Előző cikkünkben a magyar magánegészségügyi piac méretével kapcsolatos becsléseinket foglaltuk össze, külön figyelmet szentelve az iparág legmeghatározóbb szereplőire. Ezek a szereplők az esetek többségében járó- és fekvőbetegellátást kínáló intézmények, akik főként budapesti központtal vagy országos hálózattal rendelkeznek. Az említett szegmens árnyékában bújik meg két további kisebb és ezért talán kissé mostohábban kezelt, de annál figyelemre méltóbb ágazat. Cikkünkben a legnagyobb diagnosztikával foglalkozó szolgáltatókat, illetve a fogászati praxisokat vesszük górcső alá.
Egy reziliens, ellenálló, rugalmas magyar egészségügyi rendszer felépítése a kormány célja. A kórházi struktúra viszont túlméretezett az új típusú elvárásokhoz, még mindig fejnehéz kórházi ellátórendszert üzemeltet Magyarország, ami egyfajta szocialista örökség - fejtette ki a szektort érintő terveiről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio-nak adott interjújában. Azt is elismerte, hogy ezt a szocialista intézményrendszert nem lehet lefedni jelenleg humánerőforrással, "mindenhol majdnem elég az ember". Az államtitkár szerint az orvostudomány fejlődésére válaszul szükség van a kórházak profiljának átalakítására, de leszögezte ismét: ez nem jelent kórházbezárásokat. A tervek szerint a struktúra átalakítását le fogja követni a finanszírozás, valós költségen szeretnék finanszírozni az ellátásokat. Eközben zajlik egy szakmai, ágazati együttműködés keretében az alapellátás finanszírozásának átalakítása, a jelenlegi rendszer ugyanis egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára, hogy a háziorvosi pályát válasszák maguknak. Mindezek túl a beszélgetés során szóba került az orvosok külföldre vándorlásának trendje, a szakápolók béremelése, a védőnők kérdése, az állami és magánellátó rendszer viszonya, de Takács Péter reagál azokra a kritikákra, amelyek arról szóltak, hogy túlzott központosítás és államosítás zajlik az ágazatban.
A Belügyminisztérium nem kívánja a háziorvosok számára kötelezővé tenni az időpontfoglalást a beutaló nélküli járóbeteg-ellátásokra, ez egy lehetőség – közölte csütörtökön Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára az MTI-vel.
Nem fenntartható az egészségügyi szolgáltatások növekvő költségeit központi költségvetési támogatásokból finanszírozni, új bevételi forrásokat kell találni - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Clemens Martin Auer, a European Health Forum Gastein elnöke, Ausztria korábbi Covid-oltási főkoordinátora, aki megoldási javaslatot is megfogalmaz. A nemzetközi hírű egészségügyi szakértővel azok után készítettünk interjút, hogy Budapesten járt és a előadást tartott az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján. A korábbi egészségügyi helyettes államtitkárral beszélgettünk a Covid legfontosabb tanulságairól, a vakcinákról, oltások iránti bizalomhiányról, az elégedetlen és tüntető egészségügyi dolgozókról, és az ágazatot lehúzó archaikus munkaszervezésről, rossz munkakultúráról.
A kormány bevezetné a digitális időpontfoglalási rendszert a járóbeteg-szakellátásban - szúrta ki egy belügyminisztériumi rendelettervezetben a Népszava.
Gyakran találkozunk velük, mégsem tudjuk pontosan megmondani, hogy mekkora piacot fednek le valójában a magánegészségügyi szolgáltatók. Nem csak árbevételük, hanem az ellátásban vitt súlyuk is rohamtempóban növekszik. Ha valaki a magyarországi egészségügyről szeretne beszélni, elkerülhetetlen, hogy a magán szektort is megemlítse. Cikkünkben a magyar magánegészségügy kibontakozását, a piac méretének változását mutatjuk be.
