A romló pénzügyi egyensúly és az uniós viták miatt „brutális szembeszélbe” került a forint, és egyelőre nem is látszik, hogy ez megfordulna – fogalmazott a Portfolio kérdésére egy devizakereskedő hétfő délelőtt. A forint új történelmi mélypontra esett az euróval szemben, az utóbbi hetekben pedig csúnyán elszakadt a régiós versenytársaktól is.
Többszörös szorítóba kerültek a hazai követeléskezelők: a refinanszírozási kamatok emelkedése mellett az új különadó is jelentős terhet jelent, így különösen a kisebb szereplőknek nem fogja megérni, hogy továbbra is ezen a piacon tevékenykedjenek – véli a Portfolio-nak adott interjújában Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója. A szakember fokozatos növekedésre számít a bankok nem teljesítő hitelállományában, de hogy mikor és hol éri el a csúcsot, az attól is függ, meddig maradnak fenn a kormányzati intézkedések, leginkább a hitelmoratórium és a kamatstop. A bankok portfóliótisztítása mindenesetre gyorsabb lehet, mint egy évtizeddel ezelőtt.
A Revolut a héten az ügyfelek egy kiválasztott csoportjával Írországban kezdi meg "felelős részletfizetési termékének" - Pay Later - európai bevezetését.
Már eddig is jócskán hiányoztak az EU-pénzek a magyar költségvetésből, és ha az év hátralévő részében, illetve 2023-ban is csak minimális összegben jönnének, akkor 2023 végére összességében már több ezer milliárdos lenne az elmaradás, így drasztikusan más pályára keveredne a magyar államháztartás és az egész gazdaság a tervekhez képest – derül ki a Portfolio új forgatókönyv elemzéséből. Ezt annak kapcsán készítettük el, hogy ma jár le a jogállamisági levélben megszabott kéthónapos válaszadási határidő az Európai Bizottság által felvetett problémákra és a minap elhangzott az is a magyar kormány részéről, hogy minden forgatókönyvre, beleértve az EU-s pénzek elmaradását is, felkészült. Sőt, a napokban az is kiderült, hogy az összes elérhető hitelt is felvenné a kormány az uniós helyreállítási programból, így ez is rávilágít arra, hogy tényleg nagyon kellenének az EU-pénzek.
Meglehetősen óvatosan fogadnak most a részvényárfolyamokra az amerikai hedge fundok, ami annak a jele lehet, hogy sokak szerint mér folytatódhat a piaci lejtmenet – számol be a hírről a Financial Times.
Jelentősen emelkedtek az elemzők kamatvárakozásai egy hónap alatt, az év végére már megjelentek a 9 százalék feletti előrejelzések – derül ki a Portfolio szokásos körkérdéséből. Kedden a Monetáris Tanácsnak az inflációs pályát is értékelnie kell, ebből a szempontból pedig a kormány különadói és a 400 forintos euróárfolyam további kockázatot jelentenek. Éppen ezért a kamatemelés mértéke is kérdéses lehet, van olyan szakember, aki szerint a gyenge forint miatt vissza kell térnie a 100 bázispontos tempóhoz a jegybanknak.
A négy hónapja tartó ukrajnai háborúban a gyors tűzszünet Európa egyetlen esélye arra, hogy elkerülje a bénító recessziót - mondta Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója a Financial Times-nak, azt jósolva, hogy a többi uniós kormány a következő hónapokban az Ukrajna katonai támogatása felől a racionalitás és a konfliktus gyors befejezése felé mozdul el.
Felminősítési felülvizsgálat alá vette Horvátország hosszú futamidejű, devizában és hazai valutában fennálló államadósságának "Ba1" szintű - egyelőre nem befektetési ajánlású - osztályzatát a Moody's Investors Service.
A reggel iránykereséssel indult az európai tőzsdéken, a nap során azonban egyre jobban erősödtek a vezető börzék, a jó hangulat a zárásra is kitartott. A csütörtöki naphoz hasonlóan folytatódott az emelkedés a tengerentúlon is, az amerikai indexek végül 3% feletti pluszban zártak.
Nem az Oroszország elleni nyugati szankciók, hanem Oroszország Ukrajna elleni háborúja okoz élelmezési válságot, amelynek következtében az idén világszerte 40–50 millió fővel emelkedik az éhezők száma – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken Berlinben.
Az Unilever megszünteti a gyártást röszkei üzemében, az ott dolgozó 190 munkavállaló 80 százalékát érinti a tervezett csoportos létszámleépítés, 20 százalékukat pedig átveszi a gyár új tulajdonosa, a Mezőker Kft. - közölte az Unilever pénteken.
