Az Európai Központi Banknak (EKB) szigorítania kell a monetáris kondíciókon, ha az inflációs kilátások azt indokolják, nem helyezheti előtérbe a tagállamok finanszírozási költségeit – mondta a Welt am Sonntag című lapnak Jens Weidmann, a jegybank kormányzótanácsának tagja.
Csalódást okozott az amerikai gazdaság második negyedéves teljesítménye, a lassulás a vártnál korábban érhette utol Amerikát. Az Egyesült Államok gyors kilábalása a többi fejlett országban is éreztette a hatását, így a mi szempontunkból sem mindegy, hogyan teljesít a továbbiakban a világ legnagyobb gazdasága. Nagy tragédia nincs, a válság okozta visszaesést ugyanis - a fejlett országok közül elsőként - az Egyesült Államok már ledolgozta. A növekedés további lassulása viszont szinte borítékolható: további költségvetési élénkítésre nincs tér, a feldolgozóipar robbanása lecsendesedett, és a delta variáns miatt a fogyasztó hangulatot is lefelé mutató kockázatok övezik. Nem beszélve a Fedről, amelyen napról napra nő a nyomás, hogy szigorítson, tovább lassítva ezzel a növekedést.
Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, kötelezően vállalta, hogy bevezeti a közös fizetőeszközt; a kormány és a Magyar Nemzeti Bank tartja magát ehhez a kötelezettséghez, de csak biztonságos és sikeres euróbevezetést tartanak elfogadhatónak - fejtette ki a jegybank elnöke a magyarnemzet.hu-n vasárnap megjelent, "Miért jobb nekünk a forint, mint az euró?" című írásában.
A júniusi 1,9% után júliusban 2,2%-os volt az infláció az eurózónában - jelentette az Eurostat. A szakértők ennél kisebb emelkedést, csupán 2%-os árindexet vártak. Ezzel az infláció túllépte az Európai Központi Bank 2%-os célját, de Frankfurtban azt gondolják, hogy a megugrás ideiglenes lesz, ezért nem szükséges rá különösebben reagálni.
Az elmúlt években szokatlanul hosszan beszélt a magyar euróbevezetés kilátásairól Virág Barnabás a Portfolionak adott interjúban. Az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke többször említette, hogy a jegybank kitart a másfél éve bemutatott kritériumrendszer mellett. De mik is pontosan ezek a kritériumok? Miben kellene a legtöbbet fejlődnünk, hogy elgondolkodhassunk az euró bevezetésén?
Emelkedett a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság az Európai Unióban és az euróövezetben az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve, elsősorban a koronavírus-járvánnyal összefüggő állami kiadásnövekedés hatására.
Olyan módon kell a jövőben bevezetnünk az eurót, hogy az biztosítsa a magyar gazdaság számára a felzárkózás folytatásának lehetőségét – mondta a Portfolionak adott interjúban Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke. A jegybanki vezető szerint fontos, hogy tényszerű, szakmai diskurzus induljon arról, mikor és hogyan érdemes csatlakoznunk az eurózónához. Ezen a téren az MNB tartja magát a másfél éve bemutatott kritériumrendszerhez, ami a sikeres belépés kulcsa lehet.
Egyre több honfitársunk szeretne euróval fizetni Magyarországon, miközben a kormány és a nemzeti bank egyáltalán nem gondolkodik a közös pénz bevezetésén. Közgazdászok szerint azonban hazánk sokkal jobban viselte volna a koronavírus-válságot a közös pénzzel, mert nem kellett volna aggódni a forint leértékelődésén, és most jóval alacsonyabb lenne az infláció is. Ráadásul az Európai Központi Bank monetáris politikája még támogatóbb is, mint a Magyar Nemzeti Bank politikája. A szakértők szerint a következő válságot már jó lenne euróval túlélni, azonban a magyar konvergenciaprogram alapján úgy tűnik, hogy ebben az évtizedben nem lépünk be a valutaunióba.
Az EKB-nak megvannak az eszközei az ellen, ha az eurózóna bankjai túlzott osztalékfizetésbe kezdenének az erre vonatkozó korlátozások feloldása után - figyelmeztetett Margarita Delgado, az EKB felügyeleti bizottságának tagja, a spanyol jegybank helyettes kormányzója.
Az EKB biztosan megváltoztatja majd iránymutatását júliusi ülésén azok után, hogy a múlt héten módosította stratégiáját – mondta Christine Lagarde elnök a Bloombergnek. Jövő csütörtökön az is kiderülhet, mit jelent az új jegybanki stratégia a gyakorlatban.
Az Európai Unió a közös fizetőeszköz miatt valójában euró-csapdában van – véli Matolcsy György. Az MNB elnöke a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent friss írásában a megoldást is felvázolja: külön euró kellene az északi és a déli tagállamoknak.
A tengerentúli tőzsdéken a múlt héten komoly emelkedést láthattunk, végül mindhárom vezető börze új történelmi csúcson tudta zárni a hetet. A remek teljesítmények elsősorban a kedvező foglalkoztatottsági adatoknak voltak köszönhetőek. Ma az amerikai tőzsdék zárva tartanak az Independence Day miatt. A piaci szereplők továbbra is a Covid-változatokat, különösen a delta variáns aggasztónak mondható terjedését figyelik, emellett a fontos inflációs adatokra is érdemes koncentrálni - a múlt heti közlés szerint az euróövezeti infláció júniusban az előrejelzéseknek megfelelően mérséklődött, bár a magasabb nyersanyagárak miatt őszre várhatóan jóval az Európai Központi Bank célkitűzése fölé emelkedhet a mutató. Ma az ázsiai tőzsdéken felemás kereskedést láthattunk, Európa vezető tőzsdéin pedig ugyancsak az iránykeresés a jellemző a késő délutáni órákban. A kriptovaluta-piacon kisebb lefordulást láthatunk 5 százalék körüli mínuszban áll a bitcoin és az ethereum jegyzése is.
Túl nagy kockázatot vállalnak a bankok a nagy tőkeáttételes hitelügyletek és részvények derivatív piacán, ennek következtében magasabb tőkekövetelményekre számíthatnak a felügyelet részéről – figyelmeztetett Andrea Enria, az Európai Központi Bank bankfelügyeleti vezetője.
Májusban az Európai Unióban a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta 7,3%-on állt, valamivel alacsonyabban az áprilisi 7,4%-hoz képest - derül ki az Eurostat jelentéséből. Az eurózónában némileg magasabbak a számok - a májusi 7,9%-os adat 0,2 százalékponttal alacsonyabb az áprilisnál. Az EU és az euróövezet munkanélküliségében tapasztalt eltérést elsősorban a mediterrán országok kiugróan magas számai magyarázzák.
Az imént közzétette az Eurostat a friss inflációt az eurózónából. A júniusi adat nem okozott meglepetést, az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult, és az EKB inflációs toleranciaszintjét sem lépte át.
A tegnapi gyengülés után ma nincs nagy elmozdulás a forint árfolyamában az euróval szemben. Egyelőre a lengyel zloty és a cseh korona sem mozdul, az euró-dollár jegyzés is a tegnapi szint környékén van.
A növekvő kínai adósságállomány az egyik legaggasztóbb fejlemény lehet a héten 100 éves Kínai Kommunista Párt számár. Az adósság visszaszorítását célzó intézkedések rontják a kínai növekedési kilátásokat.