A testület döntése értelmében a Tolna vármegyei települések számára elérhető településfejlesztési és működési alapot a források 55, Paks elkülönített fejlesztési és működési alapját 40, a vármegyei önkormányzati beruházási alapot ezen adóbevételek 5 százaléka illeti meg.
A közgyűlés további két rendeletet alkotott a különleges gazdasági övezet helyi adóiról, illetve az abból nyújtandó támogatásokról. Eszerint
a vármegyei önkormányzat a különleges gazdasági övezetben iparűzési, telek- és építményadót vezet be.
A bevételekből származó forrásra a beruházással közvetlenebbül érintett Tolna vármegyei települések önkormányzatai, intézmények, civil szervezetek, egyházi jogi személyek pályázhatnak, a paksi önkormányzat egyedi támogatási kérelmet nyújthat be. A támogatásról a közgyűlés Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Bizottsága dönt.
A mai döntés előzménye, hogy a fideszes polgármester vereségét hozó június 9-i önkormányzati választások után a kormány a július 31-én megjelent rendelettel különleges gazdasági övezetté nyilvánította a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló beruházásra (Paks II.) szolgáló ingatlanokat. A rendelet szerint az övezet helyi adójából származó bevétel 62,5 százalékát Tolna, 37,5 százalékát Bács-Kiskun vármegye önkormányzata a beruházással közvetlenebbül érintett települések fejlesztéseire, a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására használhatja fel.
Az MTI felidézi, hogy Orbán Attila (Fidesz-KDNP), a közgyűlés elnöke november 20-án sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az idén Tolna vármegye bevétele 1,6 milliárd forint körül lesz, ebből Paks mintegy 600 millió forintra számíthat.
Címlapkép forrása: Paks II. Zrt. Facebook-oldala
