Nehéz helyzet előtt áll Európa, ugyanis nemcsak a koronavírus-járvánnyal kell megküzdenie, de várhatóan egy pénzügyi válság kialakulásával is számolnia kell. Annak érdekében, hogy az eurózóna országai biztosítani tudják a közös valuta pozícióját, eddig nem látott összefogásra lehet szükség. Egy új javaslat azonban bizalomra adhat okot, mert ellenállóbbá teheti az eurózóna gazdaságát – írja a Bloomberg.
Rekord szintre ugrott az olasz és francia bankok saját országuk felé fennálló állampapír-kitettsége a pandémia kezdete óta, ami a Financial Times cikke szerint ismét felfűtheti a bankszektor túlzottan egyoldalú kitettségével kapcsolatos aggodalmakat.
Hétfőn elhunyt Robert A. Mundell Nobel-díjas közgazdász, akit legtöbbször az euró elméleti atyjának vagy keresztapjának aposztriofálnak. A szakember optimális valutaövezetekkel kapcsolatos kutatásai alapozták meg az eurózóna létrejöttét.
Az inflációs aggodalmak egyre fokozódnak a nyugati világban, és erre rátesznek egy lapáttal Kína belső folyamatai. Az ázsiai országban gyorsan nőnek a bérek, és mivel Kína tekintélyes részt tesz ki az EU és az Egyesült Államok külkereskedelméből, felerősödtek az aggodalmak, hogy a kínai termelési tényezők meredek drágulása megjelenik az amerikai, európai - és így a magyar - árakban is. Az aggodalom viszont korai: a Nordea Bank négy pontban magyarázza meg, hogy miért nem lesz így.
Közzétette az IHS Markit az eurózóna beszerzésimenedzser-indexeit, ez alapján feldolgozóipar teljesítménye kifejezetten jó lehet márciusban. A szolgáltatószektor indexe viszont továbbra is 50 pont alatt van.
Meglepően jó beszerzésimenedzser-indexeket közölt az IHS Markit Németországból: az ipar helyzete nem várt mértékben javult, és a szolgáltatószektor indexe is növekedési tartományba emelkedett.
Észrevehetően emelkedhet hamarosan a vállalati fizetésképtelenségek száma az eurózónában a (különösen a szolgáltatószektort sújtó) gazdasági nyomás és a moratóriumok várható kivezetése miatt – írja friss elemzésében az UniCredit.
Görögország a 2008-2009-es válság óta először 30 éves kötvényt bocsátott ki, azaz hosszú távon tudta magát finanszírozni a piacról - írja a Financial Times. A lépés szimbolikus erejű, mivel a válság után a görög adósság sokáig kockázatosnak számított.
Az EKB bankfelügyeleti vezetője szerint a bankoknak fel kellene gyorsítaniuk a koronavírus-válsággal összefüggő rossz hitelek miatti tartalékképzést, ennek érdekében a tőkepufferek kapcsán is hajlandó elnéző lenni a központi bank egy ideig - számol be a hírről a Financial Times.
Nem változtatott az irányadó kamatszinteken az Európai Központi Bank mai kamatdöntésén, azt viszont kihangsúlyozták, hogy az eszközvásárlási programot fenntartják a tervezett időpontig, és a TLTRO-n sem változtatott a jegybank. Christine Lagarde EKB-elnök a sajtótájékoztatón ismertette a felülvizsgált inflációs várakozást, amely szerint idén 1,5%-kal nőhetnek az árak az eurózónában, de még 2023-ban is cél alatt lehet az áremelkedés. Idén átmenetileg a 2% cél fölé emelkedik az infláció, mindez viszont technikai jellegű emelkedés lesz, így az EKB átnéz rajta. A GDP idén és jövőre is 4% felett nőhet.
Jelentősen visszaesett a kiskereskedelem az eurózónában januárban az Eurostat friss közlése szerint. Munkanélküliségi statisztikák is érkeztek.
Még az előzetesen közölt 57,7 pontnál is magasabbra, 57,9 pontra ugrott februárban a végleges eurózövezeti feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index, ami egyúttal 3 éves csúcsnak felel meg – közölte az IHS Markit. A pozitív meglepetésnek két főbb oka a bővülő termelésben és az új megrendelésekben keresendő.
