Az Európai Központi Bank ma közzétette szeptemberi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét, amelyben a kamatdöntő ülés utáni közleményhez képest felsejlik némi aggodalom a magas infláció miatt. Az ING Bank elemzői emiatt arra számítanak, hogy a tapering gyorsabb lehet, mint ahogy azt a piac árazza.
Váratlanul gyengén teljesített a német ipar augusztusban, az előző hónaphoz képest jelentős visszaesés volt a kibocsátásban, holott az elemzők ennél sokkal kisebb visszaesésre számítottak.
Egy elsietett, a fejlettségbeli különbségeket figyelmen kívül hagyó csatlakozás az eurózónához Magyarország számára minimum növekedési áldozattal, de akár stabilitási kockázattal is járhat - mondta Gottfried Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa tagja a Hitelintézeti Szemlében megjelent írása apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetésen szerdán.
Szeptemberben 3,4%-kal nőtt a fogyasztói árindex az eurózónában, ezzel 2008 óta nem látott mértékű áremelkedést jegyeztek, ezzel 2008 ősze óta nem látott új csúcson a valutaövezet inflációja.
A német statisztikai hivatal közzétette a boltok augusztusi forgalmát, amely nőtt az előző hónaphoz képest, de kissé elmaradt a növekedés az elemzők várakozásától.
Az utóbbi időszak mozgalmas napjai után a hónap vége kicsit csendesebb lesz a makroadatok szempontjából. Ezzel együtt érkeznek fontos statisztikák, melyek meghatározhatják például a jegybankok monetáris politikáját, az eurózónában és a tengerentúlon is inflációs mutatókat ismerhetünk meg.
A 2014-2016-os migrációs válság egyik következménye Európa-szerte az volt, hogy megerősödött a szélsőjobboldal, ez különösen érezhető volt Németországban, ahol 94 Bundestag-széket megszerzett 2017-ben az akkor alig négy éve létező Alternatíva Németországért (AfD) párt. Sok elemző ekkor attól tartott, hogy 2021-re már megkerülhetetlen tényező lesz a német politikában az AfD, de most, két nappal a választás előtt úgy tűnik, nem tudták szélesíteni a szavazóbázisukat. A szélsőséges pártok szekerét toló krízisek pedig jöttek-mentek Németországban az elmúlt években, de úgy tűnik, az AfD nem tudott ezekből országos szinten politikai tőkét kovácsolni.
Ha vetünk egy pillantást a makrogazdasági helyzetre, akár még örülhetnénk is: az egy évvel ezelőtti sokkból majdnem teljesen felállt a fejlett világ, az Egyesült Államok már elérte a válság előtti szintet, az eurózóna pedig meglepően gyorsan nőtt a negyedik negyedévben. Ezzel az eurózóna is elérheti idén a 2019 végi kibocsátási szintet. Itt viszont vége is az ünneplésre okot adó tényeknek: az amerikai gazdaság a válság előtti szint elérése után lelassult, és a harmadik negyedéves részadatok sem túl rózsásak. Erik Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza szerint ez nem meglepő, mert tulajdonképpen a visszaesés ledolgozása gyerekjáték volt ahhoz képest, ami most következik,a válság előtti trend elérése nehezebb lesz, mint gondoljuk. A lassulás orvoslására nem jó a korábbi recept, a gazdaságpolitikusoknak a strukturális kihívások közepette valóban be kell vetni minden tudásukat. Az eddig viszonylag világos jegybanki kilátások pedig messze nem olyan egyértelműek, és láthatunk még meglepetéseket idén bőven a Fedtől és az EKB-tól is.
Angela Merkel 16 év után távozik az európai politika élvonalából, ezzel pedig hatalmas űrt hagy maga után. A kancellárnak a hosszú évek alatt számos válsággal kellett megbirkóznia, szava annyira fontossá vált az Európai Unióban, hogy egyesek egyenesen annak informális vezetőjeként hivatkoznak rá. Merkel a befolyását elsősorban arra használta fel, hogy kompromisszumok útján kovácsolja egységbe az európai tagállamokat. Politikájából azonban hiányzott egy valódi vízió az EU jövőjére vonatkozóan. Ezt a vákuumot most Emmanuel Macron kívánja betölteni, aki számos nagyszabású tervet vázolt fel az unió reformjára. Az azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen német kancellárt kap maga mellé a német választást követően.
