Gyengén muzsikálhat a magyar gazdaság

Hoztam is, meg nem is. A második negyedéves GDP-adatokra minden bizonnyal a Mátyás király meséiből ismert mondás illik majd a legjobban. Éves alapon ugyanis magasabb fordulatszámra kapcsolhatott a magyar gazdaság idén április és június között: az első negyedéves 1,1%-os GDP-növekedés után 2,3%-kal bővülhetett a magyar gazdaság a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. (A KSH kedden közli az előzetes GDP-adatokat.) Az idei év első három hónapjához viszonyítva már aligha lehetünk boldogok, a makrogazdasági elemzők szerény negyedéves növekedésre számítanak, míg a magyar kormányt úgy tűnik, a stagnálás sem lepné meg. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 1,5-2%-os GDP-növekedést vár az előző év azonos időszakához képest, ami stagnáló (szerény visszaesés és mérsékelt növekedés között mozgó) negyedéves dinamikával konzisztens. Nagy Márton főképp az ipar gyengélkedése miatt aggódik.

A gyorsuló éves dinamika mellett lassuló negyedéves GDP-re az a magyarázat, hogy az elmúlt hónapokban nem vett lendületet a gazdaság, viszont a tavalyi recessziós időszakhoz képest nagyobb a kibocsátás. A megfejtés kulcsa tehát az, hogy alapvetően nem most, hanem a megelőző három negyedévben értük el a magasabb GDP-szintet, vagyis az éves alapú növekedésre a legnagyobb hatást az úgynevezett bázishatás gyakorolja. A tavalyi recessziós évben a második negyedévben láttuk a legnagyobb visszaesést, az elmúlt időszak leggyengébb adatához képest pedig nem olyan nehéz nőni. „Éves alapon növekedett a magyar gazdaság, de ezt leginkább a gyenge tavalyi évről megörökölt bázisnak köszönheti” – fogalmazott Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza.

A legtöbb közgazdász úgy véli, hogy termelési oldalról nézve az ipar elmúlt időszakban látott gyengélkedése folytatódhatott, hiszen a két kulcságazat, az autógyártás és az akkumulátorgyártás (villamos berendezés ágazat) visszaesett. A gazdaság növekedésének hajtóereje a szolgáltatószektor lehetett, ami már az idei év elején is érdemben hozzájárult a GDP-növekedéshez. „A termelési oldalon a feldolgozóipar továbbra is gyengén teljesít, és egyelőre a legnagyobb exportfelvevőpiacon, Németországban sem látható érdemi javulás az ipari megrendelésekben. Az építőiparban viszont már látható némi élénkülés” – válaszolta a Portfolio-nak Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője. A termelési oldalon a legnagyobb kérdőjel általában a mezőgazdaság, hiszen nagyban függ az időjárástől. „A mezőgazdaságban az elmúlt hetek hősége és szárazsága rosszabb termést vetít előre, mint amit 2023-ban láthattunk, így a mezőgazdaság is visszahúzhatja a növekedést” – vélekedett Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza.

Felhasználási oldalról – összhangban a szolgáltatók növekedésével – minden bizonnyal a háztartások fogyasztása lehetett a húzóerő, miközben a beruházások továbbra sem lehettek túl acélosak. Ugyanakkor a fogyasztás növekedési üteme is elmarad a korábbi várakozásoktól. „A fogyasztók mérlegalkalmazkodása, illetve az óvatossági motívumok oldódása még nem fejeződött be, ami visszafogja a keresletet a boltokban” – fogalmazott Becsey Zsolt. Miután az import még mindig jóval gyengébben muzsikál, mint az export (ami szintén nem túl izmos), így a külkereskedelmi forgalom is javíthatta a GDP-t. Nagy János, az Erste közgazdásza hangsúlyozta: az exporténál nagyobb visszaesést mutató importnak köszönhetően kedvező a nettó export GDP-hozzájárulása.