Az egészségügyi dolgozók munkájában a létszámhiány után a nem megfelelő kórházi körülmények okozzák a legnagyobb frusztrációt, közülük is leginkább az ápolók szenvednek a sokszor mostoha állapotok következményeitől: a jelentős pluszmunkától és a betegek, hozzátartozók panaszaitól, szemrehányásaitól – derül ki egy friss, országos, az egészségügyi dolgozók véleményét összegző kutatásból. A betegek ellátását megnehezítő körülmények, hiányosságok ráadásul nemcsak a régi, hanem több megújult intézményben is jelen vannak.
Az a működési modell, amire átállt az ország, az egészségügynek nem kedvez - vallja Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki nem ért egyet az elmúlt időszakban lezajlott államosítással és az irányítás központosításának mértékével. Az egészségügyi közgazdász ugyanakkor a Portfolio-nak adott interjújában elismeri, hogy szükségszerű, hogy a kormány átalakításokat hajtson végre a kórházi ellátórendszerben, a mai struktúrához ugyanis nincs elegendő szakember. A szakértővel beszéltünk az ágazat minden szegmenséről, így az alapellátásról, a járóbetegrendelőkről, a betegek szempontjairól, a közellátás gyakorlati működéséről, a felesleges kórházi esetekről és arról, hogy a kormánynak 50%-kal meg kellene emelnie az egészségügyre fordított kiadásokat, több lépcsőben. Sinkó Eszternek olyan érzése van, hogy kezdik mesterségesen leszoktatni a betegeket a közszolgáltatások használatáról.
Innovatív diagnosztikai és terápiás eljárások finanszírozása miniszteri rendelet címmel jelent meg a napokban a Belügyminisztérium oldalán egy friss előterjesztés, amelyet az érintettek augusztus 3-ig véleményezhetnek a társadalmi egyeztetés keretében.
A Magyar Államkincstár adatai szerint, a költségvetés alá tartozó kórházak és háttérintézmények lejárt tartozásállománya június 30-án 70,2 milliárd forint volt. A négy orvosi egyetemmel együtt az adósságállomány elérte a 86,5 Mrd Ft-ot, ami történelmi rekord - hívja fel a figyelmet szerdai közleményében az Orvostechnikai Szövetség.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) elnevezése 2023. augusztus 1. napjától Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központra (NNGYK) változik és szintén ettől a naptól megszűnik az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), amely jogutódlással beolvad az NNGYK-ba – derült ki a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből. Így tehát egy új intézmény jön létre egy meglévő átalakulásával, és egy másik intézmény beolvasztásával, és a kormány gyógyszerészeti államigazgatási szervként az NNGYK-t jelöli ki.
Az Európai Bizottság, az EU-tagállamok gyógyszerügynökségeinek vezetői és az Európai Gyógyszerügynökség kedden javaslatokat tettek olyan intézkedésekre, hogy ne alakulhasson ki hiány az európai betegek légúti fertőzéseinek kezelésére használt fontos antibiotikumokból. Az EB a tagállamokkal szorosan együttműködve megteszi majd a szükséges lépéseket, például adott esetben intézkedik a közös beszerzésről.
Teljesítményfinanszírozás, kódkarbantartás, új ellátások és terápiák finanszírozása, beszerzések több körben történő központosítása, energiaköltség-kompenzáció, szakápolói béremelés - mindezek egyszerre zajlanak és egyszerre határozzák meg a közfinanszírozott magyarországi kórházak működését és jövőjét. Ezekről beszélgettünk részletesen Velkey Györggyel, a Magyar Kórházszövetség elnökével. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója arra is kitért az interjúban, hogy az intézmények 76 milliárd forintos tartozásállománya nagyon magasnak számít, de ebben most várható egy átmeneti javulás az energiakompenzációhoz kapcsolódó kifizetések nyomán. Az újabb központosítási törekvések kapcsán kiemelte: veszélyes, hogy a döntések távolabb kerülnek a helyszíntől, a betegellátástól.