A finn jegybank jelentősen felfelé módosította növekedési előrejelzését, és a jegybankelnök figyelmeztetett: bár a kamatemelés még távolabb van, a kormányoknak fel kell készülniük, hogy a költségvetés finanszírozása megdrágul majd.
Egészen érdekesre sikeredett a hét ábrája a Sociéte Generale francia nagybanknál, az ugyanis azt üzeni, hogy a koronavírus-válság kirobbanása után másfél évvel lényegesen jobb most a foglalkoztatási helyzet az eurózónában és Ausztráliában, mint az Egyesült Államokban. Ez arra utal, hogy most jobban kezelhette a válságot (legalábbis annak foglalkoztatási hatását) az eurózóna, mint Amerika, pedig a 2008-2009-es válság során még pont fordítva volt. Van azonban rögtön kézenfekvő magyarázat is arra, hogy most miért áll jobban az eurózónás foglalkoztatási helyzet, mint az amerikai.
Közzétette az Eurostat a második negyedéves európai GDP jelentését, és egyben az (Luxemburgot leszámítva) összes tagállam második negyedéves teljesítményét. Az előző, első becsléseket tartalmazó rangsorban Magyarország még az ötödik helyen volt, de azóta több ország is közzétette a saját adatait, és több helyen a magyart jócskán meghaladó növekedést látunk a második negyedévben. Általánosságban elmondható, hogy a statisztikai hivatalok inkább felfelé módosították a számokat a második becsléskor, azaz az európai gazdaság teljesítménye még az első becsléshez képest is kedvezőbben alakult.
Európában még mindig elmarad az infláció az amerikaitól, azonban az augusztusi 3 százalékos áremelkedés már tízéves csúcsot jelentett. Éppen ezért lesz nehéz helyzetben a héten az Európai Központi Bank, melynek lassan a szigorításon kellene gondolkodnia. Itthon is fontos inflációs adat érkezik a napokban, ami az utóbbi időszakban diadalmenetet produkáló forint sorsára is hatással lehet.
Az Európai Központi Bank kamatdöntő ülést tart jövő héten. A kormányzótanács ülése után a jegybank elnöke, Christine Lagarde sajtótájékoztatóban reagálhat majd a friss inflációs adatra, amely igencsak kellemetlen meglepetést okozott. A piac emellett lélegzetvisszafojtva keresi már a jeleket a tapering esetleges bejelentésére. Az UniCredit Bank elemzői a kamatdöntő ülés apropóján megvizsgálták, hogy mi hajtotta az áremelkedést augusztusban, hiszen ezáltal az is látható, hogy a jegybanknak kell-e érdemben reagálnia a folyamatra.
Az európai gazdaságra leselkedő legnagyobb veszély jelenleg a stagfláció, a jegybankok tartósan támogató monetáris politikája és a fiskális költekezés tovább fűtheti az inflációt – mondta szombaton a CNBC-nek Mario Monti volt olasz miniszterelnök.
Az Európai Központi Bank jövő heti kamatdöntő ülése után bejelentheti, hogy a negyedik negyedévben továbbra is nagy összegben vásárolja majd az állampapírokat, és csak decemberben jöhet majd az eszközvásárlási program fokozatos kivezetéséről szóló bejelentés - mondják egyöntetűen a CNBC által megkérdezett közgazdászok.
Az eurózóna inflációja jelentősen gyorsult augusztusban az előző hónaphoz képest, felülteljesítve az elemzői várakozásokat. A maginfláció viszont az EKB célszintje alatt maradt.
Január óta most augusztusban csökkent először az euróövezeti gazdasági hangulatindex, ráadásul az előzetesen közöltnél nagyobb mértékben, miközben a magyar index emelkedett az év nyolcadik hónapjában.
Augusztusban az elemzői várakozásoknak megfelelően, bőven a növekedési tartományban alakultak a beszerzésimenedzser-indexek az eurózónában - derül ki az IHS Markit friss közléséből.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A lakosság is támogatna egy bizalmatlansági indítványt.
Mutatjuk, milyen szintekre kell most figyelni.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
