Innovatív diagnosztikai és terápiás eljárások finanszírozása miniszteri rendelet címmel jelent meg a napokban a Belügyminisztérium oldalán egy friss előterjesztés, amelyet az érintettek augusztus 3-ig véleményezhetnek a társadalmi egyeztetés keretében.
A Magyar Államkincstár adatai szerint, a költségvetés alá tartozó kórházak és háttérintézmények lejárt tartozásállománya június 30-án 70,2 milliárd forint volt. A négy orvosi egyetemmel együtt az adósságállomány elérte a 86,5 Mrd Ft-ot, ami történelmi rekord - hívja fel a figyelmet szerdai közleményében az Orvostechnikai Szövetség.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) elnevezése 2023. augusztus 1. napjától Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központra (NNGYK) változik és szintén ettől a naptól megszűnik az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), amely jogutódlással beolvad az NNGYK-ba – derült ki a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből. Így tehát egy új intézmény jön létre egy meglévő átalakulásával, és egy másik intézmény beolvasztásával, és a kormány gyógyszerészeti államigazgatási szervként az NNGYK-t jelöli ki.
Az Európai Bizottság, az EU-tagállamok gyógyszerügynökségeinek vezetői és az Európai Gyógyszerügynökség kedden javaslatokat tettek olyan intézkedésekre, hogy ne alakulhasson ki hiány az európai betegek légúti fertőzéseinek kezelésére használt fontos antibiotikumokból. Az EB a tagállamokkal szorosan együttműködve megteszi majd a szükséges lépéseket, például adott esetben intézkedik a közös beszerzésről.
Teljesítményfinanszírozás, kódkarbantartás, új ellátások és terápiák finanszírozása, beszerzések több körben történő központosítása, energiaköltség-kompenzáció, szakápolói béremelés - mindezek egyszerre zajlanak és egyszerre határozzák meg a közfinanszírozott magyarországi kórházak működését és jövőjét. Ezekről beszélgettünk részletesen Velkey Györggyel, a Magyar Kórházszövetség elnökével. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója arra is kitért az interjúban, hogy az intézmények 76 milliárd forintos tartozásállománya nagyon magasnak számít, de ebben most várható egy átmeneti javulás az energiakompenzációhoz kapcsolódó kifizetések nyomán. Az újabb központosítási törekvések kapcsán kiemelte: veszélyes, hogy a döntések távolabb kerülnek a helyszíntől, a betegellátástól.
Nem boldogulnak a hazai egészségügyi piacon a legnagyobb, teljesen magyar tulajdonú egészségipari vállalatok, miközben az exportpiacaikon sikert sikerre halmoznak - tudtuk meg Farkas Józseftől, a Sanatmetal ügyvezető igazgatójától. A tulajdonos a Portfolio-nak adott átfogó interjújában arról beszélt, hogy a magyar gyártók egyfajta bozótharcot folytatnak és minden kedvező kormányzati döntés, határozat, valamint ígéret ellenére a hazai szereplők közfinanszírozott egészségügyben való részaránya csökkent az elmúlt években. A hazai tulajdonú, sok esetben itthoni gyártóbázissal rendelkező cégek súlyos döntések előtt állnak és érzékelésük szerint a most megindult központi beszerzések újabb veszélyt jeleznek előre. Farkas Józseffel mindezek mellett beszélgettünk EU orvostechnikai eszközökre vonatkozó szigorúbb szabályozásáról, az MDR rendeletről és annak következményeiről, a kínai import hatásairól, és hogy mit okoz a háború az oroszországi gyár működésében.
A hazai betegek körében is egyre erősebb a mobil platformmal kapcsolatos felhasználói igény, a zsebekben lévő okostelefonokon ott kell lenni azoknak a funkcióknak, amelyekkel a felhasználók kapcsolatba tudnak lépni az egészségüggyel. Az EgészségAblak alkalmazás éppen ezért egyfajta belépőpont lesz az egészségügybe - magyarázta a Portfolio-nak adott interjújában a korábbi myEESZT app lényegét Tolnay Roland, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője. A digitális világból érkező szakember arról is beszélt, hogy milyen tervei vannak az állami egészségügynek a digitalizáció terén. A beszélgetésből pedig az is kiderült, hogy még idén bevezethetik az időpontfoglalási rendszert az állami intézményekben és ez a funkció elérhető lesz az applikációban is.
A magyar lakosság több mint fele szerint a kórházak nagy részében katasztrofális állapotok uralkodnak, vagy méltatlan körülmények között gyógyítják a betegeket – derül ki egy friss, országos, reprezentatív kutatásból. A legtöbb és legerősebb kritikát a kórházak tisztasága és higiéniás állapota váltja ki, az emberek több mint fele kifejezetten fél tőle, hogy valamilyen fertőzést kap. A sokszor mostoha körülmények erősen rontják a hazai egészségügyi ellátás egészével kapcsolatos lakossági elégedettséget, és igen károsan hatnak a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóságra is.
Az ország háziorvos-helyzetéről készített riportot az RTL Híradó szerdai műsorában, melyből kiderül: több mint 500 praxis tartósan nincs betöltve és a kiöregedés már olyan mértékű, hogy egyszerűen egyes területeken pár éven belül megszűnik a házi gyerekorvoslás.