Nem boldogulnak a hazai egészségügyi piacon a legnagyobb, teljesen magyar tulajdonú egészségipari vállalatok, miközben az exportpiacaikon sikert sikerre halmoznak - tudtuk meg Farkas Józseftől, a Sanatmetal ügyvezető igazgatójától. A tulajdonos a Portfolio-nak adott átfogó interjújában arról beszélt, hogy a magyar gyártók egyfajta bozótharcot folytatnak és minden kedvező kormányzati döntés, határozat, valamint ígéret ellenére a hazai szereplők közfinanszírozott egészségügyben való részaránya csökkent az elmúlt években. A hazai tulajdonú, sok esetben itthoni gyártóbázissal rendelkező cégek súlyos döntések előtt állnak és érzékelésük szerint a most megindult központi beszerzések újabb veszélyt jeleznek előre. Farkas Józseffel mindezek mellett beszélgettünk EU orvostechnikai eszközökre vonatkozó szigorúbb szabályozásáról, az MDR rendeletről és annak következményeiről, a kínai import hatásairól, és hogy mit okoz a háború az oroszországi gyár működésében.
A hazai betegek körében is egyre erősebb a mobil platformmal kapcsolatos felhasználói igény, a zsebekben lévő okostelefonokon ott kell lenni azoknak a funkcióknak, amelyekkel a felhasználók kapcsolatba tudnak lépni az egészségüggyel. Az EgészségAblak alkalmazás éppen ezért egyfajta belépőpont lesz az egészségügybe - magyarázta a Portfolio-nak adott interjújában a korábbi myEESZT app lényegét Tolnay Roland, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője. A digitális világból érkező szakember arról is beszélt, hogy milyen tervei vannak az állami egészségügynek a digitalizáció terén. A beszélgetésből pedig az is kiderült, hogy még idén bevezethetik az időpontfoglalási rendszert az állami intézményekben és ez a funkció elérhető lesz az applikációban is.
A magyar lakosság több mint fele szerint a kórházak nagy részében katasztrofális állapotok uralkodnak, vagy méltatlan körülmények között gyógyítják a betegeket – derül ki egy friss, országos, reprezentatív kutatásból. A legtöbb és legerősebb kritikát a kórházak tisztasága és higiéniás állapota váltja ki, az emberek több mint fele kifejezetten fél tőle, hogy valamilyen fertőzést kap. A sokszor mostoha körülmények erősen rontják a hazai egészségügyi ellátás egészével kapcsolatos lakossági elégedettséget, és igen károsan hatnak a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóságra is.
Az ország háziorvos-helyzetéről készített riportot az RTL Híradó szerdai műsorában, melyből kiderül: több mint 500 praxis tartósan nincs betöltve és a kiöregedés már olyan mértékű, hogy egyszerűen egyes területeken pár éven belül megszűnik a házi gyerekorvoslás.
Bár egyre többen várják el a digitális megoldások nagyobb arányú megjelenését az egészégügyben az EY tanácsadó cég nemzetközi felmérése szerint, a megkérdezettek többsége emellett nélkülözhetetlennek tartja a személyes konzultációt is.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a magyar egészségügy aktuális állapotáról adott reális képet a szerdai IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencián. A legnagyobb visszhangot a szakmai közönség körében egy adat közlése váltotta ki: számításai szerint jövőre az állam a GDP arányában 3,6%-ot fog költeni az egészségügyre. Ez a szám önmagában nagyon alacsonynak tűnik, de ha a 2021-ben látott 8,1%-os uniós átlagot nézzük, akkor rendkívül csekély. Azokat a feltételezéseket támasztja alá, miszerint a nagyrészt a magas infláció/GDP-deflátor miatt felfúvódó nominális GDP olyan méretűre bővült, hogy sok kiadás nem követte le ezt a növekedési ütemet, és mint ilyen relatív nagy vesztes lehet az egészségügy is. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár előadásában azt hangoztatta, hogy egy kórházat sem terveznek bezárni.
