Az eurózóna tagországainak többségére igaz, hogy az euró bevezetése előtti 20 évük lényegesen sikeresebb volt, mint az euróval töltött első két évtized. Sőt, Szlovákia – amely sokáig az euró sikertörténetének számított – a Covid–19 előtti évtizedben az EU átlagos fejlettségéhez képest közel 6 százalékponttal lépett visszafelé - írja a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Az EKB laza monetáris politikája továbbra is szükséges az eurózóna gazdasági kilábalása miatt - mondta Peter Kažimír, a szlovák jegybank elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja a Reuters szerint.
A Goldman Sachs szerint az Európai Központi Bank szeptemberi kamatdöntő ülésén jelentheti be, hogy elkezdi visszafogni eszközvásárlási programját (azaz elkezdni az úgynevezett "taper" folyamatot). A befektetési bank szakemberei emellett arra számítanak, hogy a laza fiskális politikák velünk maradnak Európában.
Informatív ábrát tett közzé az Eurostat, amelyből kiderül, hogy az EU-s tagállamok államadósság-állományának mekkora hányada jár le egy éven belül, azaz mekkora finanszírozási igényt generál rövid távon a kihelyezett kötvényállomány. Ez persze önmagában nem jelent kockázatot, mert ehhez fontos az államadósság GDP-arányos nagysága is. A jegybanki lazaság korában pedig ott sem kell aggódni, ahol a nagy államadósság-állományon belül relatíve nagy az éven belül lejáró adósság aránya.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a pandémiás eszközvásárlási program kapcsán egy interjúban elmondta, hogy az euró iránti elkötelezettsége az EKB-nak nem ismer limiteket, és a robusztus program bevezetésével világos üzenet küldtek az érintetteknek, amit mindenki megértett. Lagarde szerint még túl korai beszélni a PEPP kivezetéséről, ennél többet viszont nem árult el a jegybankelnök. Lagarde reméli, hogy az új német kancellár Európa-párti kormányt vezet majd, és hogy a Next Generation EU adta lehetőséggel élnek majd a tagállamok.
Hosszú idő után az első (de nem az utolsó) izgalmas kamatdöntő ülését tartja az Európai Központi Bank ma délután. A jegybankra mérsékelt inflációs nyomás nehezedik, és a kötvényhozamok még megkövetelik a laza monetáris politika fenntartását, így nagy bejelentésre ma nem számítunk. De nem is ezért izgalmas a mai ülés, hanem azért, mert az EKB felé két irányból is közelednek a fellegek, és előbb-utóbb biztosan mondania kell valamit a felgyülemlő aggodalmakra. Christine Lagarde sajtótájékoztatóján már kaphatunk némi ízelítőt abból, hogy milyen korszakra készül a jegybank, így elsősorban a jegybankelnök sugalmaira kell majd odafigyelnünk. Mert ha maradnak is a galambok Frankfurtban, egyre kevésbé lehet úgy tenni, mintha semmi sem történne.
Több mint három éve a legnagyobb növekedési lendületet vette májusban az euróövezet gazdasági aktivitása a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet beszerzésimenedzserek körében végzett havi rendszeres felmérésének végleges adatai alapján.
Kijöttek a friss tájékoztatók a 3 és 5 éves Prémium Euró Magyar Állampapírok kapcsán. Ami már első ránézésre látszik: csökken a 3 éves papír kamatprémiuma.
Az előzetesen közölt 62,8 pontról 63,1 pontra, minden eddiginél magasabbra ugrott májusban az eurózóna feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe az áprilisi 62,8 pontról.
AZ EKB célszintje (2%) alatt volt a májusi euróövezeti infláció, azaz egyelőre a jegybanknak még csak át sem kell néznie a megemelkedő árakon. Az infláció ezzel együtt is gyorsult az előző hónaphoz képest, és minimálisan felülmúlta az elemzői várakozásokat.
A koronavírus-esetszámok csökkenésével és az újranyitással magára talált az európai szolgáltatószektor májusban - derül ki az IHS Markit friss beszerzésimenedzser-index közléséből.
Csak minimálisan nőtt az eurózóna ipari termelése az előző év azonos időszakához képest márciusban.
Több mint három éve a legmagasabbra emelkedett a Sentix befektetői hangulatindexe májusban a gazdaságkutató intézet hétfőn publikált kimutatása alapján.
Közzétette az Eurostat az első negyedéves GDP-statisztikát és az áprilisi inflációt az eurózónából. Az eurózóna gazdasága immár második egymást követő negyedévben zsugorodott, ezzel technikai recesszióba került. Az infláció nem gyorsult jelentősen, az áremelkedés üteme megfelelt az elemzői várakozásnak.
Olaszországban már az egymást követő második negyedévben csökkent a gazdasági teljesítmény, ezzel a nagy eurózóna tagállamok közül elsőként Olaszország ismét recesszióba került. A német gazdasági teljesítmény jelentős mértékben, az elemzői várakozásokat meghaladva csökkent az első negyedévben.
A francia GDP kis mértékben ugyan, de az elemzői várakozásokat meghaladva nőtt az első negyedévben, amikor még szigorú lezárások voltak érvényben a koronavírus-járvány miatt.
Szlovákiában az euróbevezetés után jelentős mértékben lassult a gazdasági növekedés, de ehhez kevés köze volt magának az eurónak. Sőt, az euróbevezetés érezhető mértékben segítette a gazdaság fejlődését, de a pozitív hatások nagy része már a bevezetés előtt érvényesült. Szlovákia lassulását a strukturális reformok hiánya, az alacsony beruházási ráta, a nemzetközi összevetésben gyenge oktatás és az EU-s pénzek adta lehetőség elvesztegetése okozta. A szlovák közgazdász-társadalom egyetért abban, hogy az euró bevezetése jó ötlet volt, a nyílt és integrált gazdasági adottság miatt nem lett volna érdemes kimaradni. A Szlovákiával szomszédos országok is hajlamosak előzetesen túlbecsülni az euróbevezetés hatásait, holott a felzárkózásra az aktuális devizánál sokkal fontosabb tényezők hatnak. Horváth Mihállyal, a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdászával beszélgettünk, aki a fentiek mellett beszélt a Next Generation EU várható hatásairól és az EKB jelenlegi monetáris politikájáról is. A közgazdász szerint rövid távon senki ne számítson arra, hogy a központi bankok kivonulnak a kötvénypiacokról.
Az elemzők által várt gyorsuláshoz képest is nagyobb volt a fogyasztói árak emelkedése Németországban áprilisban. A növekedés várható volt, és elsősorban technikai okok állnak a háttérben.
Ahhoz, hogy az eurózónában a fogyasztás beindulásával párhuzamosan löketet kapjon a gazdaság is az újrainduláshoz, nagy szükség lenne azoknak az idős embereknek a megtakarításaikra, akik a pandémia alatt jelentős összegeket halmoztak fel. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy ezeket az embereket fogyasztásra lehet bírni – írja a Bloomberg.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól.
Közel 300 milliárd forintot várnak belőle
Azt még nem tudni, mikor kezdik el megvalósítani.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
