Az eurózóna 117 nagybankja várt az Európai Központi Bank tegnapi döntésére, amelyet este nyilvánosságra is hoztak: szigorú feltételekkel, de újraindulhat az eurózónában a banki osztalékfizetés és sajátrészvény-vásárlás.
Keddi ülése után hozhatja nyilvánosságra az Európai Központi Bank a banki osztalékfizetések újraindítására vonatkozó szabályait az eurózóna általa felügyelt 117 hitelintézetére vonatkozóan.
Nem meglepő módon az Európai Központi Bank tegnapi kamatdöntő ülésén megnövelte a pandémiás eszközvásárlási program keretét, így már összesen 1850 milliárd euró összegben vásárolhat állampapírokat. A jegybank emellett a PEPP futamidejét, a lejáró papírok megújításának határidejét és kitolta, és egyéb eszközeivel is biztosította a likviditást és a laza pénzügyi kondíciókat. Az EKB jelzéseiből arra következtethetünk, hogy még évekig alacsony kamatkörnyezetre és alkalmazkodó monetáris politikára számíthatunk, erre a reálgazdasági fejlemények miatt szükség is lesz. Az EKB-t viszont az erős euró és az alacsony infláció motiválja, és a vészhelyzeti eszközeit is ehhez igazítja.
Mozgalmas hét áll előttünk, Magyarországon az ipari termelési statisztikák mellett érkeznek kereseti és kamatstatisztikák is, valamint a KSH közzéteszi a GDP felülvizsgált becslését is. A világgazdaságból szintén kereseti és munkanélküliségi statisztikák érkeznek, valamint beszélni fog az EKB és a Fed elnöke is. A héten természetesen tovább követjük a jogállamisági és a Brexittel kapcsolatos vitákat, amelyek a jövő heti csúcson végleg lezárulhatnak.
A kritikus 50 pontos érték alá esett vissza a francia és az eurózónás kompozit beszerzési menedzserindex értéke – jelentette be a Markit hétfő délelőtt. Egész Európában az látszik, hogy a második hullám miatti lezárások miatt a szolgáltató szektor kilátásai romlanak, a feldolgozóipar egyelőre jobban tartja magát.
A koronavírus-járvány második hullámának egész Európában jelentős gazdasági hatásai lesznek, a pipa alakú kilábalást lassan elfelejthetjük, és meg kell barátkoznunk a W-alak gondolatával. A szigorú lezárások közepette mégsincs piaci pánik, nem ugrottak az égbe a kötvényhozamok, gyakorlatilag a piaci hangulatban semmi nem érződik a gazdasági kilátások romlásából. Ez nagyrészt az EKB érdeme, amely már az első hullámban is hatásosan oszlatta el a pánikot, és még a második hullám eszkalálódása előtt bemondta: ha kell, még a mostani fellépésénél is tud erőteljesebb lenni. A pandémiás eszközvásárlási program októberi számain egyelőre nem érződik a válság hatása, novemberben viszont már alighanem látszódni fog. A keret viszont gyorsan fogy - de nem biztos, hogy valaha is kimerül.
Az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztetett szerdán, hogy a gazdaságra rögös és akadozó fellendülés vár mindaddig, amíg széles körben elérhetővé nem válnak az új koronavírus elleni hatásos védőoltások.
Stagnált az euróövezeti magánszektor gazdasági teljesítménye októberben, ahogy a szolgáltatási szektorra újabb csapást mért a koronavírus-járvány terjedését akadályozó szigorú intézkedések visszavezetése, ami duplaaljú, azaz W-alakú recesszióval fenyeget.
Akár az összes rendelkezésre álló eszközét bevetheti decemberben az Európai Központi bank, hogy a válság tüneteit enyhítse – vélik elemzők a jegybank csütörtöki bejelentése után. A CNBC-nek nyilatkozó szakértők arra számítanak, hogy egy átfogó csomaggal rukkol majd elő az eurózóna jegybankja a jövő hónapban, aminek része lehet akár a kamat további csökkentése, illetve az eszközvásárlások felpörgetése.
Az idei harmadik negyedévben 12,7%-kal nőtt a GDP az euróövezetben és 12,1%-kal az EU-ban az előző negyedévhez képest, miközben a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 4,3%-os, illetve 3,9%-os visszaesést láthatunk. Ez azt mutatja, hogy a második negyedév hatalmas visszaeséséhez képest erősödött az európai gazdaság, azonban a járvány előtti békeidőkhöz képest még kedvezőtlenebb a helyzet.
Nem változtatott az eddigi kamatkondíciókon és eszközvásárlási programokon csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. A döntés megfelelt a várakozásoknak, ugyanakkor a közlemény elején utaltak arra, hogy decemberben jöhetnek újabb lépések vagy finomhangolás.
Sok szenvedést és veszteséget okoz a világnak a koronavírus-válság. De minden rosszban van valami jó. A válságok például alkalmasak arra, hogy változtassanak az emberek gondolkodásán, és a kreatív romboláson keresztül, tüzelőanyaggal lássák el az innovációt.
Nyáron úgy nézett ki, hogy az Európai Központi Bank fokozatosan visszafogja a pandémiás vészhelyzeti programján keresztül történő pénznyomtatást, szeptemberben azonban újra nőtt a felvásárolt állampapírok összege augusztushoz képest. Az állományt tekintve továbbra is Olaszország járt a legjobban, de az új vásárlások során az EKB már látványosan figyelembe veszi a tőkejegyzési kulcsokat. A PEPP-en keresztül szeptemberben is messze több papírt vásárolt az EU jegybankja, mint bármelyik más korábbi program keretén belül.
A koronavírus második hulláma késlelteti az eurózóna kilábalását a gazdasági válságból, és egyben még fontosabbá teszi az ultralaza monetáris politika fenntartását - mondta Fabio Panetta, az EKB igazgatósági tagja egy görög lapnak.
Christine Lagarde, az EKB elnöke egy kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy készek további vészhelyzeti intézkedést hozni a gazdaság talpraállítása érdekében, ha erre szükség lesz.
Felminősítette Bulgáriát a Moody's Investors Service, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy kritikus fontosságú szakaszba jutott a bolgár euróövezeti csatlakozás folyamata. A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi "Baa2"-ről egy fokozattal "Baa1"-re javította Bulgária devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú államadósság-kötelezettségeinek osztályzatát. Az új besorolás kilátása stabil. A Moody's osztályzati módszertanában a "Baa1" minősítés után már az elsőrendű "A" besorolási sáv következik.
Szeptemberben a vártnál nagyobb mértékben csökkentek éves bázison a fogyasztói árak az euróövezetben, az árindex így négy és fél éve a legnagyobb csökkenést mutatta, a maginfláció pedig a valaha regisztrált legkisebb lett az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteki jelentése alapján.
Az Európai Központi bank hónapról hónapra egyre kevesebb államkötvényt vásárol az eurózóna országokban, augusztusban már kevesebb, mint 60 milliárd euró volt a felvásárolt összeg. Ez jelentős csökkenés a májusi 155 milliárdos csúcshoz képest, és a program indulása óta ez a második legkisebb vásárlás. A csökkenést több tényező is magyarázza, így nem számít meglepőnek. Arra viszont nem számíthatunk, hogy az EKB az 1350 milliárd eurós keret fennmaradó részét (906 milliárd) nem fogja kihasználni.