Bár egyre többen várják el a digitális megoldások nagyobb arányú megjelenését az egészégügyben az EY tanácsadó cég nemzetközi felmérése szerint, a megkérdezettek többsége emellett nélkülözhetetlennek tartja a személyes konzultációt is.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a magyar egészségügy aktuális állapotáról adott reális képet a szerdai IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencián. A legnagyobb visszhangot a szakmai közönség körében egy adat közlése váltotta ki: számításai szerint jövőre az állam a GDP arányában 3,6%-ot fog költeni az egészségügyre. Ez a szám önmagában nagyon alacsonynak tűnik, de ha a 2021-ben látott 8,1%-os uniós átlagot nézzük, akkor rendkívül csekély. Azokat a feltételezéseket támasztja alá, miszerint a nagyrészt a magas infláció/GDP-deflátor miatt felfúvódó nominális GDP olyan méretűre bővült, hogy sok kiadás nem követte le ezt a növekedési ütemet, és mint ilyen relatív nagy vesztes lehet az egészségügy is. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár előadásában azt hangoztatta, hogy egy kórházat sem terveznek bezárni.
Nehéz helyzetben vannak az európai egészségügyi rendszerek a jelenlegi permanens válságok korában - jelentette ki az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencián Clemens Martin Auer, a European Health Forum Gastein elnöke, Ausztria korábbi Covid-oltási főkoordinátora, korábbi egészségügyi helyettes államtirkár. Szerinte egy robbanékony elegy van kibontakozóban az egész EU-ban a közfinanszírozott egészségügyben, de hozott néhány megoldási javaslatot is. Ezek egyike, hogy sokkal jobban szabályozni kellene azt, hogy mit veszünk és eszünk. Ami pedig egészségtelen, vagy akár végső soron halálozáshoz vezet, azt sokkal jobban meg kell adóztatni.
Meggyőző növekedésen vannak túl a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatók, három év alatt gyakorlatilag megduplázódott ez a piac - derül ki a Portfolio szokásos éves piaci körképéből. Az egészségügy tehát összességében igenis üzletté vált Magyarországon, nem is akármilyen mértékben. Felmérésünk keretében nemcsak a 2022-es évről szóló beszámoló adatait vizsgáltuk meg, hanem közvetlenül megkerestük a legnagyobb privát cégeket a mélyebb adatgyűjtés és az alaposabb piacelemzés érdekében. Cikksorozatunk első részéből kiolvasható továbbá az is, hogy tavaly a kereslet bővülése még kitartott, azonban a cégek eredménytermelő képessége romlott összességében, viszont vannak egyedi kiváló sztorik a piacon.
El kell fogadnunk, hogy nem marad annyi, mint korábban, vagyis kevesebb lesz a profit - osztotta meg várakozását a Portfolio-val Börzsei-Knoll Veronika. Az Emineo Magánklinika ügyvezető igazgatója az interjúban arról is beszélt, hogy már érzik a kedvezőtlenebb gazdasági környezet hatásait a keresletben, és bár emeltek az áraikon, a költségek emelkedését nem hárították át teljes egészében a betegekre. A működési kihívásokra innovatív megoldásokkal reagálnak: bevezették a dinamikus árazást, a részletfizetési lehetőséget, amit jelenleg is épp finomhangolnak, és több esetben is automatizálják a folyamatokat a hatékonyabb munkavégzés és a költségtakarékosság jegyében.
Drámaian csökken a fizetőképesség, a kereslet ezért csappan a magánegészségügyi szolgáltatások iránt - osztotta meg az idei évvel kapcsolatos tapasztalatait Kirschner András, a Swiss Clinic tulajdonosa. Azt is előrevetítette, hogy 2024-ben megáll a 9 éve tartó folyamatos árbevétel-gyarapodás.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) sikertelen küldöttközgyűlése után újraindította a kamarai választásokat - tudatta a testület pénteken közleményben az MTI-vel.
November végéig szünetelni fog a Péterfy Sándor Utcai Kórház kardiológiai szakrendelése az orvoshiány miatt - számolt be a Népszava a kerületi polgármester, Niedermüller Péter Facebook-bejegyzése alapján.
Teljes betegutat kiszolgáló fejlesztést hajtott végre a TritonLife Csoport Miskolcon - jelentették be csütörtökön. A beruházás révén több tízezer orvos-beteg találkozással, több ezer műtéttel csökkenthetnek a várólisták a magán- és az állami egészségügy együttes jelenléte révén az északkelet-magyarországi régióban.
El kell kezdeni a nehezen megszerzett tanulságokat beépíteni a járványvédekezésbe - vallja Oroszi Beatrix epidemiológus. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója szerint azzal is kiemelten foglalkoznia kell a járványügynek, hogy miért volt ekkora elutasítottsága a Covid ellen hatásos vakcináknak Magyarországon. Ennek érdekében vissza kellene nyerni az emberek bizalmát. A szakemberrel beszélgettünk az őszi járványszezon hátteréről, az egyéni védekezés lehetőségeiről és fontosságáról, a változó járványügyi adatgyűjtésről, és a vakcinák mellékhatásairól is. Elmondása szerint a legrosszabb, amit egy ország most tehet, hogy hátradől, és úgy tesz, mintha a COVID-19 elvonult volna, a fenyegetés ugyanis nem múlt el. Már csak azért sem árt az óvatosság, mert meglátása szerint nem tudjuk, hogy ez az átmeneti idő, amiben most vagyunk, a járványügyi helyzet stabilizálódása felé vezető út, vagy jöhet még olyan új variáns, amelyik súlyosabb megbetegedést okoz. Éppen ezért is annak a reményének adott hangot, hogy az őszi szezonra Magyarországnak is lesz új oltási ajánlása, jelenleg ugyanis nincs ilyen.