A 2020-as negyedik negyedévében az eurózóna gazdasági teljesítménye 0,7%-kal csökkent a harmadik negyedévhez képest. A kilábalás megakadása a koronavírus második hullámának tudható be, de a kontinens gazdasága még így is jobban teljesített a szigorítások közepette, mint vártuk.
Jelentősen gyorsult a francia áremelkedés üteme januárban, az eurózóna második legnagyobb gazdaságában még decemberhez képest is nőttek az árak januárban. Németországban szintén meglepő áremelkedésről számolt be a statisztikai hivatal még korábban.
Számos magasztaló írást és videót találni Lewis Hamilton, Forma1-es versenyző legnagyobb pillanatairól, de a hazai szakirodalomban annál kevesebbet lehet olvasni az Európai Unió Hamilton Pillanataként emlegetett közös kötvény kibocsátásáról.
A 2009-es válság után folyamatosan napirenden volt az eurózóna lehetséges széthullása, és a válságból még mindig nem 100%-osan feléledt valutaövezet fokozottan sérülékenynek tűnt egy következő válság esetén. Általános vélekedés volt, hogy egy 2008-hoz hasonló válság súlyos veszélybe sodorja a közös pénzt. Ehhez képest a nyakunkba szakadt durva válság ellenére az euróövezet kilátásai kifejezetten stabilak. Pedig semmi új dolog nem történt, csak ismét bebizonyosodott, hogy amikor ég a ház, a tagállamok és az EU-s szervek semmit sem sajnálva mentik a közös vívmányokat, amelyek jobban működtek a válság alatt, mint azt előre látni lehetett. De az, hogy az eurózóna léte nem került veszélybe egy exogén válság idején, nem zárja ki a lehetőségét a széthullásnak akkor, ha egy endogén válság üti fel a fejét.
A német statisztikai hivatal közzétette a negyedik negyedéves német GDP-adatot. A gazdasági teljesítmény alakulása gyakorlatilag teljes mértékben megfelelt az elemzői várakozásoknak, minimálisan teljesítette túl azokat.
Hosszú idő óta először megtört a csend a hazai euróbevezetés kapcsán, bár ennek érdemi okát vagy indokát nem igazán látom. Ugyanakkor a téma mégis megszólított, hiszen egy válság mindig jó lehetőséget kínál arra, hogy egy kicsit más szemszögből tekintsünk a gazdasági folyamatokra. Persze, valahol érthető, hogy miért került elő megint a téma. A forint a világ egyik legrosszabbul teljesítő fizetőeszköze volt 2020-ban: közel 10 százalékos gyengülést mutatott az év kezdete és vége között. Aki valamilyen oknál fogva érzékeny a témára, mert például jelentősen nőttek a beszerzési költségei, jogosan teheti fel a kérdést: miért nem szabadulunk már meg ettől a bizonytalansági és költségnövelő tényezőtől?
Változatlanul hagyta a kamatszintet az eurózónában az EKB mai kamatdöntő ülésén. Az EKB a közleményben azt írta, hogy az alacsony kamatok mindaddig maradnak, amíg az infláció nem közelít a jegybank 2%-os szintje közelébe. Christine Lagarde az EKB sajtótájékoztatóján elmondta, hogy folyamatosan monitorozzák az euró árfolyamát, valamint elmondta, hogy az inflációs kilátások hosszú távon alacsonyak. A jegybankelnök beszélt a Next Generation EU program fontosságáról is, és szót ejtett a digitális euróról.
Aligha forgatja fel a monetáris politikát a csütörtöki kamatdöntésével az Európai Központi Bank. Frankfurt jelenlegi "távolságtartó" monetáris politikájának nem is jut sok szerep a koronavírus-válság kezelésében, hiszen az euróövezet gazdasági teljesítményét most elsősorban a járvány fejleményei és az arra adott fiskális válaszok befolyásolják. Ez a kényelmes pozíció viszont könnyen megszűnhet, ha az euró gyors és váratlan erősödésbe kezd, vagy az inflációs várakozások (amelyeket a jegybank az ING elemzői szerint alábecsül) megugranak.
