Öt magyar cég egyenként 50 ezer eurós támogatást nyert el egy EU-s kkv-támogatási program első szakaszában, amellyel az Európai Bizottság a kiválasztott cégek projektjeikkel kapcsolatos üzleti terveinek kidolgozásában kíván segítséget nyújtani - olvasható a Bizottság közleményében. Összesen 2149 pályázat érkezett, amelyből 242-nek ítéltek oda támogatást. A következő pályázati fordulóra 2018. szeptember 5-én kerül sor.
Jobban jön ki Magyarország, ha a 10 százalékos, azaz bő 100 milliárd forintos átalánybüntetést választja, mintha egyenként átvizsgálná a 2014-2020-as uniós ciklus összes eddigi közbeszerzését, mert utóbbi alapján akár sokkal nagyobb pénzügyi büntetés is kijöhetne - véli a 24.hu kormányközeli forrása abban a döntési helyzetben, ami először mutatja meg látványosan, hogy mennyiben szigorodott a mostani uniós ciklusban a brüsszeli pénzek lehívási szabályrendszere az előző ciklushoz képest. Ez a bő 100 milliárd forintos büntetés ugyanis már véglegesnek mondható, nem lehet benyújtani a problémásnak talált fejlesztési számlák helyett más számlákat, hogy le tudjuk hívni a pénzt a brüsszeli kasszából. Cserébe viszont (annyira) nem "bolygatnák" az itthoni fejlesztések körüli rendszerszintű problémákat, igaz a feltárt hibákat ki kell javítani, hogy a jövőben az újabb Brüsszelbe benyújtandó számláknál már ne legyen pénzügyi büntetés.
Mostanában egyre fontosabb az életminőség szempontjából a környezetvédelmi, a szociális infrastruktúrával és a kormányzás minőségével összefüggő beruházások intenzitása és ha ilyen szempontokat vizsgálunk, akkor Magyarország egészen élhető helynek tűnik a JPMorgan befektetési bank által követett 13 feltörekvő piac között. Ebben egyébként az Európai Uniónak, az általa megkövetelt sztenderdeknek és az uniós forrásfelhasználás szabályrendszerének is lényeges szerepe van a bank minapi összefoglalója szerint.
A magyar kormány az elmúlt nyolc év során komoly reformokat hajtott végre, amelyek pozitív hatásai már láthatók, azért Magyarország nem támogatja a kohéziós alapokból való magyar részesedés csökkentését - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Luxembourgban, az MTI-nek telefonon nyilatkozva csütörtökön.
Óva intett az európai uniós agrártámogatások jövőbeli csökkentésétől hétfőn számos EU-tagállam szakminisztere, mondván, hogy fenn kell tartani a közös agrárpolitikára (KAP) fordítható források szintjét a 2021-től 2027-ig tartó költségvetési ciklusban.
Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.
Rég nem látott lehetőséget kínálnak a következő évek a középvállalkozások fejlesztésére, a nano-, mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésére, ehhez pedig a piacok és az állam közös fellépése tudja kialakítani a versenyképesség erősítéséhez szükséges kereteket - mondta a Magyar Időknek Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. A lap csütörtöki számában Krisán kiemelte: a cégmérethez illeszkedő finanszírozás jelenti most a szektor egyik legnagyobb kihívását.
Közel 50%-kal 42,3 milliárd euróra javasolja megemelni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretösszegét a mostani ciklusról 2021-2027 közöttre az Európai Bizottság és a szerkezetét is jelentősen átalakítja majd - derült ki a mai bejelentésekből. Három fő cél mentén írják majd ki közvetlenül Brüsszelben ezeket a pályázatokat: európai közlekedési, energetikai és digitális infrastrukturális hálózatok fejlesztésére lehet majd pénzt szerezni. Ezzel párhuzamosan a Bizottság ma egy másik, 9,2 milliárd eurós keretösszegű Digitális Európa programra is javaslatot tett a 2021-2027-es költségvetésben.
Mindezeken felül a testület ma 15,2 milliárd eurós kerettel az InvestEU program létrehozását is bejelentette, amely "egy fedél alá hozza" majd az uniós költségvetésből hitelek és garanciák formájában nyújtott finanszírozást és egybefogja a jelenleg elérhető finanszírozási programok sokaságát, valamint kibővíti az európai beruházási terv modelljét is. A Bizottság 16 milliárd eurós keretösszeggel egy új űrprogramot is bejelentett, hogy az EU vezető szerepét meg lehessen erősíteni.
Mind a 2017-ben tett új bejelentések számában (27 darab, ebből 26 magánbejelentés), mind a tavaly lezárt vizsgálatok számában (17 darab), mind a 2010-2017 közötti OLAF-ajánlások teljes számában a második, illetve negyedik helyen végzett Magyarország az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által ma közzétett 2017-es jelentése alapján. Egy rangsorban viszont toronymagasan az élen végzett Magyarország: nálunk javasolta a legtöbb pénzügyi büntetést az OLAF a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában. Az Európai Bizottság a 2020 utáni költségvetésben jelentősen több pénzt szán a csalások kiszűrésére:
Közleményt adott ki ma reggel a Földművelésügyiről Agrárminisztériumra átkeresztelt tárca egyrészt arról, hogy elfogadhatatlannak tartja az Európai Bizottság által múlt héten megjelent részletszabályok alapján a 2020 utáni agrár- és vidékfejlesztési támogatások megvágását (számításaink szerint reál értelemben 24%-kal), másrészt arról, hogy a tárca államtitkára milyen üzeneteket mondott el az uniós mezőgazdasági miniszterek szófiai tanácskozása keretében. Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára többek között amellett érvel, hogy a Közös Agrárpolitikára vonatkozó új terv lényegesen tovább bonyolítaná a már most is bonyolult agrártámogatási rendszert, így több adminisztratív terhet is róna a gazdákra.