Az európai gazdaság gyengélkedése és a lassan növekvő fogyasztás a következő hónapokban is problémát jelenthet. Ennek hatására a közgazdászok szerint a következő hónapokban várhatóan nem lesz olyan erős támasza a GDP-növekedésnek, ami sokkal magasabb növekedést hozhatna. Pedig a lakosság reálbére kivételesen gyorsan nő, hiszen az infláció alacsonyabb szintre süllyedt, miközben a keresetek érdemben emelkednek. A kulcs az extrém magas megtakarítási ráta mérséklődése lenne, ám a konjunktúramutatók alapján a lakosság bizalma egyelőre alacsony szinten alakul.

„Idén a lakosság a növekvő bérekből elsőként a megtakarítások reálértékét kívánja visszaépíteni” – véli Huber Judit, a Századvég Gazdaságkutató szakértője. Felmérésük szerint 2024 márciusa óta a lakosság több mint fele a következő egy évre vonatkozóan inkább a megtakarításait kívánja növelni. Ezzel szemben a válaszadók csak 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elsősorban fogyasztását növelné. Összességében tízből hét ember valamilyen mértékben tervezi a megtakarításainak növelését a következő év folyamán – tette hozzá.

Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy a lakosság inkább megtakarít, mint fogyasztana, ami nem jó jel a növekedés szempontjából. Az elemzők mediánvéleménye alapján idén 2,4%-kal nőhet a gazdaság. Nagy Márton legfrissebb jelzése alapján egy picit a kormány is óvatosabb lett. Korábban 2,5%-os növekedést vetítettek előre az idei évre, mostanára inkább 2,2-2,3%-kal számol a kormány. A miniszter a „háborús kérdéskörrel” és a „gyenge külső kereslettel” magyarázta mindezt.

Ilyen helyzetekben adódna, hogy a költségvetés dobjon mentőövet a gazdaságnak. A büdzsének azonban nincs lehetősége arra, hogy rövid távon kiadásnöveléssel vagy adócsökkentéssel segítse a gazdaságot, hiszen a deficit kifejezetten magas. Ezért a gazdaság élénkítése helyett a hiány csökkentésére kell koncentrálnia a kabinetnek, ami miatt be is jelentett különböző intézkedéseket, a többletteher egy része pedig máris a lakosságon csapódik le. Ez rövid távon inkább ronthatja a GDP-növekedési várakozásokat, mintsem javítaná azokat. A gazdaság felpörgetésének kísérletére a választásokhoz közeledve kerülhet sor, jövőre ugyanis a kormány a családi adókedvezmény növelésére készül.

Összességében tehát nagyon úgy néz ki, hogy az idei második negyedévben a gazdasági növekedés szerkezete nem mondható egyenletesnek. Egyes szektorok szenvednek (ipar, azon belül is az autó- és akkumulátorgyártás), de azok sem mutatnak robusztus növekedést, amelyek segítik a gazdaság kilábalását. A legtöbb elemző az idei évben a fogyasztás növekedésétől várta a viszonylag gyors gazdasági növekedést, azonban eddig úgy látszik, hogy a lakosság nem igazán él vásárlási lázban a tavalyi recesszió után. Az elmúlt évek megélhetési válsága és a jövővel kapcsolatos bizonytalanságok óvatosságra intik az embereket, amelynek hatására extrém magas szinten alakul a megtakarítási ráta. Vagyis a bérnövekedés egy részét nem költi el, hanem inkább félreteszi a lakosság. Mindennek következtében a szakértők szerint egyre valószínűbb, hogy idén a 2%-hoz lesz közelebb az éves átlagos GDP-növekedés, mint a 3%-hoz. A jó hír az, hogy a 2025-ös év kapcsán már mind a kormány, mind az elemzők optimistábbak.

„Jövőre jóval dinamikusabb lehet a gazdaság teljesítménye, elsősorban a fogyasztás érdemi erősödésének és az exportaktivitás várható fellendülésének következtében” – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. A szakértők mediánvéleménye alapján 3,7%-os lehet a növekedés jövőre, ami kedvezőbb, mint a három hónappal ezelőtti felmérés eredménye. A növekedést a felpörgő fogyasztás, az alacsonyabb hitelkamatok miatti beruházásnövekedés, és a javuló külpiaci helyzet is támogathatja.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio