tényleg éles viták látszanak már most a 2020 utáni EU-s költségvetésről, noha a forráselosztásra vonatkozó részletes tervek csak a következő egy hónap során válnak ismertté.

Gulyás: havonta lesz majd EU-s ügyekben kormányülés

A kormány az eddigieknél nagyobb szerepet szán az uniós ügyeknek, ezét havonta tart majd tematikus, európai uniós kormányülést az új kormány - jelezte ma az Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség leendő vezetője.

Ingyenes wifi épülhet a magyar településeken: holnap startol az uniós pályázat

Holnap, azaz május 15-én délután 1 órakor teszi közzé az Európai Bizottság annak a pályázatnak az első felhívását, melynek keretében az európai települések uniós finanszírozásban részesülhetnek ingyenes wifi-hotspotok (vezeték nélküli internet-hozzáférést biztosító pontok) létesítésére - hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság hírlevele.

Most lett volna Merkel nagy napja, de nem élt vele - Esésre felkészülni!

Ott lett volna a most csütörtöki díjátadó ünnepségen a nagy lehetőség, hogy Angela Merkel német kancellár végre nyilvánosan határozottan elköteleződjön az Emmanuel Macron francia elnök által szorgalmazott uniós reformlépések támogatása mellett, de mégsem tette, ez pedig újra az euró esését hozhatja a következő hónapokban - mutat rá elemzésében a Commerzbank.

Két nagy döntést jelentett be az Orbán-kormány új minisztere

Az európai uniós pénzek felhasználásának a koordinációja a Palkovics László vezette innovációs tárcához kerül a Miniszterelnökségtől, illetve az egyik kormánykabinet neve megváltozik - többek között ezekről beszélt a Figyelőnek adott interjúban Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség új vezetője. A Portfolio más forrásból szintén úgy tudja, hogy a Miniszterelnökségről elkerül az uniós pénzek felhasználásának koordinálása, de közben az uniós ügyekben a stratégiaalkotás és a kapcsolattartás az EU intézményeivel továbbra is a tárcánál marad.

A magyar kormány leállt, de a milliárdok tovább ömlöttek (2.)

Bár az áprilisi választások miatt leállt idehaza a kormányzati munka, a fejlesztéspolitikai intézményrendszer rendületlenül ontotta magából az uniós pályázati döntéseket és főként a kifizetéseket - derül ki szokásos havi összefoglalónkból. Adataink szerint közel 2000 új pályázati nyertes örülhetett - jórészt a választások előtti napokban - 90 milliárd forintnyi új támogatásnak, és a hónap során 110-ről 178 milliárd forintra gyorsult a kifizetések összege. Ezzel a 7 évre szóló keret kifizetése már átlépte a bűvös 50%-ot.

Brüsszeli figyelmeztetés: gyanús, ha ellenezzük az EU-pénzek feltételekhez kötését

Kizárólag teljesen egyértelmű helyzetben alkalmazná az Európai Bizottság azt a tervezett mechanizmust, amelyet az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető tagállamok támogatásának felfüggesztésére dolgozott ki - hangsúlyozta az uniós igazságügyi biztos a Politico brüsszeli hírportálnak. A nyugtatásnak szánt üzenet azért jöhetett, mert a régiós országok leginkább azért aggódnak, hogy egy ilyen jogállamisági mechanizmusba szubjektív elemek is keveredhetnek. Közben azért egy-két fenyegető jellegű üzenetet is elmondott az uniós biztos.

Átírták a keretösszegét sok gazdaságfejlesztési uniós pályázatnak

Átírták a keretösszegét sok gazdaságfejlesztési uniós pályázatnak

A korábban közzétett, de nehezen áttekinthető, jogszabálymódosítás után tegnap sorozatosan jelentek meg azok a közlemények a hivatalos pályázati oldalon, amelyek külön rögzítették, hogy mennyiről mennyire változott az egyes uniós gazdaságfejlesztési pályázatok keretösszege. Ezek közül számos esetben már lezárult pályázatokról van szó, így a keretösszegek "csak" utólag igazodtak a benyújtott, illetve elfogadott támogatási igényekhez, illetve több pályázat esetén különböző szabályok is módosultak most.

Fikció, zsarolás - Szijjártó reagált a brüsszeli tervekre

Egyelőre fikciónak kell tekinteni az uniós támogatások jogállamisághoz kötését, a szubjektív kritériumok bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, újságíróknak nyilatkozva.

Tényleg meghátrált Brüsszel, de még így is fájhat Magyarországnak a kasszavágás

A mostani 86% után legalább 80%-os lesz a súlya 2021 után az egy főre jutó gazdasági fejlettségi mutatóknak abban, hogy a tagállami felzárkóztatási források mérete mekkora legyen, azaz letett arról a tervéről az Európai Bizottság, hogy a forráselosztási képlet drasztikus átsúlyozásával a dél-európai országokat részesítse előnyben a mi régiónk kárára - mutat rá a Bruxinfo a tegnapi brüsszeli bejelentések összefoglalójában. A képlet mérsékelt átalakítása megnyugtató fejlemény Magyarország számára, de egyúttal azt is jelenti, hogy a tegnap összevethető árakkal kalkulált 11%-os kohéziós forráscsökkenésnél kicsit akár nagyobb vágást is elszenvedhet 2021-től Magyarország.

Hivatalos: több százmilliárd forintot bukhatunk az új brüsszeli tervvel

A Magyarország számára is fontos felzárkóztatási támogatások 11%-kal, az agrárkasszán belül lényeges közvetlen kifizetések pedig 17,7%-kal zuhanhatnak a 2020 utáni uniós költségvetésben a mostanihoz képest az összevethető 2018-as árak alapján - derül ki az Európai Bizottság ma közzétett javaslatából a Portfolio számításai alapján. Ezek kifejezetten kedvezőtlen számok, igaz a forráselosztás részletszabályait majd csak néhány hét múlva ismerjük meg, ráadásul még csak a mai bejelentés után indul meg a tagállamok közötti nagy csata a forráselosztásról. A feszítő költségvetési keretek és a nagy tagállamok szándékai mellett azonban szinte esélytelennek tűnik a mostani uniós ciklushoz hasonló forrástömeget elhozni 2020 után Brüsszelből.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.