Kismértékű gyengüléssel kezdte a hét utolsó munkanapját a forint az euróval szemben, így 400 körül indult reggel a jegyzés. Hamar a 400-as szint fölé is kerültünk, és a nap folyamán nem is tért vissza ez alá az árfolyam. A svájci frank erősödése közben azt eredményezte, hogy az alpesi devizával szemben a forint új történelmi mélypontra került, itt is a 400-as szintet kell megszoknunk.
Az aktív portfóliókezelés részeként mintegy 1 milliárd euró értékben tervez ingatlanokat értékesíteni az IMMOFINANZ. A vállalat célja, hogy az alacsonyabb hozamú ingatlanjainak értékesítéséből befolyt összeget magasabb hozamú eszközökbe fektesse be, elsősorban a kiskereskedelem és az irodapiac területén.
A német kormánykoalíción belül nagy vitát váltott ki annak a brüsszeli javaslatnak az elfogadása, amely konkrét céldátumként 2035-öt határozza meg az új benzines és dízel autók értékesítésének betiltására. A Német Szabaddemokrata Párt (FDP) kezdettben mereven elutasította a javaslatot, amelyet a Zöldek viszont örömmel támogatnának. A kompromisszumos megoldásról már javában zajlanak a tárgyalások, de az idő sürgeti Németországot, jövő héten már határozott álláspontot kell képviselniük az ügyben Brüsszelben.
Amikor elkezdődött az idei év, akkor még csak kevés felhőt láttunk a gazdasági kilátásaink egén. Az aktuális európai Covid-hullám ugyan még messze nem csengett le, de a lakosság nagyobb része már túlvolt az oltásokon, és azt gondolhattuk, hogy a világjárvány legnehezebb időszakán túl vagyunk. A poszt-covid inflációs probléma ugyan egyre többeket foglalkoztatott, de a jegybankok narratívája még arról szólt, hogy csak átmeneti jelenségről van szó. És a forint árfolyama is megnyugodni látszott, az év eleji 370-es után jöttek a 360 alatti euró/forint szintek. De a háború megváltoztatott mindent, és mára sötét felhők gyülekeznek mindenfelé. Európa az energiabizonytalanság rémével kell, hogy foglalkozzon, az élelmiszerválság a küszöbön van, és hamarosan dörömbölni kezd. Az infláció 40 éves rekordokat dönt az USA-ban, és Nyugat-Európában és félő, hogy a probléma évekig velünk marad, egy euró pedig 400 forintot ér. Ez a cikk arra tesz kísérletet, hogy szétszálazza azt, hogy az idei forintleértékelődésben mely okok és milyen mértékben játszottak szerepet. Előre elárulom: az eredménynek nem nagyon fogunk örülni – és ez elég nagy baj.
A keddi nagy emelkedést követően szerdán már újra nagyobb esés körvonalazódott az európai és az amerikai tőzsdéken, végül azonban a tegnapi amerikai jegybankelnöki beszéd fordulatot hozott, Powell beszéde után napon belül élesen felfelé kanyarodtak az amerikai benchmarkok, a nap végére már csak minimális mínuszban zártak. A reggeli nyitást megelőzően iránykeresés látszott a tőzsdéken, az európai nyitást követően azonban elromlott hangulat, és jelentős mínuszba kerültek a vezető európai börzék. Délutánra valamelyest javult a nemzetközi hangulat, az európai tőzsdék ennek ellenére mínuszban zártak, Amerikában pedig napon belül több fordulatot is láttunk, de végül pluszban fejezték be a napot a vezető indexek.
Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, középpontjában Oroszország Ukrajna elleni háborújának helyzete, valamint az Európai Unió bővítése áll, a vita keretében az Európai Tanács várhatóan tagjelölti státuszt ad Ukrajnának és Moldovának. Arról, hogy végül ismét fiaskóval zárult a délelőtti EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó, ami után nagyon kemény szavakat használtak az érintett országok vezetői, ebben a külön cikkben írtunk.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 300 millió eurós hitelkerettel támogatja Moldova földgázellátási biztonságát. A döntést éppen aznap jelentették be, amikor az EU-csúcson várhatóan jóváhagyják az uniós tagállamok, hogy hivatalos tagjelölti státuszt kapjon Moldova is Ukrajna mellett.
Csütörtökön ismét 400 fölé gyengült a forint az euróval szemben a romló nemzetközi hangulatban a dollár erősödése mellett. Ebben közrejátszhatott az, hogy az MNB nem emelte tovább az irányadó kamatot, illetve Nyugat-Európából csalódást keltő beszerzési menedzserindexek jelentek meg.
Új vállalat költözik a Johnson Electric nemrég Ózdon bezárt üzemébe, a Neutrik Group elektronikai vállalat 3,6 milliárd forintos beruházása nyomán az első ütemben 200, középtávon pedig 300 új munkahely jön létre a városban - közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.