Nemrég derült ki, hogy a kormány nem vezeti ki 2025-ben sem a kiskereskedelmi cégeket sújtó extraprofitadót, sőt kiterjeszti azt az internetes platformszolgáltatókra is. A kabinet majdnem 300 milliárd forintot vár a kiskereskedelmi adóból jövőre.
A kiskereskedelmi különadó 2020, vagyis a koronavírus-járvány óta velünk van egyre emelkedő kulcsokkal, illetve 2022-ben egy egyszeri pótadóval. Ha a 2024-es és 2025-ös bevételi tervek teljesülnek, akkor a költségvetés
majdnem 1100 milliárd forint bevételre tesz szert öt és fél év alatt ebből a forrásból.
2020-ban vetették ki először
2020-ban év közben lett hatályos a törvény, így fél év alatt 47,6 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, 2021-ben ennek a kétszerese 78,6 milliárd, amely egyébként jelentősen túlteljesítette az 54 milliárdos előirányzatot. 2022-ben 176,8 milliárd volt a bevétel, de ebben benne volt, hogy egy egyszeri pótadó is (a 2021-es adó 80 százaléka).
2023-ban 205,2 milliárddal számoltak, de végül 242,4 milliárd folyt be. Idén a terv 250, jövőre pedig 297 milliárd forint.
A kiskereskedelmi adó progresszív, sávosan emelkedik és a kormány nem titkolt célja, hogy a nagy, nemzetközi multikat sújtsa vele leginkább. Az adó alapja a cégek nettó bevétele.
- 500 millió forint éves bevételig a kulcs nulla százalék.
- 500 millió és 30 milliárd forint forgalom között 0,15 százalék a kulcs, de 2023 előtt csak 0,1 százalék volt.
- 30 és 100 milliárd forint között 1 százalék az adó kulcsa, 2023-ban ezt is emelték, korábban 0,4 százalékot kellett csak a cégeknek befizetniük.
- 100 milliárd forint bevétel felett a legmagasabb a kulcs, jelenleg már 4,5 százalék. Amikor az adód bevezették még 2,5 százalék volt, ezt először 2,7, majd 4,1 százalékra emelték, amíg elérte a mostani szintet.
Első hallásra az öt és fél év alatt befizetett 1,1 ezer milliárd forint nem tűnik soknak, tekintve, hogy a kiskereskedelmi láncok milyen bevételt realizálnak Magyarországon. A legnagyobb hazai szereplő Lidl csak tavaly nettó 1160 milliárd, a Spar pedig 883 milliárd forint forgalmat generált.
Csakhogy ennek jelentős részét az eladott áruk beszerzési értéke tesz ki és végén pár 10 milliárd forintos profit marad, ha egyáltalán pozitív a szaldó. A Spar például, amelynek a kormánnyal való csörtéjétől volt sokáig hangos a sajtó már a második éve veszteséges, mert - saját bevallásuk szerint - nem tudják kigazdálkodni a kiskereskedelmi adót. A Spar tavaly 18,3 milliárd forint veszteséget termelt, miközben kiskereskedelmi adó jogcímén mintegy 20 milliárd forintot kellett befizetniük.
A Lidl tavaly nyereséges lett, 26,8 milliárd forintos plusszal, de hasonló nagyságrendben fizethettek be kiskereskedelmi adót is.
Lapunk megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot az adó indokoltságáról, illetve arról, hogy hol termelődik extraprofit a kiskereskedelmi szektorban. Ha válaszolnak, a cikket frissítjük.
Mit szól az OKSZ?
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) úgy kommentálta lapunknak a döntést (amely a napokban jelent meg az extraprofitadó-rendelet módosításával), hogy
a hazai kiskereskedelmi adózásban érintett vállalatok csalódottan vették tudomásul az adó kiterjesztését 2025-re. Mindez nemcsak vállalati szinten jelent kirívóan magas terhet, de a makrogazdasági szinten nagyon várt ágazati fejlesztések, beruházás újraindítását is hátráltatja.
A szervezet szerint az adó visszavetette az üzlet és infrastruktúra fejlesztéseket, hiszen jórészt „kiszárította” az érintett cégek fejlesztési forrásait.
A 100 milliárd forint feletti forgalmat bonyolító vállalatok egyre csökkenő nyereségszintje az ágazati átlag felét sem éri el, tehát az adóteher azokat sújtja, akik jelentősen hozzá tudnának járulni a gazdaság növekedéséhez innovációkon, beruházásokon keresztül.
2022-ben a kiskereskedelmi úgynevezett bruttó állóeszköz felhalmozás (ami a beruházási aktivitás egyik jelzőszáma) úgy csökkent 9 százalékkal, hogy egyébként a teljes nemzetgazdaságban növekedést mértek - hívja fel a figyelmet az OKSZ, amely sajnálja, hogy kiskereskedők - ahol szerintük nem keletkezett extraprofit - nem kaptak semmilyen kedvezményt az adófizetéssel kapcsolatban.
Nemzetközi összevetésben ilyen mértékű, illetve olyan tartalmú extraprofit adó kivetéséről tehát, aminek semmi köze a nyereséghez, nincs tudomásunk
- tették hozzá.
A magyar piacról történő kivonulás nem merült fel egy hazai cégnél sem - hangsúlyozták.
Mi lesz a platformszolgáltatókkal?
Az OKSZ szerint - bár lehet, hogy a cél a Temu és a hasonló online szereplők térnyerésének visszaszorítása - a kormány éppen ellenkező hatást érhet el. A platformüzemeltetőknek ugyanis olyan forgalom alapján keletkezhet adóalapja, ahol a kapcsolódó nettó árbevételt nem a saját számviteli nyilvántartásaikban mutatják ki. Így a más vállalkozók által realizált árbevétel után történő megadóztatásuk nem tekinthető jogszerűnek és indokoltnak.
A platformszolgáltató egy piacteret üzemeltet, ahol az eladókat és a vevőket „hozza össze”, saját jogú kiskereskedelmi tevékenységet nem folytat, nem befolyásolja az eladó és vevő közötti üzleti döntéseket - hívja fel a figyelmet a szövetség.
A platformon történt értékesítés után tehát lényegében a kereskedő helyett a platformüzemeltető adózna és
az kétségtelen, hogy csökkenti az előnyöket a hagyományos kereskedőkkel szemben, de ennek feloldására nem a kiskereskedelmi adó kiterjesztése biztosítja a megoldást.
- teszik hozzá.
A javasolt módosítások következtében a hazai vállalatok még inkább versenyhátrányba kerülnek a külföldi, Magyarországon tényleges jelenléttel és adóteljesítménnyel nem bíró versenytársaikkal szemben. Az OKSZ ezt azzal magyarázza: nagy a kockázata annak, hogy egyes, fizikai magyarországi jelenléttel nem rendelkező kereskedők, amelyek magyar magánszemély vevők felé értékesítenek, sok esetben pénztárgépet nem üzemeltetnek, és számlakiállítási kötelezettségük sem merül fel,
nem minden esetben tesznek eleget a magyar bejelentkezési, átláthatósági és adókötelezettségeiknek.
Esetükben az adóhatóság jellemzően nem rendelkezik adatszolgáltatással, kötelezettségeik ellenőrzését csak atipikus, és jellemzően elhúzódó nemzetközi adóügyi információcsere és/vagy kreatív ellenőrzési megoldások révén tudja lefolytatni.
A Temu térnyeréséről korábban szó volt a Portfolio Checklist különkiadásában is, amely meghallgatható a lejátszóra kattintva.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