A héten érkeznek Európából a feburári inflációs adatok, amelyek megmutatják, hogy a januárban látott váratlan emelkedés kitartott-e az év második hónapjában. Az inflációs várakozások a kötvényhozamok emelkedésében és a tőzsdeindexek esésében is megmutatkoztak az elmúlt hetekben. Ezen kívül természetesen más fontos események is lesznek a héten, de leginkább az inflációs indexekre kell majd odafigyelni.
Az emelkedő infláció tartja manapság lázban az elemzőket, a növekvő kötvényhozamokban és a részvénypiacokon is megjelenő aggodalom feladhatja a leckét a jegybankoknak is. Egyelőre nincs nagy gond, de tavasszal a bázishatások miatt az infláció törvényszerűen megugrik majd. Az ING Bank szerint nem kizárt, hogy az infláció az eurózónában hosszú idő után az EKB célértéke fölé ugrik, de ez cseppet sem biztos, hogy lépésre készteti a jegybankot. A növekvő kötvényhozamok viszont annál inkább.
Szokatlanul heves mozgás indult be az év elején a globális kötvénypiacokon, főleg az amerikai hosszú hozamok emelkedése aggasztja a befektetőket. Ebben szerepük van az inflációs félelmeknek, a gazdaság várható kilábalásának, illetve az ezekből következő esetleges jegybanki szigorításnak. A szakértők egyelőre nem látják drámainak a helyzetet, a többség szerint csak átmeneti lesz a folyamat, és helyreáll majd a piac. Akik viszont a kockázatokra figyelmeztetnek, azok többnyire az általános kamatszint-emelkedés miatt bekövetkező erőteljes részvénypiaci korrekció és a fenntarthatatlan államadósság-folyamatok miatt aggódnak.
Több fontos esemény is lesz a héten, amelyek közül az MNB kamatdöntését érdemes kiemelni. Az inflációs félelmek egyre nőnek a fejlett gazdaságokban, és ez vélhetően Magyarországra is begyűrűzik majd (a bázishatás miatt mindenképp), egyelőre viszont nincs nyomás a jegybankon, a forint is technikai korlátai között mozog. A héten emellett kereseti, foglalkoztatottsági statisztikák, valamint a járvány idején fontos népmozgalmi adatok is érkeznek.
A frissen közölt adatok szerint az infláció 1,5% volt az Egyesült Államokban januárban, ez 0,1%-ponttal maradt el az elemzői várakozásoktól.
A novemberi enyhébb lezárások még nem, de a december közepétől érvényes szigorú lezárások, illetve a karácsonyi leállások együtt már megütötték a német ipart, pontosabban a gyáripari megrendelések alakulását, mert a ma reggel közzétett adatok szerint 1,9%-os esés alakult ki havi alapon a várt 1%-os csökkenés helyett és a novemberi 2,7%-os növekedés után.
A koronavírus első hulláma és az arra adott kormányzati válaszok kétszámjegyű gazdasági visszaesést hoztak Európában. A kontinens döntéshozói a második hullám idején féltek az újabb gazdasági sokktól, ezért vonakodtak szigorítani az első hónapokban. Az eldurvuló járvány miatt aztán nem maradt más választásuk: az utolsó három hónapot a tavaszihoz hasonló szigor jegyében éltük át. Ehhez képest azt látjuk, hogy a tavaszi visszaesésnek nyoma sincs, a GDP csak minimálisan csökkent a harmadik negyedévhez képest az eddigi adatok alapján. Hogy lehet az, hogy ugyanazok az intézkedések mellett két ennyire eltérő reakciót látunk? Az alábbiakban ezt mutatjuk be.
A vártnál sokkal nagyobb mértékben emelkedett januárban az infláció az eurózónában – közölte az Eurostat szerdán az előzetes adatokat.
Az érintett országok szerint ez az összeg nem elégséges.
Fél éve még máshogy nézett ki a sztori.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A szunnita és síita muszlimok csaptak össze.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