"Olaszország Európa közepe, megérdemli a bizalmat és a tiszteletet. Az ország nagyon sokat tett Európa egységének megteremtéséért" - ezekkel az elismerő szavakkal kezdte a Brussels Economic Forum mai nyitóelőadását Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke ezzel a minap felállt új olasz kormánynak és a 60 millió olasznak is üzent, akiket egyébként éppen az egyik uniós biztos sértett meg múlt héten egy üzenetével, majd rögtön bocsánatot is kért. Az uniós gazdasági és pénzügyi szabályok radikális átalakítását is céljául tűző új olasz kormánynak szóló üzeneteken felül Juncker az eurózóna és az Európai Unió integrációja mélyítésével kapcsolatban is megosztotta gondolatait, majd volt uniós biztosként Kristalina Georgieva, a Világbank vezérigazgatója adott helyzetértékelést a világ legnagyobb konvergenciatámogató rendszeréről, az Európai Unióról. Az eseményről szóló további beszámolóink:
Az Európai Bizottság terve szerint a 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban Magyarország a jelenleginél 24 százalékkal kevesebb forrást kapna, ugyanakkor a következő időszak tárgyalási fordulóin ez az arány jelentősen változhat - írta keddi számában a Magyar Idők.
Egy tavaly őszi ellenőrzés alapján arra a következtetésre jutott az Európai Bizottság, hogy súlyos hibákkal működik a magyarországi uniós támogatások közbeszerzési ellenőrzése és ezért 10%-os átalánykorrekciót javasol a testület, ami 100-150 milliárd forintnyi EU-pénz megvonását jelentené - írja a 24.hu brüsszeli információkra hivatkozva. A Portfolio információi ettől árnyaltabb képre utalnak és más területen is lehet probléma, de valóban benne van a levegőben ekkora mértékű uniós forrásvesztésünk a 2014-2020-as ciklusra.
Kína és a 16 kelet-közép-európai (KKE) ország közötti kereskedelmi fogalom tavaly 68 milliárd dollárt tett ki, ami 15,9 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.
A magyarországi felzárkóztatási források 24%-os vágásával egyező vágás adódik az agrár- és vidékfejlesztési támogatásoknál is azokból a részletszabályokból, amelyeket ma a jelentett be az Európai Bizottság a 2021-2027-es uniós költségvetés kapcsán. A testület ugyanis 2018-as árakon összesen 10,377 milliárd eurót javasol Magyarországnak, ami a mostani uniós ciklusban 2018-as árakon elérhető kb. 13,6 milliárd eurónál mintegy 24%-kal kevesebb. Persze ha csak piaci árakon hasonlítjuk össze a változásokat, akkor a mostani ciklusra kapott 12,2 milliárd euróról 11,67 milliárd euróra csökken a támogatás, ami mindössze 5%-os csökkenés, de ez közgazdaságilag helytelen összevetés.
Három főbb oka van annak, hogy Magyarország jelen állás szerint a felzárkóztatási EU-pénzek 24%-át veszítheti el 2020 után reál értelemben és ezek egyikének sincs köze a menekültválság miatti esetleges brüsszeli retorzióhoz. Egyrészt a Brexit miatt szűkülő kassza az ok, másrészt egy 4 milliárd eurós magyar technikai tétel kiesése, harmadrészt pedig az, hogy míg a magyar régiók a válság óta többé-kevésbé fejlődtek, addig a spanyol, az olasz és különösen a görög régiók drámai életszínvonal-esésen mentek keresztül, így érthetőbb a brüsszeli magyarázat a pénzek oda irányítására. Közben jó tudni: hajszálon múlt, hogy a lendületesen fejlődő Nyugat-Dunántúl továbbra is a leginkább támogatott kategóriában marad és oda fog majd tartozni a Budapestről leválasztás után Pest megye is.
Az unió kohéziós alapjából 265 millió eurót (mintegy 82 milliárd forint) fordíthat Magyarország a Budapesttől a román határig tartó M4-es autópálya új szakaszának kiépítésére - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.
A 2021-2027 közötti új uniós költségvetés kapcsán újra azt rögzítette ma az Európai Parlament, hogy a közös mezőgazdaság - és kohéziós politika finanszírozását legalább a jelenlegi szinten kell tartani, nem szabad tehát azt csökkenteni - derül ki a nem jogalkotási állásfoglalásból.
Miután kedden a kohéziós támogatások 2020 utáni részletszabályait fedte fel az Európai Bizottság, ma az új Európai Szociális Alap bemutatásán volt a sor és a testület azt javasolta, hogy egy megerősített alap érdekében öt eddigi pénzügyi forrást vonjanak össze. Az így létrejövő "Európai Szociális Alap Plusz" (ESZA+) keretösszegére pedig 101,2 milliárd eurót javasol. Erre jönne még rá 1,6 milliárd eurós kerettel a hatékonyabb Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), illetve 947 millió eurós összeggel a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap.A mai és tegnapi további bejelentések:
A mostani uniós ciklusra jóváhagyott 14,7 milliárd euróról duplázná, azaz 30 milliárd euróra (9600 milliárd forintra) emelné az Erasmus program finanszírozását az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban - jelentették be szerdán Brüsszelben. A Bizottság ma az Európai Szociális Alap forráselosztási részleteit is bemutatta, illetve a csalás elleni küzdelemre szánt források tervét is nyilvánosságra hozta. Tegnap a kohéziós politikai terület terveit jelentették be, ma pedig az illetékes uniós biztos írt a Portfolióra véleménycikket erről:
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