Többlet tőkekövetelménnyel büntetheti az Európai Központi Bank azokat a bankokat, amelyek továbbra is figyelmen kívül hagyják a jegybank figyelmeztetéseit a magas tőkeáttételű ügyletekre nyújtott hitelek (leveraged loan) piacán felépülő kockázatokra.
A globális kereskedelem fordulóponthoz ért és újra növekszik, ami kedvező kilátásokkal kecsegtet a 2021-es év globális gazdasági növekedése szempontjából – vélik a Fitch Solutions elemzői. A kihívások sorának viszont idén sem lesz vége, az első negyedév ugyanis korlátozásokkal terhelt. A kockázatok közé tartozik továbbá, hogy a kilábalás nem lesz egyenletes, a fejlődő országok gyorsabban magukra találhatnak, mint a fejlettek.
Az előzetes adatokban szereplő 47,3 pont helyett csak 46,4 pontra emelkedett decemberben az eurózóna szolgáltatószektorbeli beszerzésimenedzser-indexe a novemberi 41,7-ről, azaz jóval nagyobb maradt az ágazat visszaesése az előzetesen beérkezett adatoknál – közölte szerdán az IHS Markit.
A koronavírus-válság és az EU 2021-2027-es költségvetése és mentőcsomagja körüli vétóvita háttérbe szorított egy hosszú távon legalább annyira jelentős döntést, amely hosszú vita végére tehet pontot: Olaszország is beadta a derekát az ESM reformja körüli vitában és a jövő januári aláírás után megindulhat a módosított szerződés ratifikációs folyamata. Ezzel az eurozóna stabilitása jelentősen megnő.
A feldolgozóipar nagyon erős volt Németországban a második hullám idején is, és emiatt az sem kizárt, hogy a negyedik negyedévet a gazdaság megússza visszaesés nélkül.
A Markit közzétette a beszerzésimenedzser-indexet az eurozónában. Mind a feldolgozóipar, mind a szolgáltatószektor a várakozások felett teljesített, és felülmúlta az egy hónappal ezelőtti szintet.
A francia után a német BMI-t is közzétette a Markit ma délelőtt. A feldolgozóipar és a szolgáltatószektor egyaránt túlteljesítette a várakozásokat, előbbi bőven a kritikus 50 pont felett állt decemberben.
Az eurózóna 117 nagybankja várt az Európai Központi Bank tegnapi döntésére, amelyet este nyilvánosságra is hoztak: szigorú feltételekkel, de újraindulhat az eurózónában a banki osztalékfizetés és sajátrészvény-vásárlás.
Keddi ülése után hozhatja nyilvánosságra az Európai Központi Bank a banki osztalékfizetések újraindítására vonatkozó szabályait az eurózóna általa felügyelt 117 hitelintézetére vonatkozóan.
Nem meglepő módon az Európai Központi Bank tegnapi kamatdöntő ülésén megnövelte a pandémiás eszközvásárlási program keretét, így már összesen 1850 milliárd euró összegben vásárolhat állampapírokat. A jegybank emellett a PEPP futamidejét, a lejáró papírok megújításának határidejét és kitolta, és egyéb eszközeivel is biztosította a likviditást és a laza pénzügyi kondíciókat. Az EKB jelzéseiből arra következtethetünk, hogy még évekig alacsony kamatkörnyezetre és alkalmazkodó monetáris politikára számíthatunk, erre a reálgazdasági fejlemények miatt szükség is lesz. Az EKB-t viszont az erős euró és az alacsony infláció motiválja, és a vészhelyzeti eszközeit is ehhez igazítja.
A vártnál jelentősebb mértékben nőtt a kiskereskedelem az eurózónában októberben.
A választások után sem lett könnyebb dolga a befektetőknek.
Franciaország minden felhasználást megenged a rakétáinál Kijevnek.
EU-kritikus jelölt lehet az egyik befutó.
Az intézkedés célja a hazai növekedés serkentése és a beruházások szintjének emelése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
